Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)

1952-12-19 / 9. szám

“Educate and in­form the loholt mass of the peo­ple. mT hey are the only sure reliance for the preserva­tion of our Liber­ty.” -Th. Jefferson 9- V %V V"Vk' N Y December 19. 1952 Friday - Application for entry ÁRA lOcent class matter Is pending. Milyen "meglepetéseketSskeszit elő Eisenhnwor ? SZÓT KÉRÜNK! ........■■■■■.....I................................... Ray Cromley, a Wall Street Journal washingtoni munka­társa a lap december 17-iki számában beszámol arról, hogy miféle külpolitikát vár­nak a washingtoni szakértők John Foster Dullestöl, Eisen­hower külügyminiszterétől, a háborús politika fokozására. Amit Cromley leír cikkében, mint “lehetőséget”, a nem­zetközi szokások és törvények nyilt elvetését jelenti s az ember szeretné elvetni, mint lehetetlen badarságot. Úgy tűnik ki a cikkből, mintha már nem is volna béke a vi­lágban, hanem háború foly­Cromley feltételes módot na, amelyben minden szabad, használ. Nem azt Írja, hogy mit fog tenni Dulles, hanem azt hogy mit tehet, a szak­értők szerint. Zárójelben hoz­záteszi, hogy azok egy részét kicsinyben már most is meg­teszik, de Dulles nagyban folytathatja. A cikk lényegé­ben nem mond újat. Eisen­hower mar a választás előtt, az American Legion konven­cióján bejelentette, hogy ha megválasztják, az Egyesült Államok minden eszközzel oda fog hatni, hogy belső zava­rokat idézzen elő a Szovjet­unióban s a népi demokráciák­ban. A lap beismerése sze­rint “korlátozott” mértékben már most is segíti U. S. a szabotőröket és a népi demo­kráciák belső ellenségeit, földalatti hálózatot tart fenn az emberek kicsempészésére. • Mindez igazolja a népi demo­kráciák árulóinak és szabó- tőreinek tárgyalásain felme­rült vádakat, de ami a szak­értők szerint ezután követke- hetik, az a “béke” keresésé­nek hangoztatásával, nyilt háborús provokáció lesz. Mint a Wall Street Journal írja, a washingtoni szakértők szerint ezeket teheti Dulles: Könnyű nyomógépeket és pa­pirt szállíthat, illetve csem­pészhet be a népi demokrá­ciákba a földalatti, felforgató sajtó számára. Hamis útleve­leket és igazolványokat esem- 1 pészhetnek be a felforgatok ' számára. Szabotázsra biztat- ^ hatnak a gyárakban. Még az­zal a godolattal is foglalkoz- , nak, hogy hamisított élelmi- j szer és ruhajegyekkel és ha- 1 mis pénzzel áraszt ják el a ke- : leteurópai országokat. A cél I az, hogy belső zavargásokat > teremtsenek a népi demokrá- 1 dákban s amennyiebn sike- uoq^ajjoui „ro^btjcoí,, _)uij rülne ilyeneket előidézni, az : Egyesült Államok beavatkoz- i hatna, mint Koreában tette, i A Wall Street Journal azt i hangoztatja ugyan, hogy ez nem hivatalos politika s John KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET BÉKÉT AZ EMBERISÉGNEK! Az eisenhoweri külpolitika körvonalai kezdenek kibontakozni GEEETWGS ífeSEASON í «•€>€ IKE MAC ART HÚRRAL TÁRGYALT dulles közvetítése mellett Minden előzetes bejelentés nélkül megtörtént a találko­zó Eisenhower és MacArthur között, hogy az utóbbi előad­hassa a Gyáriparosok Szö­vetségének bankettjén behir­detett koreai “béketervét.” A tárgyalás John Foster Dulles, Eisenhower leendő külügy­miniszterének lakásán tör­tént, több mint két órán át tartott, de utána csak olyan nyilatkozatot adtak ki a saj­tó számára, hogy helyreállt a barátság a két tábornok kö­zött és hogy Korea" mellett megtárgyalták az egész vi­lág helyzetét. Hogy miben áll MacArthur “béketerve”, arról mélyen hallgatnak. A múlt héten Truman el­nök sajtóértekezletén kétség­bevonta, hogy MacArathur- nak egyéb terve volna, mint a régi, mely a koreai háború Kina elleni kiterjesztését ja­vasolja s kijelentette, hogy Eisenhower koreai békeigé- rete “demagógia” volt a vá­lasztási kampányban, aminek következményeként azonban kénytelen volt Koreába utaz­ni. A bécsi békekongresszus BÉCS. — 72 ország 2,000 de­legátusának részvételével folyik a békekongresszus. A kínai, az indiai és a koreai delegátus után nagyszabású beszédet tar­tott az első amerikai felszólaló: George Hayward, egy san fran­ciscoi szakszervezeti küldött, a 26 tagú amerikai delegáció társelnöke. A szónokok az ellenségeskedé­sek azonnali beszüntetését és a hadifogolykérdés utólagos meg­tárgyalását sürgetik. Kuo Mo Zso, kínai miniszterelnökhelyet­tes, és dr. Szaifuddin Kitchler, az indiai Congress-párt vezére, beszédeik után összeölelkeztek. iiiiiiiiiiniiMiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Foster Dules még egyáltalán nem nyilatkozott, de a kül­ügyminisztériumban e g y re erősebb a vélemény, hogy ez a politika fog bekövetkezni. Ezt nevezik manapság “békepolitikának”. 239 millió dollárt szavaztak meg Ridgway számára PARIS. — Az Atlanti szövet­ség országainak tanácsán a nyugateurópai országok képvise­lői bejelentették, hogy orszá­gaik nem tudják elviselni a Ridgway által, katonai bázisok építésére kért 420 millió dollár előteremtését. Ridgway tábor­nok minden tiltakozása ellené­re 239 millió dollárra szállítot­ták le a bázisok építésére elő­irányzott összeget. Kettéválasztották a sziámi ikreket CHICAGO. — A Chicagói egyetem kórházában 13 órán át trató műtéttel elválasztották egymástól Roger Dee és Rod­ney Dee Brodie, 15 hón apó.< sziámi ikreket, akik fejüknél voltak összenőve. Az ikrek élet­ben maradtak a műtét után, de az orvosok szerint kétséges, hogy tulélik-e azt. Azok, akik komolyan vet­ték Eisenhower kijelentését, hogy Koreába megy, ha meg­választják, s ezt úgy értel­mezték, hogy az uj elnök a .lép akaratának engedve, bé­két fog teremteni ott (és ép­pen ezért adták le rája sza­vazataikat), — most bizo­nyára megrökönyödéssel hal­lották a tábornok kijelentése­it. Eisenhower, hogy csak ígéretének alakiságát telje­sítse, Koreába erpült és egy­két nap alatt, kutyafuttában, megtekintette a helyzetet, majd meghitt embereivel ha­ditanácsot tartott, amelynek részleteit a legnagyobb titok­ban tartják, végül odaállt az amerikai közvéleemény elé. A nép a tábornok ajkairól vári ta a megváltó szavakat, de békeeszózatok helyett irtóza­tos kardesörtetés hallatszott, harsány, parancsnoki szavak dördültek el. A mosolygó arc eltűnt, helyette a marcona katona knmény vonásai me­redtek az ámuló-bámuló, el­csodálkozó nemzetre: “Nincs csodaszer a béké­re. .. Olyan ellenséggel ál­lunk szemben, akin nem fog­nak a szavak, csak a tettek az általunk kezdeményezett tettek. ..” Mik lehetnek az általunk kezdeményezett tettek ? Mi lehet más, mint támadás? Mi más, mint a háború fokozá­sa? Kiben nem sej dűl fe! ilyen fenyegetések hallatára a harmadik világháborútól való rettegés? A kemény szavak mögött füstölgő romok, elpusztított falvak, városok, bombák dör­gése, repülőgépek, bombázók őrjítő zaja, gyilkos fény- és füstnyalábok, halottak ezrei, vér és vér, egy világössze­omlás apokaliptikus réme rej­lik. A “U. S. News and World Report” már úgy beszél a je­len időkről, mint a Harmadik Világháborúról. Mintha már meg is kezdődött volna és bepne élénk. Eisennower nyi­latkozata erre már szinte megfelelő alapot is nyújt. Ez a befolyásos és jól ér­tesült nagytőkés hetilap úgy állítja be a második világhá­ború óta a világ különböze részeiben lezajlott eseménye- ‘ két, mintha azok a szovjet hadviselésnek egyes szaka­szai lettek volna és lennének most is. És beállítása szerint most Eisenhower és főembe­rei a koreai látogatás után arra a végkövetkeztetésre ju- i tottak hogy USA a saját biz- . tonsága érdekében már to- ^ vább l em engedheti meg ma- gának azt, hogy ebben a most 1 már folyó, uj világháború­ban, s mely éppenolyan való- . ságos, mint azok a “hódítá­sok”, tmelyeket a szovjet tel- ' jesitett. — hogy egyik vere­- séget a másik után elfogadja. A “kezdeményezés” korszaka Alapvető döntéseket hoz- 1 nak most az alábbi kérdé- • sekben: A koreai tüzes háborúban az eldöntetlen harc, mint cél, nem fogadható el az Egyesült Államok részéről. A világ- háborúnak ezt a frontszáka- ■ szát erélyes fellépéssel kell ' elintézni. A Truman-elv — Eisenho- vverék szerint — negativ ma­gatartás, amellyel még­sem lehet háborúkat meg­nyerni és nem vezérelheti to­vább ^ USA-t. A ‘kordában tartás pedig, mint cél, meg­hódított népeket reménytele­nül kommunista uralomra kárhoztat. Ehelyett tehát Eisenhowerék pozitív mód­szereket tűznek ki célul és pedig úgy, hogy USA-nak, meglévőn a hozzávaló ereje, magához kell ragadni a kez­deményezést. Más szóval: el­érkezett az ideje, hogy az “oroszokra” bízzuk a véde­kezés módját és ők talál**'?-~ sák, mi lesz a Pentagon kö­vetkező lépése. Az előny__ e harcias elmélet szerint __ mindig annak a kezében van, aki a kezdeményezést irá­nyítja. Eisenhower kijelentette, hogy mélységesen tudatában van annak a ténynek, hogy USA a világ leghatalmasabb nemzete s ezért kell, hogy övé és ne másé legyen a kezdeményezés. Mihelyt meg­állítják “Oroszország” előre­törését, fel lehet bátoritatni a “meghódított” területeket, hogy nyerjék vissza “függet­lenségüket.” A szovjet eddig “meglepe­tések” taktikájával győzött, a Pentagonnak is ilyen “meg- lepetés”-szerü mozdulatokkal kell a célja felé törni. Mind­ennek a legnagyobb* titokban kell történni, ügyelni kell a sajtóra és politikusok nyilat­kozataira, nehogy kikotv- tyantsák, mi készül. Semmi­nek nem szabad előre kiszi­várogni, ahogy eddig történt. A “meglepetések” Hogy milyen messzire hat­nak majd ki Eisenhower had­mozdulatai és akciói, azt nem szabad fejtegetni. A figyelem mindenesetre Ázsiára terelő­dik, ahol, Koreában, Indo-Ki- nában és Malayában, fegyve­res milliók küzdenek. Propa­ganda és offenziva igen ha­tásosak lehetnek, ha a fegy­vereket a “megfelelő kezek­be” helyezik. Csang Kái-sek keze például Eisenhowerék- nek meglehetősen meTbí/*' ■- tónak tűnik. Fegyvereken kí­vül élelmiszereket is kell e - helyezni a megfelelő gyom­rokba, mert ezzel lehet a 1 F( Vtatás a 3-ik oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom