Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)
1952-11-07 / 3. szám
November 7 1952 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Irodalom - Művészet - Tudomány ... mii IMI MMI.mil I IMII MIM MIMII IMMMIMMMI» MIMI MIM I I MIMII IM.MIM^M.M, DARVAS JÓZSEF: “TANULJUNK MÓRICZTÓL” _ i Sorozatos ünnepélyek kerekében -méltatták Magyarországon a nagy magyar iró, Móricz Zsigmond működését, halálának 10-ik évfordulóján. Az alantiak szemelvények Darvas József közoktatásügyi miniszter beszédéből.) — Tíz esztendeje, hogy meghalt a magyar prózairodalom eddig legnagyobb alakja, a kritikai realizmus hatalmas tehetségű megtestesítője, a felszabadulás előtti magyar valóság döbbenetes erejű megmutató ja: Móricz Zsigmond. ★ — Móricz Zsigmond hatalmas irói jelentősége mindenekelőtt abban áll, hogy általa, müveiben érte el a magyar széppróza eddigi legmagasabb csúcsait. Az volt ő nekünk — magyar mértékkel mérve — mint az oroszoknak Tolsztoj vagy Gogoly, vagy mint a franciáknak Balzac. ★ — A proletárforradalom bukása után súlyos és nehéz válság esztendei következtek Móricz életében. Az ellenforradalom vad hajszát folytat ellene. A irodalomból kitagadták, az irodalmi társaságok kizárták, írásait — a Nyugaton J kívül —- egyetlen lap sem közölte. — De Móricz nem tört meg — nem lett áruló. Nem állt be azoknak a kortárs-iróknak a sorába, akik meakulpéva verték a mellüket és hamut szórtak a fejükre forradalom alatti “tévedéseikért.” Mi őrizte őt meg? A néphez, a parasztsághoz s — ami nála ettől elválaszthatatlan volt — Ady emlékéhez való hűsége. Ady ugyan már nem élt, — de forrón élt Móriczban a magyar progresszióért való közös harcaik nagy élménye. Ady örvénye ebben a nehéz időben már nem ragadta magával, mert nem volt, megszűnt — de segítette megóvni az eltévelyedéstől, az árulástól. ★ — A Boldog ember: Joó Györgynek, ennek a jobbágyi lét s a feudálkapitalista világ határán küszködő kisparasztiak a történetében a feudálkapitalizmus embertelen, elbirhatatlan rendjét mutatja meg. A legtisztább realizmus ez — maga a szin való. Ebben az időben szinte “divat” volt parasztromantikusnak lenni — ám Móricz most vetkőzi le teljesen régebbi paras zt-á brázolása egyes romantikus jegyeit. Gazdag, élettel és szinnel teli paraszti világ az, amelyet ő ábrázol — de nem idealizált, így nem lehet, tovább élni: ezt mondja. Nem jelzőszerüen — hanem a valóság megmutatásával. Egyetlen ember életének a története — s mégis benne van az egész parasztság, élete, sorsa. A nyers valóság mögött alig látjuk az iró elrendező erejét — s mégis a parasztember Joó jyörgy. darabos elmesélése caiista remekművé emelke- ik, nemesedidk. — Az egyéni általános ér- /ényüvé emelni s az áltálái losan jellemzőben gazdag ár- íyalatossággal ábrázolni az gyeni sajátosságokat: a reals ta alkotómódnak ez a fő enemzöje mindig nagy erősége volt Móricznak —- de nőst még jobban kitelj ese- lik. Nemcsak a “Boldog em- oer’-ben, hanem az ezt köve- ő regényekben: a Betyárban, ,z Árvácskában, a Rózsa ■Sándorban is. A népélet szö- evényes ősi anyaga, s a tár- adalmi valóság rideg törvé- lyei a népmesék színes áim< i a lázadás hördülő kiáltást /orrnak össze bennük egyre .eljesebb szintézissé. — Az ország rohan a nyílt fasizmus és a háború felé. Móricz ellentállása, szembenállása a rendszerrel, egyre teményebb lesz. A “hivatalos .íagyarország” ellenségessége vele szemben pedig mind nyíltabb. Móriczot egy pillanatra sem ingatta mge a fasizmus demagógiája — sőt nagyon érthetően kifejezte megvetését, elutasítását. Ezek ben az esztendőkben lassan- lassan szinte úgy kívülre szorul az irodalmi közéletből, mint a kommün után; könyveit még kiadják, de a lapok mind fölmondanak neki, írásait nem közük. De ő most sem torpan meg. A Kelet Népe körül megpróbálja kialakítani a magyar haladás szellemi táborát; szervez, rengeteget ir, állandóan az országot járja, terveket keres s igyekszik megvalósítani a parasztság erősítésére, öntuda- tositására: szinte elég a roppant aktivitásban, amint aki úgy érzi, hogy 'a sors utolsó, nagy alkalmat készít. Nem akarja elkésni — s megható, lázas igyekezettel nyúl oda mindenhez, kicsi és nagy tervhez, amiről úgy hiszi íogy segít. S közben müvei >en, zugatja a népíorradalon harangját. — A végső választ a nagj férdésre, hogy hogyan sza oadulhat fel a nép — ő má. íem tudta megadni; A pa rasztság Írója volt —' nem tudott találkozni a forradalmi I munkásosztály szemléletével, I amely a választ is megadhatta volna neki. Nem volt neki ) idegen a munkásosztály — ez ! kitűnik müveiből is és külö- |nősen tudják ezt azok, akik | vele, körülötte éltek —, de ' nem tudott összeforrni vele. ■ József Attiláról, a nagy pro- | letárköltőről való emlékezésében mondotta:- “Úgy tűnt I fel, mintha régen nagyon kö- ! zel volnánk s valami gát tar- j tott volna távol, ketten valakik, egymásra utaltak s nem érintkezhetők. Közös atmoszféra, kozmikus távolság. Folyton élnek számomra lelkek, kikkel lehetetlen egybe- gyülni s mégis együvé tartoznak. .. folyók csak a ten-, gerben találkoznak s ott egyuekavarodva, felsóhajtanak. ikkor kellett volna. . ★ — Tíz évvel ezelőtt, amikor temettük, csak nagyon kevesen álltuk körül a koporsóját. Halála első évfordulóján Hain Péter pribékjei ólálkodtak a sir körül. Ma egy egész nemzet — a szocializmust építő Magyarország szabad népe tiszteleg nagy írója emléke előtt. A, kérdésre, amelyre ő csak kereste, égőn a választ — a történelem megfelelt. Kínjai füstjét izétfujta a szél — ragyog az :g a termővé vált “nagy láp” eiett s valóban: ahogyan ő ta 1919-ben: “köröskörül ,'iritanak a fák s a lelkek.” nmai: ma valóra válnak. A arasztság, amelyért élt, küz- lött s elégett — szabad. És lton van, hogy müveit, kul- urált parasztság legyen. Az ‘áttörhetetlen közeg alól” feltört s egyre magasabbra ér az ő népe. A nemzeti kultúra j egysége, folytonossága, a- j mely emésztő gondja, törődése volt — megvalósult. Szakadékaiban nem kell már összetörniük vagy tragikus magányban bolyonganiok a legjobb magyar tehetségeknek. ★ — S, mi: büszkék vagyunk rá, hogy ilyen nagy, haladó Írónk volt, élt, alkotott. KÖNYVSZEMLE €< BÜROKRÁCIA ÉS DRÓTSÖVÉNY” — Müvei most élnek csak igazán; — most jutnak el azokhoz, akikről s mindenek- felett, akikért szóltak — s tanítják egész népünket. Tanítják arra, hogy milyen volt j a múlt, amelyből kiszabadult) a hős szovjet nép segítségével, a munkásosztály vezeté-l sével. És — a múlt tanulságain erősödve — erősitik a jövőért, is küzdeni. — Tanuljunk tőle mi, utódai s örökösei, magyar irók is! — Az örökség, mely tőle s általa a haladó nagy iró- dődökről szállott ránk, sokra cötelez! — Tanuljuk meg úgy, olyan negmaradó művészi érővé, tbrázolni a mi mai valóságunkat, ahogyan ő ábrázolta íz akkorit. — Tanuljuk meg tőle a válság megismerésének azt az dázatos szenvedélyét, ahogyan ő irói módon igyekezett meghódítani az egész magyar világot. Neki ez csak részben sikerült: — nekünk hagyatott szándékát beteljesíteni. S ez nekünk ma köny- ayebb is, nehezebb is, mint neki volt. ő csak a parasztiágban volt igazán otthon — lékünk otthonul adatott az :gész ország, széles tereivel, tz egész nemzet, mélységeivel és magasságaival, ő lentől, a mélyből nézte s akarta nozditani a jobb felé a magyarság életét — nekünk nár megadatott az is, hogy íeghóditsuk azt az eszmei íagaslatot, ahonnét beláthattak az egész országot az gész világot, ahonnét felelni A Civil Rights Congress most adta ki 25 centért Sen der Garlin kitűnő tanulmányát és ismertetését arról, nogv hogyan is néz ki “a McCarran-törvény — gyakorlatban.” Cime: “Red Tape and Barbed Wire.” Bevezetést hozzá William L. Patterson, a CRC vezetője irt. Nathan Witt, a kitűnt ügyvéd és alkotmányjogi szakértő, az alábbiakban fejti ki véleményét Garlin munkájáról, amelynek elolvasó sát a legmelegebben ajánljuk olvasóinknak: Hihetetlennek tartottam, írja Witt, hogy valaki ilyen alapos és eredményes munkát legyen képes végezni — még hozzá ily röviden és világo- vsan — mint Sender Garlin a McCarran-törvény történetének elmondásával. Nemcsak összegezte e törvény legfontosabb intézkedéseit, hanem még azt is, ami számomra, mint ügyvédnek, rendkívül nehéz lett volna, kitünően ecseteli e hosszadalmas és bonyolult ügynek jelentőség- teljes kihatásait. Már amikor az alkotmány- jogot tanultam, a szabadság amerikai értelmezésére vonatkozó bizonyos elveket elfogadottnak tekintettek. Az egyik az, hogy a gondolat- és a szólásszabadság védelmére az alkotmány első függeléke figvelmezeteti a kormányt, hogy nincs joga előírni az amerikai népnek, milyen felfogást szabad vallania és milyent nem. A másik elfogadott alapelv az, hogy alkotmányjogi rendszerünk alapján a bűncselekmény személyes dolog és senkit sem lehet felelősségre vonni mások cselekményeiért vagy nézeteikért. Egy harmadik alapelv, hogy valakit csakis tetteiért. Egy harmadik alapI egész angolszász büntető bíráskodásnak ez az alapfelfogása a legrégibb időtől kezd- í ve. Politikai és felfogásbeli kérdésekben a “társulás által elkövetett bűncselekmény” tana talán a legveszedelmesebb elv a jelenlegi hü- vösháboru hisztériában. Ez a tan ugyanis teljesen aláásná az előbb felhozott három alapelvet, amelyet mindenkor adottnak tekintettek. A McCarran-törvény a “kommunista akciószervezetek” és a “kommunista front- ! szervezetek” meghatározásaival, e-szervezetek nyilvántartásával alkotja alapját a “társulás által elkövetett büncse- lekmények”-re vonatkozó felfogásnak. Ha valaki a legtávolabbi kérdésben vall is olyan felfogást, amely szem- benáll a kormány céljaival, e 'kusza és laza törvény alapján megváldoható, hogy “a kommunista világmozgalom” céljait segíti. Ha valaki például tiltakozik a házbéremelés ellen, már kiteheti magát ennek a vádnak. I Sender Garlin hosszú gyakorlata az amerikai demok— ráciaellenes erők leleplezésében alkalmassá tették őt e fontos könyvecske megírására. Legnagyobb érdeme, hogy bebizonyítja, hogy a McCar- ranizmus, nem pedig a “kommunizmus” veszélye fenyegeti az országot. Az amerikai demokrácia és a Bill of Rights tiszteletbentartásáért vívott küzdelemben ez a kis könyv — nagy fegyver. lehet irói módon, a teljees igazság' szavával a történelem mai kéiMéseire. S népünk mai kérdéseire. Csak akkor leszünk méltók hozzá, az ő emlékéhez, ha meghódítjuk magunknak ezt a magaslatot. Mi nem élhetünk és nem alkothatunk már úgy, hogy Csécsén, Balmazújvároson, Ozorán, Orosházán vagy Budapesten vagyunk csak igazán otthon — az egész nemzet akarja, hogy fiai legyünk. S hogy azok lehessünk — Móricz is segít bennünket. Tanuljuk meg tőle a nép, a haza forró szeretetét s azt a nagy belső eltökéltsé-! get, ami őt hajtotta, hogy) nem saját irói elképzeléseihez j akarta formálni a valót, ha-| nem az eleven valóságból) igyekezett választ találni ar- [ ra, amit a nép, a történelem- kérdezett. —Járjuk, mint járná ő is, ha közöttünk lenne még: az országot s írjuk, amit a ma parancsol! SÁNDOR STEFI 40 éves színésznői jubileuma November hó 9-én most vasárnap vasárnap este 8 órai kezdettel a 210 East óöth Street alatti YORKVILLE CASINO-ban Színre kerül: “Pesti primadonna Amerikában” zenés operett, newyorki magyar színészekkel LUKÁCS PÁL ünnepi beszéde utána nagy műsor, amerikai és magyar sztárokkal: MOLLY PICON FELLEGI TERI KAPITÁNY ANNY KŐSZEGI TERÉZ CZOBOR ERZSÉBET SÁNDOR STEFI EMERY DEUTSCH MEZEY ZSIGMOND STEFAN BALLARIM RAKOSSY TIBOR KULCSÁR ENDRE ENDREY JENÓ DR. FELEKY LÁSZLÓ zeneszerző kiséri a műsort Jegy ára előre S3, a pénztárnál $3.60 adóval együtt 7
