Reformátusok Lapja, 1962 (62. évfolyam, 1-10. szám)

1962-02-01 / 2. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 7 KRISZTUS INDIA ORSZÁGUTJÁN Mi az oka annak, hogy korunkban egymás segítő kezét keresik a különféle hátterű és nyelvű népek? Talán egy uj világégés lehető borzalma az, ami tudat alatt a testvért keresi a másikban s próbál közös nevezőre jutni vele? Vagy talán az egyre sűrűsödő népesség gigászi feladatai kényszerítik az embereket együvé, hogy feleletet keressenek az élet problémáira? Miért van az, hogy Krisztus királyságát el­fogadó, de azt különféle színezettel élő egy­házak felfedezik egymásban a keresztyén test­vért és próbálnak együtt haladni a bizonyság- tétel, a misszió, a szolgálat utján? Az ökumenikus keresztyénség legnagyobb gyűlése zajlott le az indiai New Delhiben karácsony előtt. Ez volt a harmadik világ- gyűlés az alakuló amszterdami (1948) és a második evanstoni (1954) után. A delegátusok száma 625 volt 198 különféle egyháztestből. Az első nagy esemény volt a Nemzetközi Missziói Tanács és a Világtanács egyesítése. Dr. Newbigin, Délindia püspöke hangsúlyozta, hogy a Világtanács munkája annyiban lesz maradandó és jelentős, amennyiben azt a misz- sziói tudat hatja át. A másik határozat volt 23 uj egyháztest felvétele a Világtanácsba, köztük 4 görögkeleti egyház: az orosz, a román, a bulgár és a lengyel. Ezeknek egyháztagsága 70 millió lel­ket tesz ki, a jelentések szerint. Ez a lépés azért fontos, mert az 1054-ben történt kelet és nyugati keresztyénség szétválása óta ez az első eset, hogy a görögkeletiek keresték a nyugati keresztyénséggel való együttműködést. A másik jelentősége az, hogy a Világtanács protestáns színezete megváltozott s igy egyete­mesebb lett. Páran kifejezést adtak ama né­zetüknek, hogy a görögkeleti egyházak mind kommunista uralom alatt élnek s esetleg be­folyásolhatják a maguk nézete szerint a Világ­tanács intézkedéseit. A gyűlés megválasztotta 6 uj elnökét, me­lyek között két világi ember is szerepel: Dr. Francis Ibiam orvos, nigériai kormányzó, és Mr. Charles C. Pariin methodista new yorki ügyvéd. A többi négy elnök: Dr. A. Michael Ramsey canterburyi érsek, Iakovos amerikai görögkeleti érsek, Dr. Niemöller Márton német- országi luteránus püspök és Dr. David G. Moses igazgató pap-tanár Indiából. Az évenként gyülésező központi bizottság 100 tagját is megválasztotta a gyűlés, mely­nek 85 lelkészi és 15 világi tagja van. Vallási színezet szerint: 17 görögkeleti, 16 luteránus, 15 református, 12 anglikán, 11 methodista, 10 egyesült egyházak, 5 baptista, 4 kongregacio- naalista, 2 sziriai és 8 kisebb egyháztest kép­viselete, köztük van az Üdvhadsereg is. A zárógyülések egyikén megjelent Nehru indiai miniszterelnök is s beszédében üdvözölte az egyházak vezetőit, akik életformájukkal mártírokat adnak a világnak, mig ők poli­tikusok jó vagy rossz kompromisszumokat kötnek. A magyarországi református, luteránus és görögkeleti egyházak képviseletében a jelenté­sek szerint résztvett 6 tag, az Amerikai Ma­gyar Református Egyház (Független) képvise­letében Dr. Béky Zoltán püspök. A United Church of Christ képviseletében ott volt Dr. Ben M. Herbster, Dr. James E. Wagner és még 6 kiküldött. Az a tény, hogy a gyűlés Indiában volt, azt a meggyőződést is ki akarta fejezni a vezetők részéről, hogy a keresztyénség nem a nyugati ember vallása, hanem azt, hogy Krisz­tus a világ világossága minden nép üdvös­ségére. A gyűlés jelentős határozatokat hozott a keresztyén egység, a tanúbizonyság és szol­gálat vonalán s hangoztatta véleményét poli­tikai kérdésekben is. A zárógyülésen Dr. Niemöller igy fejezte ki a jövendő programját igehirdetésében: “Legyünk állhatatosak a tanulásban, munká­ban, reménységben és imádságban, hogy Krisz­tus világosságát terjesszük.” Dr. Harangi László I905=ben halt meg Nt. Marton Sándor youngstowni lelki- pásztor édesapja, Marton Gyula nyirmihálvdi lelkipásztor. A gyülekezetnek 22 évig volt lelki- pásztora. 1945-ben a harcok alatt a sirenTék tönkrement. A gyülekezet most, 1961-ben uj síremléket állított közadakozásból az 56 éve meghalt lelkipásztor sírja fölé azzal a meg­győződéssel. hogy nem lehet jeltelen a refor­mátus lelkipásztor sir ja. — Vaj ion itt Ameri­kában gondolunk meghalt lelkipásztoraink sír­jának gondozására?

Next

/
Oldalképek
Tartalom