Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)

1952-11-14 / 4. szám

November 14, 1952 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 A NŐK ELNYOMÁSÁRÓL Némely régi társadalom-1 jan a nők kiváltságos szere­pet kapnak: igy többi között magas politikai vagy vallási tisztséget töltenek be. Más társadalomban a nőket alá- endelt szerepre korlátozzák. A történelem tanítja: volt idő, amikor a társadalomban ‘ a nő volt a rangosabb. E kor j gazdasági életéi a termelés j kezdetlegessége jellemezte.) Nagyon kezdetleges eszkö­zökkel folyt a vadászat, ha­lászat, gyűjtögető “gazdálko­dás.” Ebben a társadalomban a nők fejlesztették ki a föld- 7 művelést és ezzel magukhoz ragadták a vezetést. A “gyöngébb nem” nem volt mindig gyönge E kor nőit alaptalan dolog volna gyöngébb nemnek hív­ni. Ebben a korban — (ez a kor a termelés foka szerint egyes népeknél nagyon régen volt, évezredekkel ezelőtt, vannak azonban olyan népek is, melyek még ma sem hagy­ták el ezt a fokot), a nők f éppoly vitézül forgatták a . fegyvert, akárcsak a férfiak. Ilyenek voltak a régi ger­mán asszonyok, ahogy ezt a római történetíróktól tudjuk.- Ilyenek voltak annak az in­dián törzsnek asszonyai is, akikkel Santa Grúz előtt Ko­lumbusz megütközött. Ebben a korban a rokon­ság az anyai ágon számított, a gyermeket anyjuk után nevezték el. A nők vezetőszerepe társa­dalmi szerepüknek megfelelő­en a legtöbb ősi vallásban .megtalálható. Asztarte, Dé- méter, Ceresz, Izisz, Ere ja— hatalmas istennők,, akiket Kis-Ázsiában, Egyiptomban, Európában a legnagyobb tisz­teletben részesítettek. A görögök például Déméter istennőben a földművelés és állandó település adományo­zóját tisztelték. Déméter volt a földanya. Köralaku oltárai a “földkerekséget” szimboli­zálták. Hiszen a földet ma­gaslatról széttekintve körala­ku nak látjuk, még pedig olyan köralaknak, melynek kupolaalaku boltozata az ég — a horizont. Az apajog a vallásban A termelés további fejlő­dése azonban jobb, hatéko­nyabb termelési eszközökhöz, fegyverekhez vezetett. Az uj eszközök uj tevékenységet szültek: 'az állattenyésztést, kézművességet, kereskedel­met. Ezek azonban már a férfiak foglalkozásaiként fej­lődtek ki. Igv megváltozott a férfiak helyzete is a társa­dalomban. A nők elvesztették a családban és társadalom­ban eddig elfoglalt uralkodó helyzetüket azáltal, hogy megmaradtak a kezdetlegees földművelés, a házkörüli mun­kák és a gyermekeik nevelése mellett. A termelésben ki­sebb mértékben vettek részt. Ugyanakkor a férfiak állat- tenyésztése, a különböző használati tárgyak készítése többet hozott a házhoz. Ter­mészetes hát, hogy a nőnek kevesebb szava, kevesebb jo­ga lett a család, a társada­lom ügyeinek intézésében, mint addig. Lassanként meg­szűntek jogai és a nő férje rabszolgája lett, többé-ke­vésbbé, vagy teljesen jogta­lanná vált. Sokhelyütt a fe­leséget a férj vette, vagy ra­bolta, akárcsak a rabszolgát. A rokonságot az apa után kezdték számítani. Az anya­jogot — a matriarchátust — felváltotta az apa jog — a patriarchatus. Az ótestamentum szerint Jehova azt mondta a nőnek: “Férjed pedig uralkodik raj­tad.”' (Mózes I. 3‘16.) A'zsi­dó vallás szerint, ha tiz férfi együtt van, nyilvános isten­tiszteletet tarthatnak. De akárhány asszony legyen is együtt, éhhez nincs joguk. A nők megváltozott hely­zetének vallási - tükrözéseként az ókori görögöknél, germá­noknál sokáig megmaradt az a szokás, hogy az asszonyok­nak külön istennőik voltak, akik ünnepeiből a férfiakat kirekesztették. “Asszony! te vagy á pokol kapuja” Az anyajogu és apajogu istenek ellentéte érdekesen tükröződik vissza a görög költészetben. Oresztéz .mon­dái hős megöli anyját bosz- szuból, mert az férjét, Oresz- tész apját meggyilkolta. Az anyajog alapján álló isten­nők, az Erinniszek ezért ül­dözőbe veszik, az apa jog is­tenei : Apolló és Aténe vi­szont védelmezik. Az apa jog istene, í^eusz szerint, az apa •szerepe, döntő, az anyáé csak alárendelt. Az ősi vallást kép­viselő Erinniszek erre sze­nére vetik Zeusznak, hogy “Te a világ ősrendjét felfor­gatod, letiprád az ős tör­vényszéket.” A nő jogiosztottsága meg­maradt a rabszolgatartó vi­lágbirodalmakban és megma- adt a hűbériség idején a középkorban is. Péter apos- ol álláspontja ez volt: “Asz- íZ.onyok, legyetek engedel­mesek férjeitek iránt.” Pál apostol szerint: “a férj az asszony feje.” Tertullianus egyházatya igy ir: “Asszony, neked mindig gyászban és rongyokban kellene járnod, i bünbánat könnyeivel telt szemekkel kellene mutatkoz­nod, hogy elfelejtesd, hogy az emberi nemet tönkretet­ted. Asszony! Te vagy a po­kol kapuja.” Akvinói Szent Tamás szerint az asszony gyorsan növő növény “az asz- 5zonyok azért születnek, hogy örökké jármában tartsa őket uruk és mesterük, akit a természet uralomra rendelt azon fensőbbség által, mely- lyel a férfit minden tekintet­ben felruházta.” A mohamedánok legkevésb- bé tekintik a nőket a férfi­akkal egyenértékű emberek­nek. Ez megfelel annak, hogy sem a rabszolgaság, sem a hűbériség idején a nő nem volt egyenjogú a férfival. Az osztálytársadalom ki­alakulásától kezdve a nő min­dig a társadalom elnyo­mottja volt. — Az ógörög filozófus, Platon nyolc ok miatt volt hálás az istenek­nek. Először, mert nem szü­letett rabszolgának, másod­szor, mert nem született nő­nek. A nők alárendeltsége meg­maradt a kapitalizmus ide­jén is. A nők alárendeltségé­nek igazolása a tőkés társa­EGÉSZSÉGÜGYI | TANÁCSADÓ Két fegyver a gyermekparalizis ellen A tudománynak elsőizbén van fegyvere a gyermekpara- izis ellen, jelentette ki egy pitt.sburghi egyetemi orvos-- professzor, aki a gamma-vér- testekkel végzett kísérletek­ről számol be.i A gamma glo- bulinban van ugyanis az a i /éranvag, amely a betegsé­gek leküzdésére szolgál. Iowa, Texas és Utah azon körzetei­ben, ahol a gyermekparalizis dühöngött, 55 ezer gyermek­nek adtak injekciókat, a ku­tató orvosok és pedig ügy, hogy a fele GG (Gamma glo­bulin) injekciót kapott, a többi pedig egyszerű zsela­tint. Az eredmény: azok kö­zül, akik zselatint kaptak, G4-en estek súlyos paralizis be, szemben azzal a 2G-al akik a GG-csoportba tartóz nak. Csakhogy, mondják az orvosok, a GG ritka anyag is körülbelül öt hét után el­veszti jótékony hatását. En- lélfogva csak járványos vidé­keken fogják használni, az­tán hamarosan egy tartósabb hatású oltással helyettesitik. A másik fegyver, amelynek nagy lehetőségei vannak: el­halt polió-méreganyagokból készített oltás, amelyről a John Hopkins egyetem egy tudósa adott hirt. Hat gyer­meknek adta be s hatására vérükben olyan ellenmérgek álltak elő, amelyek a gyer­mekparalizis mindhárom típu­sa ellen hatnak. * Az orvosi Nobel-dij nyertese Dr. Selmán Waksman, aki 1943-ban fedezte fel a sztrep- tomycint, nyerte meg az 1952- es orvosi Nobel-dijat. Waks­man oroszszármazásu ember*, jelenleg a Ruthers-egyetem professzora. Huszonnyolc évi Kutatómunka után találta meg azokat a gombaanyago- Kat, amelyekből a baktérium­ölő gyógyszert kitermelik. Recsapják a rákbetegeket A Pennsylvania egyetem egy professzora az amerikai rákszövetség new yorki gyű­lésén kijelentette, hogy a rákbetegek silányabb besu­gárzási kezelést kapnak ma­napság. E hanyagság okát a képzett személyzet hiányá­ban látja. Ugyanezen a gyű­lésen az amerikai rákszövet­ség egyik vezető tisztviselője a' háziorvosok ellen intézett támadást, akik közül szerin­te 20 százaléknál is kevesebb alkalmaz rákos betegségeket kimutató eljárást, amely több mint 70 ezer rákbeteget menthetne meg évente a ha­ad Wasringtonban azt mond i Iáitól. dalmi ideologistáinak fel­adata. Egyenlő munka, egyenlő jogok A szocializmusban a nők alárendelt helyzete véglege­sen megszűnik. A nők a fér­fiakkal egyformán vesznek részt a termelésben. Egyre több felelős helyen látunk ki­válóan dolgozó asszonyokat. Ahogy az osztálytársada­lom hajnalán a nőt fokozot­Yi w YOitiii élet SÁNDOR STEFI JUBILEUMA A Yorkville Casino nagy­termét zsúfolásig megtöltötte, a közönség, amely Sándor- Stefit, a régi pesti színpadok e nagynevű komikáját lelke­sen ünnepelte negyvenéves színésznői pályafutásának ez újabb állomásán. A kitünően rendezett mű­sor keretében felléptek New Yorkban élő magyar művé­szek, dizőzök, operaénekesek és énekenők: Kapitány Anny, aki a legnagyobb sikert arat­ta, Fellegi Teri, Kőszegi Te­réz, Czobor • Erzsébet, Stefai Ballarini, Mezey Zsigmond Kulcsár Endre, Rákoss.v Ti­bor, Emery Deutsch, akii művészetük legjavát nyújtót ták számaikkal. Dr. Felekj László zeneszerző kísérte őket zongorán. Molly Picor angolnyelvü száma tetőzte b az éjfél utánig nyúló szél műsort. Endrey Jenő szinmüvés' szellemesen konferált, ö irts azt a mulatságos komédiát is, amelyben ő és Sándor Ste­fi is felléptek s amely humo­ros, csufolkodó jelenetekben mutatja be egy Amerikába érkező magyar színésznő sor­sát, az elképzelés és a való­ság ellentéteiben. Sándor Stefi, aki őserejü humorát töretlenül megőrizte, vidám kuplékat adott elő, a- melyek közt azonban volt egy, az orosz nyelvet kicsu­foló, ártalmatlannak tetsző szám is. Ma az ilyesmi úgy hat, mintha Stefi is a szovjet- ellenes, háborús uszítok tá borát támogatná. Repertoár­jából másféle vidámság ,t is elővehetett volna, nagy te­hetségének, humorérzéké. íek nem volt szüksége erre. A sikere teljes lett volna énei­kül is. New Yorki egyesületek kül­döttségei üdvözölték a szín­padon. Szőke Szakáll távirat­ban köszöntötte Sándor Ste­fit. dr. p. b. Kossuth ünnepély November 9-én, vasárnap délután jólsikerült Kossuth- emlékünnepélyt rendeztek a város egyik ldgfényüzőbb, leg­hangulatosabb kis színházá­ban: a Barbizon Plaza The­atre-ben. A kulturkoncertet kifogástalan," magas színvo­nal jellemezte. Carl Marzani brilliáns beszédet mondott. Magyarul Deák Zoltán be- ■szélt. Jelen volt dr. Weil ma­gyar követ is. Az előadó mű­vészek Karen Morley, holly­woodi filmszinésznő, Lucy Brown zongoraművésznő, Ker­mit Moore- csellómiivész és Martha Schlamme nemzetkö­zi népdalénekesnő voltak, a- kik magyar müveket inter­pretáltak. A TÁRSASÁGBELI HÖLGY Nem tudom megállni, hogy meg ne Írjam ennek a társa- j ságbeli hölgynek az esetét.! Őszintén bevallom, nekem sohasem imponáltak túl na­gyon a társaságbeli hölgyek, akik mindig a nagy amerikai filozófus, Yeblen hires kife­jezését juttatták eszembe a “szemetszuró pazarlásról”, mint életük főcéljáról, és iga­zolásáról. No de nem filozofálni aka­rok, hanem panaszkodni. Ez a társaságbeli hölgy, akiről szó van, az anyósom ismerőse. Én személyesen sohasem láttam. De amint anyósom mondja, a hölgy ak­tiv társaságbeli életet él. Tagja valami féltucat jóté­konysági szervezetnek. Most azonban bepillantást nyertem abba, hogy hogyan értelmezik a jótékonyságot ezek a hivatásos jótékonyság támogató hölgyek a MAGÁN életükben. Ennek a hölgynek az el­aggott édesanyja egy magá­val tehetetlen' személy. A társaságbeli hölgy a minap ajánlatot tett az anyósom­nak, hogy 40 dollár lakbér és tan zsákmányolták ki és ki­zárták jogaiból, úgy adja vissza néki a szocializmus a termelésben való egyenlő részvétel jogait, a férfival egyenlő jogokat. Amilyen mértékben ezáltal megszabadul évezredes el­nyomásából, elmaradottságá­ból, úgy küzd az elavult, té­ves nézetekkel, a nőket meg­alázó, fejlődésüket gátló té­telekkel is. Ákos Károly. heti öt dollár, értsd és mondd heti 5 dolár ellenében fogad­ja be lakásába, főzzön, mos­son, tisztogasson rá, gondoz­za, ápolja. Heti 5 dollárért! Amikor az egy napi élelem majdnem többe kerül, mint öt dollár. Az anyósom természetesén visszautasította ezt a ‘nagy­lelkű’ ajánlatot. Erre a tár­saságbeli hölgy a következő uj ajánlatot tette: Váljon az anyósom az anyja társalgó- hölgyévé. Járjon be naponta a lakásukba, délután 1 és G között, hetenként négyszer. Ez összesen heti 20 órai fog­lalkoztatást jelent. Ezért Ígért neki heti 5. mondd öt dollárt, azaz óránkint 25 cent ‘díjazást.’ Az anyósom ezt is vissza­utasította. De a társaságbeli hölgy, úgy látszik, minden­áron szeretett volna valami­lyen üzletet csinálni az anyó­sommal. Megtudva, hogy az anyósomnak szüksége van még egy ágyra a lakásában, egy újabb nagylelkű ajánla­tot tett neki: eladja neki egy használt ágyát -j 50 dollár­ért. Egy használt ágyat ma­napság még ingyen sem lehet az embernek kivitetni a ház­ból. Fizetni kell érte. 50 dol­lárért uj ágyat lehet venni! Megüzentem az anyósom- | nak, ha még egyszer szóba jáll ezzel a “jótékony” hölgy- ' gyei, akkor — kitagadom a családomból. N. K. Az Egyesült Államok lakóinak egyötödrésze iskolába jár. A Közoktatási Minisztérium becs­lése szerint 34,693,000 gyermek és' felnőtt látogat valamilyen tanintézetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom