Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)
1961-02-01 / 2. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 7 Az újabb iratleletek jelentősége Irta: Dr. Benkő István A második világháború befejezése óta több fontos kézirat került napvilágra, amelyek a keresztyén egyház történetének megértése szempontjából felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Majdnem mindenki hallott már az úgynevezett “Holt tengeri leletekről”. Ez a felfedezés 1947-ben történt a Holt tenger mellett fekvő Qumran közelében, ahol is pásztor gyerekek több papirusz tekercset találtak. Ezeken a papirusz tekercseken Bibliai könyveknek a szövege és Bibliai könyveknek a magyarázata volt, egy részükön pedig a zsidó Esszén szektának a saját irodalma. Ez a felfedezés azért olyan fontos, mert az itt feltalált bibliai kéziratok majdnem ezer évvel régebbiek, mint az eddig ismert kéziratok. így tehát most, még jobban, mint eddig, biztosak lehetünk abban, hogy az Ótestamentumnak a szövege az évezredek viharain keresztül korrektül jutott el hozzánk. De fontosak ezek a leletek azért is, mert ezekből ismerjük meg az Esszé- nusoknak a szektáját, amelynek valószinüleg Keresztelő János is tagja volt. Egy ideig arról is folyt a vita, hogy vájjon Jézus Krisztus maga is nem volt-e esszén, de ma már erről nem sok szó esik. Az Esszénusok a Farizeusok és a Sadduceusok mellett a harmadik világnézeti irányzat volt a zsidó vallásközösség keretein belül. Mikor Krisztus után 70-ben a rómaiak feldúlták Zsidóországot, akkor az esz- szénusok szektája is szétszóródott. Egy részük valószinüleg keresztyén lett, mert elismerték, hogy a Messiás már eljött Jézus személyében. Más részük spekulativ módon kezdte keresni egy vallásos kibontakozás útját, és később ezek lettek az u. n. “Gnosztikus” vallási irányzatnak a megalapozói. A Holt tengeri leletek ezeknek a kérdéseknek a megoldásához nyújtanak segédkezet. A másik fontos felfedezés 1945-ben történt, de eddig nem sokat hallott róla a nagy nyilvánosság, mert az ott felfedezett iratok még ma sem jelentek meg teljes számban. Ennek az oka az, hogy ezeknek az iratoknak a nyelvét csak kevés tudós érti, és igy a forditás munkája hosszú időt vesz igénybe. A felfedezés úgy történt, hogy a Nilus folyó partján, Nag Hammadi falu közelében, néhány földműves egy korsót talált, amiben 13 bőrkötéses könyv volt. Amint később kiderült, ebben a 13 kötetben összesen 49 gnosztikus Írásnak a szövege volt, tehát úgy szólván egy egész kis könyvtár. A gnosztikus vallási mozgalmat, a- mely olyan nagy veszélyt jelentett a keresztyén egyház számára különösképpen az első három évszázadban, eddig alig ismertük, s a felfedezés jelentősége abban áll, hogy most egyszerre 49 eredeti gnosztikus műnek a birtokába jutottunk, s ennek alapján a mozgalom lényegét és a keresztyén egyházhoz való viszonyát lemérhetjük. Eddig csak két könyv jelent meg modern fordításban. Az egyiknek a cime: “Az igazság evangéliuma” (Evangelium Veritatis). Ezt Valentinusz irta, aki Krisztus után 150 körül élt, és egy gnosztikus szektának az alapitója volt. A könyv egy elmélkedés az evangélium felett. A másik könyvnek a cime: “Tamás evangéliuma”. Ez a cím sokakat félrevezetett, mert azt gondolták, hogy itt egy olyasféle könyvről van szó, mint pl. Máté vagy Márk evangéliuma. De tudnunk kell, hogy ezt a könyvet nem Tamás apostol irta, s a nevet csak azért ragasztották oda a gnosztikusok a címhez, hogy a könyvnek nagyobb hitelt adjanak. A könyv Jézus Krisztusnak 114 állítólagos mondását tartalmazza, amelyek egy részét jól ismerjük az Ujtestamentumból, más része pedig valószinüleg a gnosztikus szektának a hamisítványa. Ezek a felfedezések a keresz- tyénség tanítását semmiben nem befolyásolják, a Biblia szövegét meg nem változtatják, s jelentőségük csak a theológiai tudományok számára van. Dr. Benkő István a második világháború után végzett fiatal lelkészgárdához tartozik. 1947-ben, a Budapesti Református Theológiai Akadémia elvégzése után hagyta el Magyarországot, hogy mint ösztöndíjas lelkipásztor további tanulmányokat folytasson Svájcban. Egy esztendeig Dr. Brunner tanítványa volt a zürichi egyetemen, utána négy esztendeig Dr. Cullman irányítása alatt a baseli egyetemen patrisz- tikából és uj-testamentomból theológiai doktorátusra készült, melyet 1951-ben szerzett meg. Dr. Benkő István 1953-ban érkezett Amerikába. Ugyanabban az esztendőben feleségül vette Dr. Stae- helin Ernst baseli egyetemi rektor leányát, Brigittát. Három gyermekük van: két kisleány és egy fiú. Dr. Benkő Amerikába érkezése után egyideig magyar gyülekezetekben szolgált, majd tanulmányokat végzett a daytoni (O.) Bonebrake és a Yale szemináriumokban. 1956-tól a Bethany presbiteriánus angol egyház lelkésze volt. A philadelphiai Conwell School of Theology és a Temple University az elmúlt esztendőben a bibliai tudományok professzorául megválasztotta Dr. Benkő Istvánt, aki előadásait szeptemberben már meg is kezdte. Megtisztelő professzori kinevezéséhez örömmel gratulál a Reformátusok Lapja. Megválasztását református, ugyanakkor magyar sikernek könyveljük el. A SZERENCSI ORSZÁGGYŰLÉS MEGHÍVÓJÁBÓL “Minémü romlása lett szegény hazánk régi szabadságának az idegen nemzetség miatt, any- nyira, hogy sem magunkkal, sem jószágunkkal szabadok nem vagyunk s ami mindezeknél nagyobb, lelkünk ismeretében is megháb őrit tat tunk való:’ (1605.)
