Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)

1952-12-12 / 8. szám

December 12, 1952 AMERIKAI MAGYAR SZÓ “Kártérítést” kérnek a börtönökből kiszabadult nácik A “Basler Nachrichten” közli, hogy a börtönökből és gyüjtőtáborokból kiszabadult nácik nemrégiben gyűlést tar­tottak, amelyen elhatározták: követelni fogják, hogy “kár­térítést” kapjanak a fogság­ban eltöltött időért. A hatá­rozat úgy szól, hogy ezt a kártérítést részben az ameri­kaiaknak, angoloknak s fran­ciáknak kell fizetniök, rész­ben a nyugatnémet hatósá­goknak. Franciaországban a kisza­badult fasiszták ugyanilyen mozgalmat indítottak. Azt követelik, hogy “kártérítést” adjanak nekik a börtönben és gyüj tőtáborban eltöltött idő­ért. A fasiszták sem Nyugat- Németországban, sem Fran­ciországban nem látják be, hogy jogosan vitték őket bör­tönökbe és gyüjtőtáborokba, 1 évig borotválkozhat 130 drb kitűnő, duplaélü KANCO- PENGÉVEL Értéke §3.90, de Ára csak $2. Az ízléses tokba.t minden £enge külön csomagolva. — Minden önborotvaké- szülékhez használható. — Garantált. Jelezze: «Ajtony vagy vastag p'uaít I óhajt-e ? Megrendelhető a Mt^yar Jövőnél. 13« East 16th St., New York 3. N. Y. Név: .............................................. Cim: ............................................ City .......................... State hiszen végigrabolták és vé­giggyilkolták Európát. Miért nem beszélnek in­kább a hitlerista brigantik és u Á3oq ‘zu quiui ‘ouuoj ról, hogy mikép tehetnék jó­vá gonosztetteiket, legalább az élőkkel szemben, ha már a halottakat nem támaszthat­ják fel? Miért nem sürgetik a fasiszták, hogy adjanak “kártérítést” a nácizmus ül­dözöttjeinek, azoknak, akiket ők raboltak ki és kínoztak meg? A kártérítésnek ez a fajtája sokkal igazságosabb a Pétain-féle gonosztevők ar- és a gyilkosok részesüljenek kártérítésben! Ha igy megy tovább, ak­kor az SS-legények a végén azt követelik majd, hogy fi­zessék meg azt a munkáju­kat, amelyet az auschwitzi haláltáborban százezrek és százezrek elégetésével kap- I csolatosan végeztek! ! A Bartók Társaság kiállítása Széleskörű érdeklődés előzi meg a Bartók Béla Társaság közelgő kiállításának meg­nyitását. A magyar művészet­barátoknak ez a lelkes és te­vékeny csoportja, amely a múltban már több nagysike­rű koncertet is rendezett a magyar népzene és annak ihlető hatása alatt alkotó ze­neszerzők, igy elsősorban Bartók Béla müveinek ismer­tetésére, ez alkalommal is a mindenféle művészi alkotás alapját képező népművészet ; termékeit tárja az óhaza sorsa iránt érdeklődő ameri­kai magyarság, valamint a népművészeteket szerető ame­rikai közönség elé. Eredeti népművészeti alko­tásokkal és fényképekkel hir­deti ez a kiállítás a magyar nép alkotóerejének bámula­tos fellendülését. «BflaBBflBflflflBflBflBflBflBBBBBBBBBBBflBaBaBBSflBBBBBBBaB A BARTÓK BÉLA TÁRSASÁG december 15-től december 30-ig gyönyörű magyar népművészeti és fényképkiáüitást 5 rendez 137 W. 52nd St. a 2-ik emeleten­A kiállítás nyitva van délután 2 és 5 óra között és este 7-től 10 óráig ■ Belépőjegy 30 cent, adóval együtt ^[BBBBBBBBBflflBflBflBBBBBBBBBBflBBEBBBl3*:>fallB«IPe«*i«* NAGY SZÜLETÉSNAPI PARTy] remek vacsorával egybekötve Hirsch Paula és Berkovics Gizi tiszteletére December 20>án, szombaton este 7:30-kor a Magyar Házban, 2141 So. Blvd., Bronx Az egész jövedelem a Magyar Jövő javára ★ VACSORA ÁRA §2.50 Gyűjtés nem lesz Előjegyzésért telefonáljon: Nappal LO 8-0290, este FO 4-9430 l — I ’V . ERÖSS JÁNOS LEVELE A MAGYAR SZÓ SZERKESZTŐSÉGÉHEZ (Folytatás a 6-ik oldalról) amikor sorban álltunk mun­káért, nemcsak a munkanél­küli tanácsokban tartott gyű­léseken, nemcsak a segély- hivatalok előtti tüntetéseken, a gyermekeink számára na­gyobb darab kenyérért köve­telők piketvonalában, sőt ami azt illeti, nemcsak hazánk védelmében Amerika hadse­regében és haditengerészeté­ben a második világháború idején, hanem elmélyülve ha­zánk és a dolgozó emberiség legnagyobb elméi müveinek tanulmányozásában. Mindeme tapasztalataink összeségét használjuk fel la­punk szerkesztőségében, nap­jaink hírei igazi jelentőségé­nek olvasóink elé való tárá­sában. 1. Túl sokat Wall Streettel? foglalkozunk De hiszen Wall Street urai kontrollálják ma nemzetünk egész gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai életét: Ők irányítják a belpolitikát és külpolitikát. Wall Street Dullesa a leendő külügymi­niszter, Wall Street Acheson- ja a jelenlegi külügyminisz­ter, Wall Street Lovett ban­kárja a jelenlegi hadügymi­niszter, Wall Street McCloy- ja volt a németországi meg­bízottunk, Wall Street Har- rimanja volt az európai se­gélyfőnök, Wall Street Ald- riche az uj londoni köve­tünk és igy tovább. Lehet e napjaink eseményeiről egyál­talán írni Wall Street említé­se és kritizálása nélkül? 2. Kerüljük el azt, hogy a munkást a munkaadója ellen uszítjuk. Mi sohasem uszít­juk a munkást. Reméljük, Erőss munkástárs nem tekin­ti uszításnak azt, hogy mi elvben és/így akor latban támo- mogatjuk a szervezett, épp­úgy mint a nem szervezett munkásság minden törekvését magasabb bérekért, hogy lé-J pést tudjanak tartani az ál­landóan emelkedő drágaság­gal, hogy tisztességesen tud­janak ruházkodni, hogy ren­desen tudják táplálni gyer­mekeiket s önmagukat, hogy legyen erejük a napi munka elvégzésére. 3. Erőss János úgy tünteti fel, mintha mi hálátlanok volnánk Amerikához akkor, amikor kiritzálunk egyéne­ket, csoportokat, intézménye­ket. A mi meggyőződésünk az, hogy mi akkor volnánk hűtlenek Amerika legjobb érdekeihez, ha szemet -huny­nánk a társadalmi igazságta­lanságok fölött, ha nem1 emelnénk szót az ország iga­zi építői, a társadalom hasz-! nos tagjainak, a munkások, értelmiségiek érdekei mellett. I Akkor volnánk hűtlenek az I j amerikai demokrácia alapél- (1 veihez, ha szemet hunynánk j j a négerek elnyomása és az |; antiszemitizmus fölött. Ak- ! kor volnánk hűtlenek az ame- ; rikai nép életérdekeihez, ha | nem emelnénk fel tiltakozó \ szavunkat egy olyan politika | \ ellen, mely népünket, hazán- í; kát és az egész emberiséget j tudatosan sodorja egy uj. vi­lágháború felé. Erőss János érvelésein érezhető a reakciós sajtó propagandájának hatása. E- szerint aki a pénz hatalma­sait kritizálja, aki harcol a szakszervezetekért, aki har­col a demokratikus jogokért, vagy a békéért, az Amerikát kritizálja. Ez régi mesterfo­gása minden korok népelle­nes klikkjeinek. Már a bib­liai időkben azzal az ürügy­gyei feszítették meg a fari­zeusok Jézust, hogy az őket kritizáló nagy názárétit a ró­mai államrend felboritójának nevezték Pilátus előtt. Nem, amikor mi Wall St.-ei Trumanékat, Ache sonékat vagy Eisenhowerék készülő uj bankár kormányát kriti záljuk, mi nem Amerikát kri­tizáljuk. Amikor mi egy pár ezer dúsgazdag ember által a hazánkra kényszeritett poli­tikát kritizáljuk, akkor mi 150 millió amerikai érdeké­ben emeljük fel szavunkat. Mert mi meg vagyunk győ­ződve, hogy 150 millió ameri­kai a békét akarja, mig ez a maroknyi társaság, aki ma furfanggal az ország hajójáv irányítja, ennek pont ellen­kezőjét akarja. Mi a Magyar Szó szerkesz­tői — miként minden igaz: progresszív újság irói — sze­retjük Amerikát és minden tettünket, minden írásunkat e szeretet irányítja. Szeretjük hazánkat nagyszerű demok­ratikus hagyományaiért, sze­retjük azért, mert itt élt és harcolt Washington és Tom Paine, Jefferson és Doug­lass, Lincoln és Franklin D. Roosevelt. Szeretjük Ameri­kát a. Függetlenségi Nyilat­kozatba, az alkotmányba és a Gettysburgi beszédbe fog­lalt halhatalan elvekéit. Sze­retjük a népét, a munkássá­got, amely minden szépet, jót és nagyot épített ebben az országban. És Írásainkat az vezérli, hogy abból a nagy gazdagságból, amit a dolgo­zók keze teremt oly kolosz­szális mennyiségben, k ré­szesüljenek elsősorban, akik mindezt termelik s hogy mi­nél hamarabb eljöjjön az ideje annak, hogy ne kelljen az emberi ’ alkotó képesség egyötödét atom és hidrogén­bombákra, nap ibombákra és a pusztítás, mberirtás egyéb eszközeire fitani. Ne engedje mat Erőss János és egyetlen miiig ame­rikai magyar sem félreve­zettetni. Ne higyjék el, hogy egy progresszív munkásuj- ság hálátlan Amerikához vagy annak népéhez. Ne higyjék, hogy el lehet kerül­ni a konstruktiv kritikát és egyben szolgálni az amerikai népet. Ha mi szemet huny­nánk Wall Street urainak bű­nei és a kormány reakciós po­litikája fölött, akkor válnánk hűtlenné az amerikai néphez. Akkor cinkosaivá válnánk a népünk élete és boldogsága ellen készülő legnagyobb ösz- szeesküvésnek, mint ahogy cinkos ebben minden megfi­zetett, lepénzelt reakciós lap, amelynek hasábjain nap-nap után gyalázzák a, progresszív sajtót és annak Íróit. Avenel Auto Boch REPAIR SHOP BODY ÉS FENDER JAVÍTÁSON AVENEL, NEW JERSEY • WELDING • BRAZ1NO • SPRAYIN' 136Í St. George Avenut PAUIf ABI-ONCZY, tulajdon"» Telefon: R Ah way 7-1487 FÉRFIRUHÁK Alig használt neves gyártmá­nyú, sok rendelésre készült $100 és magasabb értékben, $12.75 és feljebb kapható. Louis Sanders 1541 First Avenue, N. Y. C. a 80 és 81-ik utcák között Telefon: RE 4-5043 E hirdetés felmutatója a vá­sárolt ruhával fehér inget kap ajándékba! 7 1 jyjr«* U8TÍJSQT RÉTESHAZ ÉS cukrászda. — 1437 third a venu* ÜSrä. (a 81-ik utca sarkán) — Telefon: BUtterfield 8.0660« Gesztenye píré — mignonok — torták. — Este 11-ig nyitva van. NEW YORK UNDERTAKING COMPANY — J. Railó. 240 East 80th St., New York. N. Y — Tel. TR 9-5105. Temetéseket valláskülönbség nélkül, mérsékel* áron vállalunk f—" —.... ---------------------i.-l'.-I—r? Küldjön vámmentes IKKA csomagokat az óhazába! ÉLELMISZEREK, RUHANEMŰK, CIPŐK, BICIKLIK NYLON HARISNYAK, STB. AZ “IKKA” BUDAPESTI R AKTÁR AB« >1. A legpontosabb és legbiztosabb kiszállitást garantáljuk. * KÉRTE UJ ÁRJEGYZÉKÜNKET! JOSEPH BROWNFIELD Richmond és Brownfield, Inc. 62 William St., New York 5, N. Y. — Teltfon: WH 4-3355. k_____ .r".==y !-! MAGYAR CATERING A BR0NXBAN !-! j KITŰNŐ AMERIKAI MAGYAR KONYHA BRONX HUNGARIAN RESTAURANT ij 2141 Southern Blvd. (a 181 és 182-ik utcák közt) Bronx, N. Y. ; Bankettek, lakodalmak, születésnapi partyk és minden más ; alkalomra GYÖNYÖRŰ TERMEK — SZÍNPAD — MÉRSÉKELT ARAK! Érdeklődni lehet esténként FO 4-9430, vagy TA 8-4618.

Next

/
Oldalképek
Tartalom