Reformátusok Lapja, 1956 (56. évfolyam, 1-22. szám)
1956-01-01 / 1. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA Official Organ of the Evangelical and Reformed Church . . . Member of the Associated Church Press Published semi-monthly (monthly in July and Aug.) for the Evangelical and Reformed Church by the Board of Business Management, the following members constituting the Church Papers Committee: William C. Mingle, Chairman; Carl J. Bender, Edward Dirks, Henry I. Stahr, Norman C. Zulauf and Robert C. Kienle, President of the Board, ex officio. Send all correspondence and subscriptions to: Alexander Tóth, Editor and Manager 55 N. West End Ave. Lancaster, Pa. Subscription rates: $2.50 per year everywhere; single copies, 15 cents. Remittances should be by check, draft or money order, made payable to the REFORMÁTUSOK LAPJA. — Changes of address can be effected three weeks after receipt of both old and new addresses. Entered as second class mail matter January 11, 1944, at the Post Office in Lancaster, Pa., under the Act of March 3, 1879. Additional entry at the Post Office in Pittsburgh, Pa. Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized June 4, 1938. MEGFIGYELÉSEK ZSINATI ÉV Evangéliumi és Református Egyházunk minden harmadik évben tart zsinatot. Az utolsót 1953-ban tartotta Tiffin városában, a következőt ezen a nyáron, augusztus végén és szeptember első napjaiban fogja tartani Lancaster városában, a Franklin és Marshall kollégium helyiségeiben. Ez lesz az utolsó zsinati gyűlése abban az esetben, ha a Kongregácionális Keresztyén Egyházakkal való egyesülése megvaló- súl, amit 1957-re terveznek. Ez esetben megszűnik mind a két most megnevezett egyháztest; egybeolvadva a Krisztus Egyesült Egyházának nevét fogja viselni. A jelek arra mutatnak, hogy mi magyarok ezen a zsinati gyűlésen tiszteletes haladásról fogunk tudni beszámolni. Gyülekezeteink mindenben előbbrementek, adósságaink fogytak, vagyonunk növekedett, nagy haladást tettünk közegyházunk missziói munkájában való részvételünkben és a világsegélyezésre való adakozásunkban is, sőt megértük azt is, hogy valamiben a mi Magyar Egyházkerületünk került első helyre mind a harmincnégy egyházkerület között. Ez az utolsó pont minket különösen érdekel, mert ez a hallatlan felemelkedésünk pontosan az egyházi lapok terjesztése terén történt. A zsinat idejére talán még azt is megérjük, hogy a MESSENGER magyar előfizetőinek a száma háromezerre, a REFORMÁTUSOK LAPJÁÉ pedig négyezerre emelkedik. Az apportionment terén azonban a határidő nagyon közel van: január 15.-én minden egyházunk befizetésének ott kell lennie az egy- házkerűleti pénztárban; mert az egyház főpénztárában január 20.-án túl már nem lehet a múlt évre számító befizetéseket eszközölni. — Legyünk rajta, hogy az idén MINDEGYIK gyülekezetünkről azt jelenthessék, hogy idejében beküldte a befizetését! Január 15.-re minden befizetés ott legyen az egyházkerűleti pénztárban! REFORMÁTUSOK LAPJA EGYESÜLETÜNK JUBILEUMI ÉVE Sok helyi jubilálásunk közé ez uj esztendőben országos jubileum is vegyül, amiben mindnyájan részt veszünk. Az idén tölti be hatvanadik esztendejét az Amerikai Magyar Református Egyesület, bujdosóba jutott életünk legnagyobb és legszebb alkotása. Lapunk hátlapján, egyetlen hirdetési oldalán, kiábrázolva látjuk a történetét. Hogyan nő meg a sugár jegenyefa: hogyan gyarapodik taglétszámunk, vagyonunk. Hét és fél millió dollár e hatvan évnek a látható eredménye. A láthatatlan azonban sokkal nagyobb ennél. Az oda van beleépítve templomainkba, iskoláinkba és egyháztársadalmi épületeinkbe. Telekkönyvi értelemben ott már nem az Egyesület vagyona — de a mi lelkünk értelmezése szerint bizony egy a család akkor is, ha mindegyik gyermek külön házat vett magának. Pontosan abban van az erőnk, hogy EGY családnak tartjuk magunkat. Hiszen eddigi növekedésünknek is ez az egyetlen magyarázata. Amíg Istennek EGY családja vagyunk, addig Ő visel reánk gondot. És milyen csodálatos gondot! Nemcsak arra használta fel Egyesületünket, hogy általa mindig megbízhatóbb biztosításokat szerezhessünk magunk és szeretteink számára, hanem olyan csodálatos iskolát nyitott és tart fenn benne, amiben mi megtanúltuk a keresztyén hit igazi gyakorlását, a könyörülő szeretet munkájában. Alig múlt el az első szakasza a nagy háborúnak, ami még ma is folyik, mindjárt megnyilatkozott a szeretetünk: akkori összes vagyonúnknak egy-hetedrészét elküldtük a háborús özvegyek és árvák javára. Azután meg a magunk árvái következtek és az a hegyen épült kicsi templom olyan csipkebokorrá lett, melynek ragyogó tűzfényében az egész amerikai magyarság melegszik. Legtöbb hasznát egyházaink veszik, mert itt tapasztalták meg, hogy csakugyan igaz a Krisztusról szóló hagyomány állítása: jobb adni, mint kapni. Egyesületünk tevékenységének számos ága és területe van. Az a szándékunk, hogy ez Isten kegyelméből ránk köszöntött jubileumi 3
