Reformátusok Lapja, 1959 (59. évfolyam, 1-22. szám)
1959-11-01 / 19. szám
6 REFORMÁTUSOK LAPJA Pedig ma minden magyar igehirdetőnek vállalnia kell, amit a XVI-XVII. század magyar prédikátorai vállaltak, akik azt hirdették, hogy Isten megérdemelten bűneiért sújtotta a magyar nemzetet és ha nem támad fel a nemzeti közösségi őszinte bünbánata — akkor elvész a nemzet. Nehéz feladat ez különösen akkor amikor az igehirdetőnek és igehallgatónak együtt vérzik a szive és együtt szörnyüködnek mindazon, ami velünk történt. Nehéz dolog ez azért, mert az igehirdetésnek ehez az uj hangjához a mi jó magyarjaink nincsenek hozzászokva. De mindig több áldás fakadt azokból az igehirdetésekből, amelyek nyugtalanítottak és felráztak bennünket. Hangozzék hát Ítéletet hirdető igehirdetés — mi pedig ne keményítsük meg a sziveinket, hanem bűneink megismerése után a bünbánat és megtérés utján zarándokoljunk el Krisztus Golgotájára és ne a jobbszélső, ne is a balszélső kereszt alá, hanem a középső, a Krisztust keresztfája alá borulva mondjuk el töredelmesen: légy irgalmas nekünk, szegény bűnös magyaroknak. Onnan pedig induljunk el Istenben bizva, egyik kezünkben a becsületet és kenyeret szerző munkánk legyen — a másikban hitünk fegyvere a Biblia, amellyel meggyőzzük a világot! Adja Isten, hogy úgy legyen! Kálvin genfi presbitériuma Az a férfiú, kiről világszerte sokat Írtak és beszéltek ebben az évben: Kálvin János. Puritán lélek, nagytudásu theológus, szervező és vezérlő egyéniség. Szükebb munkatere Genf, de érdeklődési köre Európa egyéb országaira is kiterjed, igyekszik szóval és Írással a lelki sötétségben meggyujtani az evangélium fáklyáját. A reformációnak nemcsak theológiai fundamentumait rakja le az Institúcióban, de egyházszervezeti alapjait is az Ordonancesban. A genfi egyház a presbitérium bölcsője, a demokráciának első hordozója. Genfi presbitérium Tagjai voltak: 6 lelkész és a gyülekezet képviselője — 12 világi presbiter. Tiszta életű, kegyes, istenfélő férfiakat választottak a hívek közül minden év február első napjaiban. Megbízatásuk egy évre szólt, de akik kitűntek és alkalmasak voltak e tisztre, továbbra is maradhattak. Hivatalba lépésükkor esküt tettek, hogy tisztüket lelkiismeretesen és becsületesen végzik. Presbiterek kötelessége Az egyház jó rendjére, a hívek vallásos és erkölcsi életére felvigyázni, épp ezért a várost kerületekre osztották be, minden kerületnek volt presbitere, ki az ott élőkre vigyázott, mint a jó pásztor; ha valami baj, kihágás, bűn, perlekedés a hivek vagy házastársak között történt, azt jelentette a presbitériumnak, mely hetente egyszer csütörtökön este ült össze. — Évente egyszer egy lelkész egyik presbiterrel s a kerület presbiterével végiglátogatta a híveket, de magának a kerületi presbiternek is meg kellett ezt tennie több Ízben, hogy bepillantást nyerjen a családok egyéni és vallásos életébe, a gyerekek vallásos nevelésébe. A presbiter számon tartotta, hogy a reája bízottak családtagjai járnak-e a templomba (csak egy személy maradhatott otthon), élnek-e úrvacsorával? Presbitérium mint bíróság Egyházi, vallási és családi ügyekben bíráskodott a presbitérium. A gyűlés tárgya a presbiterek által előadott panaszok, vallás- erkölcsi téren előforduló kihágások, káromlások, hiábavaló esküdözések, házassági civódások, kisebb törvénykihágások voltak. A gyűlésnek volt elnöke, titkára és jegyzője. Kálvin szava a fontosabb ügyekben, kérdésekben döntő volt! Presbitérium mint büntetőbíróság Az egyházi bíróság előtt mindenki tartozott megjelenni személy válogatás nélkül, ha vétkes volt. A presbitérium elé kerültek: a csaló kereskedők, iparosok, piaci árusok, mulatozók, kártyások, átkozódók, esküdözők, részegesek, táncolok, erkölcstelen életűek. Ha a bűnös nem ismerte be a vétkét, átadták a világi hatóságnak. Ha beismerte, bűne nagysága és megbánása szerint mérték ki rá a büntetést. Aki esküdözött hiábavalóan, meg kellett követnie a bíróságot; ha visszaesett: pénzbírságot kapott, harmadizben pedig egy órai fogdát. Az átkozódó 9 napi fogdát kenyéren és vizen, visszatérő esetben testi büntetést. A részeges pénzbüntetést kapott, úgyszintén a kártyás is; ha több ízben fordult elő, bezárták. Világi dalokért és táncért a presbitérium elé idézték a vétkeseket és 3 napra elzárták. Az erkölcsteleneket pénzbírsággal sújtották és 6 napi elzárással. Presbitérium mint operálókés A kálvini szigor és fegyelem, melyet gyakorolt a presbitérium, áldásosán éreztette hatását úgy az egyházi, mint a társadalmi és családi élet terén. A genfiek erkölcstelen, könnyelmű és élvezetvágyó életét csak a kálvini szigor tudta megváltoztatni, kegyessé és
