Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)

1952-11-14 / 4. szám

12 H AMERIKAI r Maqyarozo Editorial Office: 22 East 17th Street, New York 3, N. Y. Sutacription rate in New York, N. Y. and U. S. A. $4.00 — Canada $5'— Foreign-$6 per year. Pulished by the Hungarian Daily Journal Association, Inc. 130 East 16th Street New York 3, N. Y.-ígsy- • Second class entry, permit pending. AZ ALKOTMÁNY KIGÚNYOLÁSA Egy polgári lap kitv.no analízise az IWO ' feloszlatására irányuló hajszáról Immár több mint két éve folyik a hajsza a 162,000 tag­gal rendelkező International Workers Order ellen. A hajszát a New York állami biztosítást ellenőrző hivatal indította el és Henry Clay Greenberg állami bíró 1951 júniusában elren­delte az IWO feloszlatását. Ámbár Greenberg biró döntését helybenhagyta az állami fellebbviteli bíróság is, azt nem le­het végrehajtani mindaddig, amig a Legfelsőbb Bíróság dön­tést nem hoz az ügyben. Igen sok szervezet, köztük a Bnai Brith Anti-Defama- tion League és az American Jewish Committee tiltakoztak az Ítélet ellen s ezen tiltakozás késztette B. Z. Goldberget, a Jewish Day cimü polgári napilap Íróját, hogy elemezze az egész hajszát, mely nemcsak a törvény kijátszását, hanem annak legkétszinübb kiforgatását jelenti. Ezt állapítja meg végső analízisében az iró, miután áttanulmányozta a vádat, a bíróság és a fellebbviteli bíróság döntését. Goldberg mindenekelőtt leszegezi, hogy az IWO elleni hajsza nemcsak ezt az egyetlen szervezetet veszélyezteti, de minden testvériségi szervezetet s mert a 162,000 taggal rendelkező IWO-ban, a különböző nemzetiségi csoportok mellett egy 42,000 taggal rendelkező zsidó alszervezet is mű­ködik, a Jewish People’s Fraternal Order, az ügy külön je­lentőséggel bir a zsidóság szempontjából. Goldberg azzal kezdi, hogy az IWO elleni bírói döntés végleges jóváhagyása tragédia volna a szervezet 162,000 tagjára, mert igen sokan közülük, akik korban előhaladották, nem kaphatnának uj biztosítást s aki uj biztosítást kapna, annak is magasabb árat kellene fizetnie azért. Ugyanakkor a döntés hatással volna az összes testvériségi szervezetekre és aláássa az alkotmányban biztosított szabadságjogokat. Miért alkotmányellenes az IWO elleni hajsza? Az amerikai Egyesült Államok alapvető elve, hogy a kormány nem gyakorolhatja hatalmát tetszése szerint, ha­nem csakis a törvény alapján. A kormány nem is magyaráz­hatja a törvényt tetszése szerint, hanem az teljesen a bíró­ságra tartozik. Az alkotmány, az ország alapvető törvénye éppen azt a célt szolgálja, hogy megvédelmezze a polgárok szabadságjogait a kormány, vagy hivatalnokainak önkénye ellen. “Hazánk történetében először történik, hogy felvettek a törvénykönyvbe egy olyan törvényt, pontosabban, a Smith törvényt, mely törvénytelennek minősít bizonyos gondolat- formát és, bűnösnek nyilvánítja azokat, akik ilyen gondola­tot terjesztenek. Igen sok embernek az a véleménye, hogy ez igen rossz törvény s hogy a Legfelsőbb Bíróság nem hagyta volna jóvá, ha az országban nem a hésztériás at­moszféra uralkodna és remélik, hogy a legmagasabb bíróság megváltoztatja döntését, amint azt más esetekben is meg­tette. Egyelőre azonban a Smith-törvény hatályban van s úgy a népnek, mint a kormánynak engedelmeskednie kel annak. “így tehát ha van valami az IWO-ban, ami hibának számítható, az teljesen ideologikus s a kormánynak azon törvény alapján kellett volna eljárnia ellene, mely az elmé­leti hibákkal foglalkozik. Ezt azonban a kormány nem tette meg. Az IWO elleni vádat nem az igazságügyminisztréium emelte, hanem a biztosítást ellenőrző állami hivatal, noha a szervezet pénzügyei a legnagyobb rendben vannak és meg­bízható emberek irányítása alatt, akik nem használják fel saját céljaikra a pénzeket. “Minthogy ilyen vádat nem tudott emelni, az állami hi­vatal a kommunizmus vádját emelte az IWO ellen. Vájjon mi köze van az állami hivatalnak az IWO állítólagos kom­munizmusához, mégha az valóban kommunista intézmény is volna ? / Törvényes alap helyett kétszínűség I Goldberg itt hangsúlyozza, hogy az állami biztosítást ellenőrző hivatalnak semmi törvényes alapja nincs a haj­szára. Egyetlen feladata, hogy a biztosítási alap biztonsága fölött őrködjön s ha az biztonságban van, akkor nincs alap­ja semmiféle vádra, bármi is legyen az IWO vezetőinek poli­tikai felfogása. A törvény szempontjából két dolgot kell megvizsgálni. Az első az, hogy veszélyezteti-e az intézmény vezetőinek fel­fogása a biztosítási alapot. A második pedig az, hogy való­ban olyan, meghatározott ideológiát követ-e az IWO, mely ellentétben áll működési engedélyével. AMERIKAI MAGYAR SZÓ November 14, 1952 Greenberg biró azt hangoztatta döntésében, hogy a Smith-törvény miatt igen sok tag kiléphet az IWO-ból és ezáltal alááshatják a biztosítási alapot, majd hozzátette: “Ha eljön az idő, mikor összeütközési'e kerül a sor hazánk és a világkommunizmus érdekei között, nem elképzelhetet­len az, hogy a pénzalapot lefoglalhatják.” A biró döntéséből nem válik világossá, hogy ki foglal­hatná le s ki használhatná fel ezt a pénzalapot. Úgy a birói döntés, mint a biztosítást ellenőrző hivatal vádja főleg olyan dolgokról beszél, melyeknek beismerten nincs semmi kapcso­latuk a szervezet pénzügyeivel. így például azt hangoztat­ják, hogy a Szovjetunióval való háború esetén nem volna okos dolog megengedni, hogy egy kommunista, vagy a kom- munstákkal rokonszenvező szervezet kezében nagyobb pénz­alap legyen. Ez" azonban olyan dolog, ami teljesen az igaz­ságügyminiszterre tartozik és semmi köze hozzá a biztositá- si ellenőrző állami hivatalnak. Az egyetlen valami, melynek alapján az állami hivatal az IWO feloszlatását kérhette volna, annak pénzügyi álla­potával kellett volna, hogy kapcsolatban legyen. A valóság azonban az, hogy a szervezet pénzügyileg nagyon is egészsé­ges és megbízható. így a hivatalnak nem volt semmiféle törvényes alapja, amivel a bírósághoz forduljon. Az az állí­tás, hogy az IWO vezetői lefoglalhatják a pénzt és egy hir­telen mozdulattal odaadhatják a “világkommunizmusnak” teljesen dőreség. Az IWO néhánymillió dollárjára nincs szük­sége a “világkommunizmusnak,” az még egy morzsát ser jelentene számára és semmi célja nem volna annak, hogy tönkre tegye “saját szervezetét”, amint a biztosítási állam hivatal hangoztatja. Mint az American Jewish Committee és az Anti-Defa­mation League közös tiltakozó beadványa hangoztatja, Greenberg biró döntése ellentétben áll minden korábbi dön­/ ...................................................................................................... FELTÉTLENÜL OLVASSA EL EZT A CIKKET MINDEN AMERIKAI MA­GYAR, AKI BÁRMILYEN TESTVÉRI BETEGSEGÉLYZŐBE TARTOZIK AZ Ő EGYLETE JÖHET SORRA LEGKÖZELEBB! Lapszemle A Bérmunkás (Cleveland) november 8-iki számában egy zavaros fejű cikkíró a “szo­cialista mozgalmak kivona­tos részleteinek” kommentá­lásában azt Írja, hogy az amerikai KP 1948-ban ‘sutba rágta a kommunista elveket’ s Waljacet támogatták. Nyilván ezért ül börtönben vagy van vád alá helyezve 80 KP vezető. És ezért lettek Fordham egyetemi professzo­rok az elveket valóban sutba rágó renegátokból. tésnek, mely a biztosítási törvény alapján történt. A kél szervezet beadványa szerint a döntés szétrombolja Amerika egyik legnagyszerűbb elvét, melynek alapján a bíróság előU n^fndenki egyenlő. Ugyanazon okoskodással a katolikuselle­nes, déli államokban egyszerűen feloszlathatnák a katolikus testvériségi szervezeteket, azon egyszerű alapon, hogy azok katolikus ideológiát terjesztenek, ennélfogva pénzalapjuk nincs biztonságban, mert a Vatikánnak adhatnák. A második vádpont Az állami hivatal második vádpontja az IWO ellen az, hogy kijátszotta engedélyét, amit azáltal követett el, hogy “félrevezette” az állami biztosítást ellenőrző hivatalt. Hogy miben állt a “félrevezetés?” Mikor az IWO beadta kérvényét,.. hogy mint testvéri­ségi szervezet működhessen, a kérés mögött másvalami is volt a biztosítási engedélyen túl. Ez a valami az volt, hogy biztosítással magához csalja a tagokat és bizonyos elveket terjesszen azok között, mármint az állítólagos “kommuniz­mus”, hogy tagjait osztályharcra tanítsa. Ezen az alapon üldözőbe vehetnek minden intézményt, mely népszerűtlen elvet hirdet. Az IWO húsz éven át mű­ködött és pont most jutott eszébe az állami biztosítási hiva­talnak, hogy “félrevezetéssel” vádolja, mert nem a biztosí­tás, hanem az ideológia terjesztése volt főcélja. Goldberg rámutat arra, hogy nincs olyan testvériségi szervezet az országban, mely a biztosítás mellett ne hirdetne bizonyos elveket is. A két cél egyformán fontos mindegyik számára. Az olyanok, akik nem akarnak résztvenni az ilyen szervezetek életében, mehetnek a kommerciális biztositó társaságokhoz. Ha az IWO elleni vád fennáll, azon az ala­pon tetszés szerint nyeri meg a politikai vezetők tetszését, vezetet, mely nem nyeri meg a politikai vezetők tetszését. Goldberg reményét 'fejezi ki, hogy a Legfelsőbb Bíró­ság el fogja vetni az egész vádat, mely minden szempontból az alkotmány teljes félredobása és valóságos kigúnyolása. Kegyelmet kérnek a legfőbb japán hábo­rús bűnösök számára A japán kormány felszólí­totta a nyugati, szövetséges kormányokat, hogy adjanak teljes kegyelmet 12 legfőbb japán háborús bűnösnek, ki­ket még a Sumago fegyház- ban tartanak őrizetben. A többi japán háborús bűnösök már szabadlábon vannak. A 12-t a nemzetközi haditör­vényszék ítélte el s hét tár­sukat, akiket halálra Ítéltek, még 1948-ban kivégezték. 12 évig hordozta hátában a kést OAKLAND, Cal. — Joe Paige 34 éves férfi hosszabb idő óta panaszkodott, hogy elakad a lélekzete. Szerdán > műtétet hajtottak rajta vég-| re s az orvos eltávolított há-: tából egy 3 incs hosszúságú késpengét, melyet 12 éven keresztül testében hordott. Paige csak az operáció után emlékezett vissza, hogy 12 évvel ezelőtt résztvett egy verekedésben és hátába szúr­tak. A Magyar Hírnök (New Brunswick) - október 30-i szá­mában folytatja denunciáns piszkos munkáját. Kéjelegve hangoztatja, hogy ha a há­borús uszitóknak sikerül ösz- szetörni* egy munkásegyletet, akkor ‘uraságod’ (saját lapjá­nak egyik volt olvasója) rá­fizet. így örvendezik ez az emberiességből kivetkőzött újságíró 162 ezer amerikai dolgozó keserves dollárjaiból felépített nagy egyletét fe­nyegető veszélyben. • Az Amerikai Magyar Nép­szava (New York) november 13-án megbélyegzi a yance- villei néger farmernek elíté­lését azért, mert ránézett egy fehér lányra. “Micsoda kéj­jel kürtöli majd szét a Szov­jet egész propaganda zene­kara, hogy Amerikában akadt 12 esküdt, akik képesek vol­tak a néger szeme járását sú­lyos börtönnel büntetendő cselekedetnek ítélni” — írja jogos felháborodással a Nép­szava, akaratlanul is lecsat­lakozva emigven a Szovjet “propaganda zenekarához”— kéjjel vagy kéj nélkül. • A Szabad Nép (Budapest) cikkírója az amerikai elnök- választásokat kommentálva, azt a helytelen megállapítást teszi a lap november 6-iki számában, hogy Amerikában a választási korhatár 30 év. Ez helytelen. A választási korhatár Amerikában 21 év. A Szabad Népnek jobban kell ügyelni adataira. Bradley ji koreai háború folytatását javasolja WASHINGTON. — Omar Bradley tábornok, a közös vezérkari tanács elnöke be­szédet tartott, védelmezve az U. S. katonai vezetőinek Ko­reával kapcsolatos álláspont­ját. Bradley kijelentette, hogy a jelen katonai politika “határozott folytatását” ja­vasolja Koreában. TENGOLICH KÁLMÁN a clevelandi west sidei progresszív magyar társada­lom népszerű tagja súlyos operációval volt a Lutherán kórházban. A műtét sikerült. Ezúton kívánunk neki gyors és teljes felgyógyulást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom