Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)

1952-12-12 / 8. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ December 12, 1952 m A AMERIKAI f Magyarázó Editorial Office: 22 East 17th Street, New York 3, N. Y. Bubcription rate in New York, N. Y. and U. S. A. $4.00 — Canada $5 — Foreign $6 per year. ~ Fulished by the Hungarian Daily Journal Association, Inc. 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Second class entry permit pending. AKI TOLVAJT KIÁLT... Az üldözőbe vett zsebtolvajok régi trükkje, hogy maguk is azt kiáltják: “Tolvaj! Fogják meg!” avégett, hogy azt hitessék el az üldözőikkel, hogy nem ők, hanem mások kö­vették el az üldözendő cselekményt, hogy tehát ők is az üldözők közé tartoznak és ha lehet, eltűnjenek, beolvadja­nak az üldözők tömegében. A figyelemelterelésnek ez a nyilván gyakran bevált fo­gása jut eszünkbe, amikor mostanában oly sokat olvasunk a kalmársajtóban a csehszlovákiai hazaárulók peréről. Cim- hírekben és cikkekben nem győznek eleget prédikálni a cseh­szlovákiai tisztogatási perrel kapcsolatban arról a szigorról, amellyel, az itteni irányított nagysajtó szemében, “ártatlan” politikai vádlottakkal elbántak. Szavalnak “szabadságról”, politikai felfogások jogosságáról, igazságról és igazságtalan­ságról, elfogult birákról, előre hozott törvényszéki Ítéletek­ről, erőszakkal kicsikart vallomásokról és mindenről, ahogy szekták a különféle országokban lezajlott hasonló jellegű nagy perek ismeretésénél és értelmezésénél. Minden eszme­csavarás, ferdítés, vád, rágalom, szitok, füllentés előkerül ezekben a cikkekben, csak az a feltevés nem kerül fel soha, hogy az elitéltek csakugyan bűnösök voltak és csakugyan hazaárulást követtek el. Az igazság sokkal inkább az, hogy az itteni nagysajtó- nak*-volt meg előre a kommentárja a csehszlovákiai haza- árulási perről. Még jóformán — kezdetben — nem is tud­ták pontosan miről van szó, nem tudtak bizonyítékokról, té­nyekről, bűncselekményekről és nyomozásokról, csak egyről tudtak: hogy a csehszlovákiai népkormány hazaárulási pert • indított 14 többé-kevésbbé magasállásu személy ellen, máris készen álltak a csehszlovák népköztársasági kormány elíté­lésével, máris holtbiztosak voltak benne, hogy ártatlanokat üldöznek a föld másik oldalán. Ettől a vonaltól soha egy pil­lanatra el nem tértek. Csökönyös állásfoglalásukon nem vál­toztattak a nyilvánosság előtt lefolyó tárgyalások, a bizonyí­tékok, a vallomások; körömszakadtáig védték azokat, akiket saját nemzetük hazaárulóknak tartott. Ez a csökönyösség szerfelett gyanús. Józan fejjel arra kell következtetni, hogy valamit takarnak... Nyilván takarni akarják saját bűneiket. A nagyhangú címekkel és nagyhangú cikkekkel saját sajtójuk számtalan furcsa üzelmét akarják leplezni. Mert például csak nagyon - röviden és nagyon apró betűkkel adtak hirt arról, hogy no­'s ember 20-a óta Formóza szigetén Csang Kaj-sek hatósági emberei 32 embert végeztek ki “hazaárulásért”. Igen szófu­karon hozták azt a hirt is, hogy a Gasperi-kormány, a Wall Street megbízható szövetségese, olyan törvényjavaslatot nyújtott be az olasz parlamentbe, hogy a pártnak, amely a választáson legalább 51 százalékot kap a szavazatokból — függetlenül az arányoktól — a parlament kétharmadát le­gyen joga saját képviselőivel megtölteni az abszolút több­ségének biztosítására. A nagysajtó nemigen hoz híreket a bonni Adenauer-kormány garázdálkodásairól, törvénytelen letartóztatásairól. Nem cikkeznek a nyugatnémetországi ná­ci szervezkedésekről, amelyek a nyugati megszálló hatalmak jóakaratu támogatásának és szemethunyásának tulajdonít­hatók, miközben a háborús bűnösöket kiengedik és a nácik visszaülnek a régi hatalomba. Magyarázat és bírálat nélkül közük, hogy Eisenhower a megígért béke helyett titkos ha­ditanácsot tart párthiveivel minden jel szerint a háború ki- terjesztéséről. Nem találunk híradást Steve Nelson ameri­kai munkásvezér barbár kínzásáról földalatti börtönében. Ez a nagysajtó heves fejbólintás közben könyveli el ártatlan munkásvezérek meghurcolását és bebörtönzését, ártatlan nempolgárok deportálását, óvadék nélküli fogvatartását. Nem cikkezik a déli országrészekben sínylődő néger ameri­kai állampolgármilliók jogfosztottságáról és az emberi élet­színvonal alatti szenvedéséről. Nem olvasunk cikkeket az országban elburjánzó antiszemitizmusról, arról, hogy a nagy­bankokba nem vesznek fel zsidó alkalmazottat, hogy az egyemeken titkos numerus clausus rendszer uralkodik. Nem cikkeznek a munkásmozgalom ellen intézett támadásokról, a szakszervezeti munkások jogainak eltiprásáról, nem tilta­koznak az alkotmányadta garanciák legdurvább megsértése ellen sem, sőt — nem túlzás azt álltani — pökhendien he­lyeslik. Hírszolgálatuk a gyarmati és keleti népek szabadság- harcairól az újságírói etika állandó megsértése. Ahogy a franciák és angolok gyarmati kegyetlenkedéseiről beszámol­nak Indo-Kinában, Kenyában, Marokkóban, Tuniszban és •egyebütt, az az emberi igazságérzet arculcsapása. Ha mindezt felsorolnánk, akkor ez a vezércikk az egész lapszámot elfoglalná. KEDVES MAGYAR SZÓ! Amikor a Magyar Szó első számát vettem kezembe, őröm fogott el, hogy egy lépéssel előrehaladt a béke-ügye, mert szélesebb téren jut a béke szócsöve a dolgozók kezébe. A Magyar Szót nagyon szeretem. Ott látom Szebenyei Jóska bátyánkat a békezászló lengetésével, öreg csontjaival, gyászoló szivével, de megfiatalodva, acélosan a békeküzdel- nünkben. Ott látom irói sorában Rev. Gross Lászlót, Chi­cago fényesen ragyogó békecsillagát, kiknek írásai csilla­goknál fényesebben világítják be a békéhez vezető útjainkat. Minden igaz hazafi, aki hü polgára fogadott hazánknak, Amerikának vagy Kanadának, egyedül a béke harcos lap­jainkra fizet elő, Magyar Szóra, Magyar Jövőre, Magyar Magazinra, vagy a Kanadai Magyar Munkásra (Box 154, GPO Toronto). Kozma Dénes, kanadai farmer Tisztelt Magyar Szó! Nagyon meg vagyok elégedve a hétvégi Magyar Szóval. Annál is inkább, mert sok, hasznos, élvezetes olvasnivaló van benne. Ahogy elolvasom, elviszem a szomszédomnak. Én ezt a három dolgot szeretném, ha Eisenhower meg­valósítaná: 1. Békesség. 2. Az adó leszállítása. 3. Olcsóbb legyen a megélhetés. Tisztelettel: Berta G. bronxi háziasszony Tisztelt Magyar Szó! Mi nagyon szeretjük az Amerikai Magyar Szót. Igen gazdag tartalma van és értékes olvasmányok vannak benne. Szeretem minden betűjét, drága Íróink Írásait. Nem tudok hozzá találni több szót, csak annyit, hogy kívánom, hogy ez az igazán értékes lap soha meg ne szűnjön, éljen örökké. őszinte tisztelettel: Mrs. F. N.- Hammond, Ind. A SAJTÓSZABADSÁGRÓL Amikor az elnököt felavatják, vagy minisztereit beik­tatják, esküt tesznek az alkotmány tiszteletbentartására és megvédelmezésére. Az amerikai alkotmány egyik sarkalatos cikkelye meg­tiltja, hogy a Kongresszus törvényt hozzon a sajtószabadság <or!átozására. Alkotmányunk halhatatlan szerzői sajnos nem tudták, hogy is tudhatták volna, hogy a sajtó szabadságát meg lehet semmisíteni törvények hozatala nélkül is. A sajtószabadságot meg lehet semmisíteni például úgy, íogy a nekünk nem tetsző lap olvasóit megfélemlítjük, meg­hurcoljuk vagy deportáljuk. A sajtószabadságot meg lehet semmisíteni ugv, hogy szerkesztőit különféle ürügyek alatt bebörtönözzük, letar­tóztatjuk, ellenük deportálási eljárást indítunk. Johnny Gates, a Daily Worker szerkesztője börtönben il. A1 Richmond a californiai Daily World szerkesztője, bör­tönre van ítélve. Judies, a zsidó Freiheit egyik szerkesztő­jét Ellis Islandon tartják fogva. John Steuben, a March of Labor szerkesztőjét meg akarják fosztani polgárpapirjától, imelyet mint Uncle Sam katonája szerzett meg. A litván, lett, orosz lapok szerkesztői ellen deportálási illetve polgár- jogf osztási eljárás van folyamatban. óh, sajtószabadság, mily sok bűnt követnéf el megsem­misítésed végett azok, akik ajkaikon állandóan hódolnak eszméidnek. “Ingyen autóbusszal” fenyeget a TWA A Transport Workers Un­ion gyűlésén egyhangúlag el­fogadták a javaslatot, hogy a magántulajdonban lévő new yorki autóbusztársaságok al­kalmazottai hétfőtől, decem­ber. 15-től kezdve ne szedje­nek viteldijat az utasoktól, amennyiben a társaságok nem vezetik be a munkások által régóta követelt 40 órás munkahetet. McCarthy már Ike körül is “kom­munistákat” lát Joseph McCarthy szenátor beszédet tartott New York­ban, azt hangoztatva, hogy a “kommunisták” az Eisen­hower kormányba is be akar­nak férkőzni. Egyelőre még nem tud ugyan ilyen esetet, de “biztosan meg fogják pró­bálni.” A kalmársajtó ennek a tengernyi igazságtalanságnak, barbárságnak, kegyetlenségnek, bűnnek takargatására tö­rekszik elhallgatással, kicsinyítéssel, ferdítéssel, füllentéssel és mindazzal a számtalan apró-cseprő és szemérmetlen fo­gással, ami a sajtó rendelkezésére áll. Amikor tehát valami olyasmi adódik elő az uj rendszerek alapján működő demok­ráciákban, ami kiforgatás, túlzás, szines fantázia és politi­kai célokra és megtévesztésre alkalmas, akkor ez a kalmár­sajtó az első, amely öblös hangon kiáltozik: “Fogják meg!” — hogy elterelje a figyelmet saját vétkeiről és magát a gaz­ság kérlelhetetlen üldözőjének játssza föl. Lapszemle Megemeljük kalapunkat a Szabadság (Cleveland) előtt, amely december 6-iki számá­ban végre kiböki, hogy “Gerő Ernő... népszerű Magyar- országon és jószolgálatot tett az országnak. . . hidak, köz­épületek, gyárak, kórházak emelésével.” Mindezt annak a hírnek ke­retében ismeri be a vörösfaló clevelandi lap, mely szerint Gerőt ‘megfigyelés alatt tart­ja a szovjet’. Haragszanak rá, mert a fentiek helyett Oroszország számára kellett volna termeltetnie a magyar munkásságot.’ A hazug, embert hamarabb utói lehet érni, mint a sánta kutyát. Még a fenti félig ha­zug hírben is benne van a logikai ellentmondás. Hogyan és miben termelhetett volna a magyar munkásság, ha Ge­rő előbb nem építette volna fel a gyárakat? A lap egyik következő szá­mában ez volt a cimhir: “Ál­talános offenzivára van szük­ség.” A Szabadság — mint mindig — ezúttal is téved. Nem általános offenzivára van szükség. Általános béké­re van szükség. Már tudniil­lik a népnek. Vannak persze olyanok, a- kiknék általános offenzivára van szükségük. Ezek ellen nem is volna kifogásunk, ha kihagynák számításaikból Amerikát, az amerikai had­sereget, az amerikai fiukat, az amerikai népeket és vé­geznék az általuk oly szüksé­gesnek tartott offenzivát ma­guk — Korea hófödte he­gyein. Dullesnek például egészen jót tenne a Triangle Hill megoffenzivázása. És Gombos Zoli hordhatná utána az — ágyúgolyókat. • A Tény (Los Angeles) megjelenésének ötödik év­fordulóját ünnepelve rámu­tat arra, hogy “sok tapaszta­lattal gazdagabban, sokkal szilárdabban állunk a posz- tunkan, mint elindulásunk­kor. Mögöttünk érezzük Ca­lifornia magyarságának egy­re növekvő progresszív tábo­rát, melyet hiába próbál az. itteni antiszemita nyilas saj­tó vörösuszitással elriasztani tőlünk.” Siessen! Az idő rövid karácsony­ig, küldje üdvözletét, mint a szeretet és figyelmesség jelét a Magyar Szó ünnepi számán ke­resztül. Incsenként csak 2 dollár miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimt» FIZESSEN ELŐ A MAGYAR SZÓRA Előfizetési ár: 1 évre $4 (Man­hattan, Bronx, Kanada). Kül­földre $6. — Háromhavi próba­előfizetés $1.— Küldje előfizeté­sét erre a címre: MAGYAR SZÓ 22 East 17 th Street New York 3, N. Y.

Next

/
Oldalképek
Tartalom