Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)
1957-10-01 / 17. szám
2 REFORMÁTUSOK LAPJA AZ EGYETEMES KERESZTYÉNSÉG HÍREIBŐL Ázsia forradalma. — Rajah B. Manikam, India egyetlen lutheránus püspöke, a minneapolisi világgyűlésen (miről lapunk más helyén is írunk) komoly figyelmeztetést hozott a keresztyénség számára, mely nem nézheti tétlenül, hogyan söpör végig Ázsián olyan forradalom, aminőt még sohasem látott a világ, és teszi az egész Keletet kommunistává és istentagadóvá. A püspök rámutatott arra, hogy a keresztyének nagy többsége a nyugati félgömbön él, míg a szuezi csatornától keletre élő ezerkétszáz millió emberből csak elenyésző kisebbség — talán negyven vagy ötven millió — a keresztyének száma. Századokon keresztül folytatott missziói munkának ez ideig csak ennyi volt az eredménye. Ezzel szemben a régi ázsiai vallások most mind ébredést mutatnak, velük párhúzamosan pedig a kommunizmus is erősen terjeszti a maga lélekölő tanítását, ami különösen a tanúló ifjúság és az ipari munkások között talál kedvező fogadtatásra és eredményezi az anyagelvűség és istenellenes humánizmus térhódítását. Az a forradalom, ami most hevíti Ázsia és Afrika népeit, olyan egyetemes, hogy a francia vagy orosz forradalmak eltörpülnek mellette. Eddig még soha nem vett részt népeknek oly sokmilliós tömege ilyen gyors és gyökeres társadalmi átalakúlásban. Amit itt nekünk nagyon nehéz megérteni és a maga egészében felfogni, mert a politikai, gazdasági, társadalmi és vallásos életet egyszerre átfogja és mindezeknek a megváltoztatását követeli. — A népek forradalma ez, a tömegeké, akik egyszerre követelik a politikai függetlenséget, gazdasági igazságszolgáltatást, társadalmi egyenlőséget és az élet vallási átalakúlását. Az utolsó évtizedben hétszáz millió ázsiai nyert politikai függetlenséget. Ázsia jövője most legnagyobb mértékben attól függ, hogy milyen sikerrel tudják ezek az uj nemzetek megvalósítani a maguk gazdasági programmját, ami legtöbb helyen a középútat keresi a korlátozatlan egyéni kizsákmányolás meg a totalitárius ellenőrzés végletei között. Ha megtalálják: ez lesz a leghatásosabb felelet a kommunizmus nagy erőlködésére. Ugyanakkor azonban kulturális tekintetben is ugyanolyan óriási átalakúlási folyamat is megy végbe Ázsiában, és ebben már a keresztyén egyháznak is jó alkalma nyílik, sőt kötelessége is, hogy segítsen a régi kasztok, osztályok teljes megszüntetésében és a faji megkülönböztetések eltörlésében is. Amerika vallási, kulturális, technikai és pénzbeli segítése nélkül az egész India ÖT ÉVEN BELÜL a kommunizmus prédájává lesz — mondta teljes nyíltsággal a lutheránus egyháznak első és egyetlen püspöke Indiában. Mi pedig hozzátesszük, hogy minden, amit az utóbbi évek alatt e tárgykörből olvastunk, tökéletes igazat ad komor jóslatának. Már pedig azt mindenki tudja, hogy ez idő szerint India az egész Ázsiát jelenti: elvesztése döntő csatavesztés lesz a kelet és a nyugat fenyegető világküzdelmében. Fehérek is tudnak zsarnokok lenni. — A délafrikai kormány hazaárulás vádja alatt pert indított 156 egyén ellen, akit biztosíték alatt letartóztatásba helyeztek. Az eljárás valószínűleg igen hosszadalmas lesz, és igen költséges is: legalább félmillió dollárra van szükség, hogy a védelem jogi költségei mellett a letartóztatottaknak a családjáról is gondoskodjanak. Nagy részük már is elveszítette állását vagy munkáját; Délafrikában és Angliában egyaránt folyik a gyűjtés javukra. Mint tudjuk, az egyházak, melyek olyan sokáig tétlenül figyelték a Malan- kormány első lépéseit az “apartheid ’ (faji elkülönítés) irányában, most már teljes erővel küzdenek utódjának kormányzása ellenében. — Teszik ezt annak dacára is, hogy az uj törvény nagyon szigorú büntetéseket szab ki az ellene vétőkre. Ha bármelyik fekete afrikai belügyminiszteri engedély nélkül be mer menni valamelyik fehérek által fenntartott templomba, iskolába, klubba, kórházba, az első vétségért 28 dollárig terjedhető pénzbírsággal (az ő átlagos HAVI munkabérük 45 dollár!) és/vagy két hónapi börtön- büntetéssel, a második esetben 70 dollár pénzbírsággal és/vagy három havi börtönnel büntetik. Az enge- detlenkedő lelkészek büntetése még nagyobb: 8,400 dollárig terjedhető pénzbírság vagy három évi börtön vagy tíz korbácsütés, vagy e három közül bármelyik kettő együttvéve. A püspököket engedetlenségük esetén (amit már öiind nyíltan hirdetnek) 1,400 dollár pénzbírság vagy öt évi börtön vagy tíz korbácsütés vagy e három büntetés közül bármelyik kettő várja. Ismételt esetben a büntetésnek vagy a börtön vagy a megkorbácsolás része kell hogy legyen. E szigorú büntetések dacára is a délafrikai egyházak (methodisták, presbiteriánusok, baptisták, kongre- gácionálisok, és ebben velük vannak a rómaiak is) határozottan állanak a kormány hibás politikájával és a — sajnos — vele tartó délafrikai református egyházzal szemben. (A hollandiai reformátusok már állást foglaltak délafrikai testvéreikkel szemben.) Vallások világgyűlése. — India köztársasági elnökének kezdeményezésére New Delhiben, az ország fővárosában, novemberben olyan világgyűlést készülnek tartani, amelyre meghívják az összes vallásfelekezetek képviselőit. A gyűlés célja lesz, hogy olyan egyesült programmot fogadjanak el, amely a világbéke biztosítását és az emberiség egyetemes előbbmenetelét segítse elő. — Általános vallásos ébredésre van szüksége az emberiségnek, hogy megmeneküljön a terjedő erkölcstelenség, kölcsönös rosszakarat és háborúk tragikus következményeitől. Az elnök maga sürgette az előkészítő bizottságot, hogy segítsenek összefogni az összes vallásokat annak az egyesítésére, ami jó a vallásokban van. A kommunizmus legfrissebb hódítása. — Alig van még féléve, hogy az indiai szavazáson a kommunistapárt győzedelmeskedett Kerala államban. Ez a legkisebb állama Indiának, de 13 és fél millió lakosa van, kiknek 52 százaléka írástudó, ami a legnagyobb arány Indiában; ugyancsak legnagyobb a keresztyének száma is: négy és fél millió, ezeknek fele római katholikus. A győztes kommunisták azóta itt is teljesen hatalmukba kerítették a rendőrséget (az államnak nincs külön katonasága); uj földreformot hoztak be, ami már is sok igazságtalanságra adott alkalmat; és egészen uj nevelésügyi programmot készítettek, ami teljesen kezükbe adná az egész közoktatást. Kiközösítik a magán-iskolákat, mik legnagyobb része az egyházak kezében van; maguknak tartják fenn a tanítók kinevezésének és tankönyvek kiválogatásának a jogát. Egész országban tömeggyűléseken tiltakoznak e javaslat ellen; több millió aláírással adtak be írott tiltakozásokat a delhii kormányhoz is, sőt ha a javaslatot mégis keresztűlviszik, a legfőbb törvényszékhez mennek annak meg- fellebbezésével. Az egész országot forrongásban tartják ezek a veszedelmes fejlemények. A kommunizmusnak mindenütt ugyanez a menetrendje.
