Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)

1957-10-01 / 17. szám

tuwmisi mm mm Volume LVII., Number 17. EGYHÁZI ÉS VALLÁSOS NÉPLAP Lancaster, Pa., Oct. 1, 1957. AZ ÚRVACSORA A SZABADSÁG SZABADALOMLEVELE — AZ EGYETEMES ÚRVACSORÁZÁS NAPJÁRA — “Krisztussal együtt meghaltatok és meg- szabadúltatok a világ elemeitől. Krisztus a mi életünk.” (Kol. 2:20, 3:4.) Közös vacsorához készülnek a föld kerek­ségének szabad népei. Ott fognak ülni vagy állni mindnyájan egy asztal körűi. Az az asztal mutatja meg, merre laknak, merre vannak sza­bad emberek a földön. Mert az az asztal az emberi szabadság egyetemes és örök kezdete és beteljesülése. Hogyan is lehetne másként? Isten kötötte ezt az uj szövetséget az emberrel. Sem azelőtt, sem azóta nem volt hozzá fogható. Akik miatt Fia a keresztfán vérét ontotta, azokat ott magá­hoz emeli és az örökösödő fiúságba visszafogadja. És ami sehol másutt a földön meg nem való- súlt: azokat ott mind nemcsak Fiával, hanem egymással is egyenlővé teszi. Akik együtt eszik és isszák testének és vérének jegyeit: azok kö­zött többé nincsen sem görög, sem római, sem zsidó, nincsen sem úr, sem szolga, sem rab, sem osztály- vagy vagyon- vagy tudás-elsőség: azok mind felszabadúlt, SZABAD emberek! És Isten előtt és egymás között EGYENLŐK! Ott született a szabadság az Úr Jézus asz­tala körül. Addig nem volt szabadság a földön. Zsarnokok éltek és rabszolgák. Milliók egyért. Az egyenlőség felé tett minden kísérlet min­denütt megbukott. Csak álmodni tudott felőle itt-ott egy-két ember. Álmodozásuk nem ölthe- tett testet: üres szobrokban nincsen élettartalom. Akkora bővölködő gazdagság, amit Krisztus ho­zott, csak az Isten kincstárában volt raktáron. Miért van az, hogy a világtörténelem egyet­lenegy szabadságharcról sem beszél mindaddig, amíg az uj szövetségnek ez a szertartása el nem kezdte ezt az uj életet az emberek fiai között? Azért, mert csak ez asztal körül ismer­ték fel azt a roppant erőt, amit a Krisztusban elnyert szabadság nyújt a különböző életkörül­mények között küzdő embernek. Amíg ezt az Ő vendégségét ezer éven át megcsonkítva, meg­lopott formában tálalta az egyház hívei elébe: addig annak semmiféle átformáló ereje nem volt. Amikor eredeti formájába visszaállították: a kovász rögtön erjedni kezdett és alig több mint félezer esztendő alatt minden földrészen múlni kezd a sötétség és a szabadság igaz vi­lágossága immár fénylik. A Krisztusban elnyert élet megszabadított a világ elemeinek minden zsarnokságától. Igen, az Úr asztala mellől indúlt el az Egyesült Államok szabadsága és mind a töb­bieké is, akik szabadokká lettek. Mert innen áradt széjjel az egyenlőség lelke, aminek a sodra előtt nem tud megállani semmiféle korlátozás­nak, osztályozásnak, megkülönböztetéseknek mes­terséges gátja. Ezért bizonyos a keresztyén em­ber, hogy az ő Ura mindenütt diadalmaskodni fog. A szabadság győz minden elnyomatás fö­lött. Mert a szabadság Istentől jön. Az Úr­vacsora a szabadalomlevele és alkotmánya. — Ezért olyan drága nekünk mindig az a falat kenyér és olyan édesen vigasztaló bátorítás az a korty bor. Kivált e napon, mikor benne és általa a föld minden sza­bad népével test­vérként egyesü­lünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom