Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)

1961-02-01 / 2. szám

e REFORMÁTUSOK LAPJA Négy éves elnöksége alatt számtalanszor fenyegették ellen­ségek. Miniszterei, barátai, családja rettegett miatta. Lincoln szabadon jött-ment Washington utcáin, éjjel és nappal, félelem nélkül. Feladata volt. Az, aki rábizta a feladatot, megtudja őt őrizni. És megőrizte mindaddig, amig a nagy munka be­fejezéshez jutott. Lincoln rendkívül egyszerű, szinte átlátszóan őszinte és mélységesen alázatos ember volt. New York állam fővárosá­ban a többek közt ezt mondta: “Túlzás nélkül mondom, azok közt, akik előttem az elnöki méltóságra emeltettek a legsze­rényebbnek, a legigénytelenebbnek tartom személyemet, de a feladat, ami reám vár, nagyobb mint bármelyiké, volt.” — És mégis remegés nélkül ment átvenni az óriás felelősséggel járó hivatalt, mert amint columbusi beszédében hangsúlyozta, bizott abban, aki ezt a nemzetet küzdelmeiben, megpróbáltatásaiban soha el nem hagyta. Mondják, hogy Lincoln vallásossága nem volt szembetűnő, de a Bibliát, Isten igéjét nemcsak szerette, de eleitől a végéig ismerte. Beszédei, Írásai élénken tanúskodnak erről. Az ő hite bensőséges és mélységes volt. — Egy Ízben, mikor az északi csapatok egyik csatát a másik után vesztették, az egyik mi­nisztere igy szólt: “Úgy látszik Isten nem a mi oldalunkon van.” — Lincoln válasza: “Engem nem az aggaszt, hogy Isten melyik oldalon van, hanem az, hogy mi legyünk az Ő oldalán.” Most, amikor száz év múlva e viharos korszakra emléke­zünk, mély hálával gondolunk Lincolnra, aki Isten kezében hatalmas eszköz volt e nemzet szabad nemzetté léteiében. Óriási veszteség volt a háború végén Lincolnnak orvgyilkos golyója által bekövetkezett halála, de ekkor már a főfeladat be volt fejezve. Áldva emlegetjük nevét és áldjuk Istent, ki őt e nemzetnek adta. Bodor Dániel AZ EGYETEMES KERESZTYÉNSÉG HÍREIBŐL Októberben jelent meg először Dr. Billy Graham uj folyóirata: “Deci­sion”. Már megindulásakor 250 ezer előfizetője volt. Szerkesztői: Sher­wood E. Wirt és Robert O. Ferm. Az elmúlt szeptember 11-én meg­támadták Rév. Eugene Madeira pro­testáns misszionáriust Columbiában. A gyűlölködő szavakat és köveket dobáló csoportot Fr. Ernesto Ville­gas kát. lelkész vezette, mikrofonon biztatva embereit: “Le a protestán­sokkal! Ez a püspökük! ’ Rév. Ma­deira a carcaoli (Antioquia) állo­máson várt vonatára, a katolikus tömeg kőzápora váratlanul érte. Az amerikai kormány az 59-60-as iskolai esztendőben több mint öt millió dollár segélyt adott a privát és egyházi iskolákba járó tanulók “school lunch programjára”. ★ ★ ★ Szomorú adatok: New York város kb. 8 millió lakosából 4 millió 600 ezer lélek nem tartozik semmiféle egyházhoz, vagy zsinagógához. -r- 15,000 olyan kis város (falu) van Amerikában, amelyiknek nincsen egyetlen lelkésze sem, s ahol nin­csen templomi istentisztelet. Óriási szükség van orvosokra a Kongóban. Jelenleg csak 200 orvos áll a 14 millió lakos szolgálatára, miután több mint 500 belga orvos­nak el kellett hagyni a területet a zavargások miatt. A kongói misz- sziós alap fedezi azoknak az orvo­soknak az utazási költségét, akik hajlandók legalább egy évig közöt­tük szolgálni. ★ ★ ★ Első esetben fordul elő Amerika rádió - történelmében, valószínű az egész világon, hogy a teljes Szent- irást, kihagyások nélkül olvassák végig. A new yorki WOR (RKO) rádióállomásról Mr. Galen Drake minden nap 15 percig olvas foly­tatólagosan a Bibliából d. e. 11 óra 45 perckor. Az uj programot Mr. Drake szerint a protestáns, katoli­kus és izraelita egyházi körök egy­formán örömmel üdvözölték. Mr. Drake a Park Avenue Christian Church tagja, ahol hosszú ideig vasárnapi iskolai tanító is volt. ★ ★ ★ Reginald Gooden, Panama episz- kopális püspöke amerikai körútja alkalmával felhívta az egyházak fi­gyelmét Délamerikára. A kontinens lakossága 192 millió, amely szám évenként 3%-al növekszik. Sürgette az egyházakat,, hogy küldjenek több missziós munkást a spanyolul be­szélők közé, mert a lelkek gondo­zatlanul állanak és egyre többen esnek a kommunizmus áldozataivá. Gooden püspök rámutatott, hogy csak a számszerinti nyilvántartás adatai szerint tartozik Délamerika a római egyházhoz 97%-ban. A valóságban ennek a számnak csak 10%-a gyakorolja hitét. “Amig Ame­rikában 700 katolikus lélekre jut egy pap, addig Délamerikában tíz­ezer lélekre jut egy kát. lelkész.” ★ ★ ★ Ausztria Hallein nevű városában megkezdték a világszerte ismert “Csendes éj . . .” eimü karácsonyi ének szerzőjének, Gruber Franznak a sírjánál felállítandó emlékmű épí­tését. A Gruber Alap elnöke be­jelentette, hogy minden Karácsony este a “Csendes éj, szentséges éj” dallama fog hallatszani az emlékmű tornyából. A bizottság két tisztelet­beli patronusa: Rohracher Adreas püspök és Dr. Joseph Kalus, Salz­burg kormányzója. Az emlékművet 1963-ra tervezik befejezni. Gruber Franz iskolamester és orgonista volt, 1863-ban halt meg. ★ ★ ★ Az amerikai orthodox izraelita egyházak konvencióján Dr. Imma­nuel Jakobovitz, Írország volt fő­rabbija annak a véleményének adott kifejezést, hogy az európai zsidóság vallásos központja a második világ­háború óta nem Kelet-Európábán és Németországban van, hanem Angliában. “Angliában él a legerő­teljesebb és legbefolyásosabb izra­elita csoport” — mondotta. NEM NÉKÜNK, URAM Morse S. F. az elektromágneses távíró feltalálója hivő keresztyén volt. Még világhírű találmánya sem tette elbizakodottá, gőgössé. Az első üzenet, melyet távíróján továbbí­tott, ez volt: "Imé mily' nagy dol­got cselekedett Isten!" Találmányát nem a maga bölcsességének tulaj­donította, hanem Isten Lelke ihle­tésének. Amikor New Yorkban leleplezték a szobrát és felkérték ünnepi be­szédének elmondására, előadását a 115-ik zsoltár első versével kezdte: "Nem nékünk. Uram, nem nekünk. Uram, hanem a Te nevednek adj dicsőséget."

Next

/
Oldalképek
Tartalom