Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)

1952-12-05 / 7. szám

triiiutri op

Amiia»ii«ló va«r«k__ j- Szebenyei József rovata - ■

— Búcsúzzunk el a Népszavától —

Az elköltözött Amerikai Magyar Népszavához engem régi és itt-ott szentimentális szálak kötnek. Mikor 1920 január 15-én visszaérkeztem Amerikába valami húsz évi távoliét után, Berkó Géza, Kende Géza meg Roboz Hugó vártak a hajónál, amint a hatalmas Mauritania lassan bekúszott. Napi két órai munkára szerződtettek havi 200 dollárért. Rovatot meg egy vezércikket kellett Írnom, kikötve szigorúan, hogy azt irok, amit akarok, olyan politikát, ami nekem jólesik. Én ugyanis nem szerettem a Horthyt, aki akkor folytatta a fehér terrorját a maga akkori gyilkosaival, Prónayval, a rablógyilkos kecskeméti bandával, akiknek a neveire sem emlékszem már. Nem is volt semmi baj pár hónapig, de egy szép napon az történt, hogy a vezércikkemben azt Írtam, hogy “Horthy”, a megboldogult Roboz Hugó, mint szerkesztő, kijavitotta “a Kormányzó”-ra. Vettem a kalapom és hazamentem. Berkó másnap visszasírt és megígérte, hogy ez nem fog még egyszer megtörténni. Pár hét múlva megint megtörtént. Megint fogtam a kalapomat és mentem. Csak akkor tudott visszacsalni Berkó Géza, amikor Roboz váratlanul otthagyta és elment Clevelandba a Kohányi-féle Szabadsághoz. Akkor évekig dolgoztam ott, de azt írtam, ami nekem jól esett, szóval tisztességes lap lett a Népszavából, az olvasóinak és voltam a kedvence és ma is a legjobb barátaim szerepelnek közöttük.

És ma pont ezeknek akarok rovatot írni. Kérem is az olvasóimat, hogy adják át ezt a lapszámot a mai és régi Népszava-olvasóknak, hogy tudomásul vegyék, hogy mi az én véleményem a titokzatosan eltűnt Népszava ügyében.

Azt tudják már biztosan, — hisz én is megírtam már hetekkel ezelőtt —, hogy Gombos ur, a Szabadság kiadója és “főszerkesztője”, megvette a Népszavát majdnem ingyen a most elhunyt Szántó Lajostól, azzal a számítással, hogy a íai)ot elviszi Clevelandba, szóról-szóra azt nyomtatja bele, mint ami a Szabadságban megjelenik, csak az Amerikai Magyar Népszava cimet hagyja rajta, tehát egy munkával és költséggel két lapot ad ki, szóval, ha a Népszava előfizetőinek a fele marad is csak meg, akkor is szaporodik a Szabadság előfizető-tábora valami 4—5 ezerrel, ami negyven— ötven ezer dollár egy évben, tehát majdnem tiszta haszon. A szegény meboldogult Szántó, aki a nyilasokat ezerszámra hozta be Amerikába, visszakapott az elvesztett 150 ezer dollárjából állitólag tiz ezret Gombos úrtól. (Ezt a szerencsétlen Szántót bizonyára a szegény zsidóhitü papája átkozhatta ki a világból, de bizonyára az elvesztett vagyona járult hozzá a szivszélhüdéséhez, amibe belehalt).

Szóval Gombos ur igy akarja növelni a maga előfizetőinek a számát 4—5 ezerrel, közben el akarja hitetni az ártatlan Népszava-olvasókkal itt a keleten, hogy a Népszava továbbra is newyorki és keleti újság marad, ami persze tipikus éhes biznisztrükk, mert 24 órával később jelenik meg New Yorkban, mint az itt kiadott lapok. No meg a newyorki meg new jerseyi munkás magyarok nem nagyon kiváncsiak arra, hogy mi történik Clevelandban, meg Akronban, no meg Johnstownban, hanem elsősorban azt akarják tudni, hogy mi újság a maguk falujában.

Hamarosan belátják majd, hogy micsoda trükk forog fenn és akik belátják, nem valószínű, hogy megújítják az előfizetésüket, amikor majd lejár. De persze ami megmarad, az mind tiszta haszon Gombos urnák, ő nem szentimentális a magyar olvasókkal szemben. Neki a dollár a szentimentje, az a fontos, hogy ki mit zsebel ki a Szabadság cimü reakcióssá vedlett sajttakaróból, mert mihelyt megérezte, hogy jól fizet a vörösfalás, már ott állt az első sorban a vörösfalók között, őt csak az érdekli, ami kifizetődik, mint például az, hogy ő valami százezerért adta el a Népszavát tavaly a Borshy-Kerekes-bandának, azok meg a Szántónak, holott Gombos ur csak tiz ezret fizetett Szántónak érte, holott a szedő- meg a nyomógépek megértek húszat.

Amit én itt tulajdonképpen mondani akarok, az az, hogy az én régi barátaim, a sok ezer magyar munkás, akik mindig egyztt éreztek velem még politikai kérdésekben is, gondolják meg, hogy nem érdemesebb-e megvenni a Magyar Szót minden pénteken a sztendeken, ahol New York és környéki híreket olvashat, érdekes cikkeket, humort, regényt, elbeszéléseket és azt, ami az igaz, nem azt ami a dohányt hozza. Mi nehezen küzdünk azért, hogy az olasóinknak az igazat mondhassuk el, azt az igazat, amiben mint munkás és haladószellemü emberek hiszünk és amiért hajlandók vagyunk még koplalni is. Tehát nem politikát kínálok önöknek, kedves magyar testvéreim, hanem érdekes és pompás szellemi táplálékot, izgalmas olvasnivalót és a világ folyásának a becsületes leírását. Ha megvesznek egyetlen példányt az utcai árusoknál, vagy megrendelik a hétvégi Magyar Szót, azonnal látni fogják, hogy igazat mondtam, mint ahogy mindig igazat mondok és mondtam, önök pedig ezt legjobban tudják.

Leánnyá változott katona

Miközben Koreában háború folyik és az Egyesült Nemzetekben keresik a békés megoldás lehetőségét, az amerikai bulvárlapoknak egy nagy, világrengető szenzációja volt e héten, mely elsőbbséget kapott minden más hir fölött.

Egy 26 éves bronxi polgár, aki George Jorgansen név alatt kiszolgálta idejét az amerikai hadseregben, a dáninai Koppenhágában Christina Jorgensenné, az leánnyá változott át. A lapok egymás mellett közölték a csinos, 26 éves leány és a nemrégi George képeit, mulatóhelyek és egyéb, szenzációs reklámra éhes vállalatok szerződési ajánlatokkal árasztották el a eány szüleit, miközben az áldozat még a koppenhágai kórházban várja, hogy végrehajtsák rajta az utolsó műtétet, mely teljessé teszi nemi átalakulását.

Mert George Krisztinává történt átalakulása nem ment egészen simán, hanem több orvosi műtétet igényelt. Az! orvosok szerint egy esetben a millió közül megtörténik, j hogy a természet csalóka já-j tékot üz egy emberrel s belsejében az ellenkező nem szerveit fejleszti ki, mint amit a külső mutat. Ez volt Krisztina esete. Még ritkábban előfordul, hogy mindkét nem szervei kifejlődtek ugyanazon személyben, azonban, rendszerint csők evényesek maradnak.

Krisztina Jorgensen tehát mint fiatalember hagyta el szülőinek bronxi otthonát s mint nő fog oda visszatérni. George Jorgensen, a lány apja, aki a város alkalmazásában áll, mint ács, azt hitte, hogy gyermeke éppen olyan nonnális, mint más fiuk.

Krisztinát, aki a koppenhágai kórházban fekszik, el- özönlötték a riporterek, hogy a végén bezáratta előttük betegszobája ajtaját. “A leghülyébb kérdésekre akartak választ,” mondta később. “Olyanokat kérdeztek például, hogy pizsámában alszom-e, vagy hálóingben, hogy férjhez, akarok-e menni s lehet-e gyermekem.”

A fiúból lett leány nem akar világszenzáció lenni, de az olvasóikat különlegességgel tömni akaró lapok miatt ezt már nehezen kerülheti el. Nem volt hajlandó beszélni arról, hogy mint kezdődött átalakulása. “Ez túlságosan is az én magánügyem,” hangoztatta.

Krisztina Jorgensen 5 láb és 7 incs magas, tetsulya 125 font, nyúlánk, de teljes egészében nőies jelenség. Mint elmondja: Ízlése és érdekköre teljesen azonos más nőkével. Egyetlen dologtól fél: attól,

hogy majd ha kikerül, a kórházból, az emberek ujjal mutatnak rá: “nézd csak, ez az a férfi, aki nővé változott.”

“Igen sok, embernek deformált karja, vagy lába van, de senki nem leskelődik utánuk a kulcslyukon,” mondja. “A természet engem más módon deformált, kikezeltek belőle s most az emberek leskelődnek utánam, mintha nem, tudom miféle csodabogár vol-1 nék.”

Elmondja, hogy tanult j fényképész s hazatérése után foglalkozásában akar dolgoz-1 ni, de előbb kiállítja Dániában | egy színes filmjét, amit ott! készített. “Félek azonban, hogy az emberek inkább majd engemet akarnak látni, mint! a munkámat,” mondja.

A leány szülei, akik Bronx-1 ban élnek, karácsonyra haza- várták lányukat. “Természetesen azt akarjuk, hogy hazajöjjön,” mondja Florence Jorgensen, a lány anyja “Nagyszerűén, szinte hősiesen viselkedett az egész idő alatt, a mi gyermekünk, akit szeretünk.” Elmondja, hogy j mikor először hallották, hogy George fiukból Krisztina lett, megrázta őket a dolog, de hamar kiheverték a rázkód- j tatást. Most azonban az a helyzet, hogy az újságok által felkavart szenzáció miatt Krisztina nem akar karácsonyra hazatérni, hanem majd csak hónapok múlva. A napokban még .végrehajtják rajta az utolsó műtétet, ami már teljesen lényegtelen és

utána végleg elhagyhatja a kórházat.

Mialatt a szenzációra éhes lapok, mint világcsodát hirdették be' az átválozást, az orvosok szerint az egyáltalán nem különleges valami. A new yorki Presbyterian kórházban, mint egyik orvos elmondta, 10 hasonló esetet kezelnek a jelenben. Egyik orvos specialista szerint Krisztina valószínűleg esökevénves külső szervekkel született s belsejében kifejlett női szervekkel. Az ö esetét hamis hermafroditizmus név alatt ismeri a tudomány. Több műtétre van szükség, hogy ilyen esetben helyrehozzák a természet által elkövetett hibát. Az első' műtét célja inkább csak tüzetes vizsgálat. A második műtéttel eltávolítják a esökevénves külső szervet. A többi műtét már inkább a plasztikus sebészet hatáskörébe tartozik. Krisztina Jorgensen hat műtéten ment keresztül s közben hormoninjekciókat kapott, hogy helyreállítsák mirigyeinek normális működését.

íme, ez a “világcsoda.”

Emberöléssel vádolja egy orvos a hatóságokat

BAD AXE. Dr. Ira ,D. McCoy a múlt héten kijelentette, hogy emberölés vádját fogja kéretni azok ellen, kik j az éltes Mrs. Elizabeth Ste-! Vens kilakoltatását végrehajtották.

Ez a Mrs. Stevens, egy Lapeer-megyei ö zv egyasz- szony, néhány nappal azelőtt! halt meg Detroitban. Már ak- j kor megállapította dr. McCoy, hogy a kilakoltatással; járó szenvedések okozták halálát, McCoy a háziorvosa! volt. Megállapításának logi- í kus következménye tehát az,1 hogy emberölés vádját akarja; most emeltetni mindazon | személyek ellen, akik részt- vettek a nyáron foganatosi-1 tott kilakoltatásában. A meg- í boldogult asszony a saját kis1 farmján éldegélt.

A kilakoltatás amiatt tör-: ■tént, hogy Stevensné nem | tudta megfizetni a rá kive-i tett hozzájárulási összeget • egy farmbiztositó társaságnak évekkel ezelőtt történt

bukásával kapcsolatban. A. kilakoltatás nagy izgalmat keltett az egész megyében.

Dr. McCoy, aki a kongresz- szusi választásokon is fellépett kongresszusi demokrata jelöltnek a távozó ellenjelölttel, Jesse P. Wolcott republikánus képviselővel szemben, az emberölési vád emelése végett a megyéhez fordul, mert ahhoz a megyei hatóságok jóváhagyása szükséges.

A derék orvos emberölési vádat emelhetne Clark W. Gregory, a Lapeer-megye sheriff je, Carl Williams, az ügyészség egyik tagja, Mrs. Grace White, lapeeri ingatlanügynöknő és Herbert Smith lapeeri ügyvéd ellen.

McCoy doktor kijelentette, hogy vádemelést kér továbbá “bizonyos állami rendőrség” és mindazon végrehajtó személyek ellen, akik részt- vettek Stevensné kilakoltatásában. I

bo BM> AfeOin mVISBTimmMG T>OWM YoUR^tö 'RWSE...