Reformátusok Lapja, 1956 (56. évfolyam, 1-22. szám)
1956-01-01 / 1. szám
AZ EGYETEMES KERESZTYÉNSÉG HÍREIBŐL A svéd egyház és állam szeparációja. — A svéd lutheránus egyház és a svéd kormány között mindig feszültebb lesz a viszony. Az egyház vezetői közűi sokan úgy érzik, hogy a kormány mindig nehezebbé teszi az államegyház helyzetét. Az egyház ugyan maga kormányozza magát az egyházi gyűléseken, de az állam mindig nagyobb befolyást gyakorol fölötte. Legutóbb Gőteburg egyik külvárosában egy 12,000 lelkes gyülekezet azt kérelmezte, hogy egyetlen lelkésze mellé másik lelkészt is állíthasson be, akiknek ők maguk vállalták teljes eltartását. Bár a püspök és a többi egyházi hatóságok mind pártolták a kérést, a kormány mégis elutasította azt. Amire Geirtz püspök azt a kijelentést tette, hogy ha a kormány lehetetlenné akarja tenni az egyház munkáját az uj külvárosokban, akkor az egyház számára nem marad más hátra, mint az államtól való teljes szeparáció. A svéd napi és heti lapok az egyház álláspontját tartják helyesnek. A finn elnök legyen egyházlag! — Finnországban pedig, ahol most tavasszal lesznek a választások, arról folyik vita, hogy az állam elnökének a finn (lutheránus) államegyház tagjának kell lennie, mert hivatalból az ő feladata a püspökök kinevezése és a parlament elé olyan törvényjavaslatoknak terjesztése, a- melyek az egyházat is érdeklik. — Egyházi lapok pedig azokat az erkölcsi és vallásos kívánalmakat emlegetik, amiket a nemzet az államfőtől megkíván. Természetesen mindenki érti, hogy erre a vitára az a tény adott alkalmat, hogy Fagerholm parlamenti elnök, aki a szociáldemokrata párt elnökj elöl tje, nem tagja az egyháznak. Most aztán Fagerholm kijelentette, hogy ha megválasztják, igenis visszatér az egyházba, amit 1920-ban azért hagyott el, mert az egyház ellenséges állást foglalt a munkásmozgalmakkal szemben. Most azonban a helyzet megváltozott, mondja az elnök, aki csak azért nem áll be már most az egyház tagjai közé, mert ez a választási küzdelemben ízléstelen eljárás volna, amit becsületesnek sem tudna tartani. Ellenben ha bárkit is elnöknek megválasztanak, annak azonnal csatlakoznia kell az egyházhoz. A svédek a menekültekért. — A legutóbbi hónapokban megint újabb 618 menekült személy talált otthont élete hátralévő idejére Svédországban, akik Ausztriából valók voltak. Tudósításunk nem mondja, hogy mennyi volt közülük ténylegesen Magyarországból jött menekült. A svédek azonnal ugyanolyan társadalmi jogokban részesítik őket, mint a svéd polgárokat; közülük hatvanat, akik tüdővészben szenvednek, szanatóriumokban helyeztek el. Norvég halászok pásztorolása. — A Björgvin egyházmegye püspöke már harmadik évben küld ki egy lelkészt azokkal a halászhajókkal, amelyek a nyarat a grönlandi partok közelében töltik. A lelkész rövidhullámú rádión prédikál a többi hajó népének, amikor pedig valamelyik parti kikötőbe befutnak készletüket megújítani, Istentiszteleteket tart nekik. Megesik, hogy 600 halász is részt vesz az ilyen Istentiszteleteken. Európai protestánsok szervezkedése. — Szeptember hónapban Belgium fővárosában, Brüsszelben hollandiai, német- és franciaországi, belgiumi és angliai egyházaknak negyven vezető egyénisége tartott gyűlést, a- melyen olyan tervekről tanácskoztak, amelyek szorosabb közreműködést létesítsenek egyházaik között. A második világháború után számos olyan szervezkedés létesült amelynek a célja európai egyházak együttes közreműködése volna az evange- lizálás és keresztyén bizonyságtétel terén — de ezeknek az összetétele mindig csak két-két országra terjedt ki: francia-német, holland-nyugatnémet, angol-német, skandináv- német, és legújabban csehoszlovák- német szövetkezések. Mintha valami keréknek a küllőit látnánk, aminek a tengelye mindig a német egyházakban forog. Most aztán azért jöttek össze, a holland - nyugatnémet szövetkezésnek a meghívására, hogy azon tanakodjanak: nem lehetne-é az egész európai protestántizmust ilyen testvéri szövetkezésre és együttműködésre egyesíteni? A konferenciát pontosan Brüsszelbe hívták össze, hogy a nagy protestáns többséggel bíró országokból jövők megérezzék itt egy kisebbségben élő protestáns egyháznak az életét, abban az országban, amelynek először voltak lutheránus mártírjai és ahol a reformációt véres és kegyetlen ellen- reformáció nyomta el. A brüsszeli konferencia résztvevői aztán megállapították azt, hogy köztük még nem jött el az ideje valami olyan szervezet létesítésének, amilyen az Egyesült Államokban az Egyházak Országos Tanácsa. Különben is ilyen szervezkedést egyedül csak maguk az illetékes egyházak létesíthetnek és az ilyen konferenciák csak buzdító indítást adhatnak az ilyen mozgalomnak. Ellenben már is megállapíthatták a szükségét az ilyen szervezkedésnek és a kivitel módjainak elvi kérdéseit is tárgyalhatták. A célkitűzésnél fontosnak tartják az összes európai protestáns egyházközösségek között a közös felelősség mélyebb megérzésének felébresztését, az együttműködés meglevő módjainak megerősítését és kiszélesítését az egyházkerületek és más egyházi szervek hatáskörére, ami magával hozná az egymásról való tüzetesebb értesülést is. Azt a reménységet is kifejezték a brüsszeli gyűlésen, hogy az Egyházak Világtanácsának közvetítésével talán már a közel jövőben közös konferenciára jöhetnek össze Európa protestáns egyházai. Európa alatt pedig kifejezetten nem Nyugat-Európát, hanem az egész Európát értették, mindenütt beleértve a kisebbségi egyházakat is. Az orthodox és anglikán egyházaknak ilyen reformációi közösségben való részvétele problematikus és további komoly tanúlmányozást igényel, de ha lehet, őket sem akarnák kihagyni az ilyen szervezkedésből. Keresztyén egyetem nyílt meg Formosa szigetén. — Tunghaiban, Taichung város közelében, november 2.-án nyitották meg az uj keresztyén egyetemet, mit főként a khínai keresztyén kollégiumok egyesült tanácsának az alapítványa tett lehetővé. Két nappal később megkezdődött a tanítás is; az első kezdő évfolyamra 155 férfi és 45 nő iratkozott be. Az egyetem hallgatói részére azt a programmot lépteti életbe, amit a kentuckyi Berea kollégiumban használnak. Az intézet elnöke B. Y. Tseng khínai tudós, aki 31 évig volt a hunani leánykollégium dékánja. A római egyház két uj püspökséget szervezett Hollandiában. — Eddig is volt Rómának öt püspöki széke e sokáig tiszta református országban; most a pápa még két püspökséget állított fel, az egyiket Rotterdamban, ahol eddig még sohasem székelt római püspök, a másikat pedig Gröningenben, ahol Róma püspöksége 1594-ben szűnt meg. Ezek az uj egyházmegyék eddig az ut- rechti érseknek a fennhatósága alatt állottak. BOLDOG ÚJÉVET kívánunk minden olvasónknak! 2 REFORMÁTUSOK LAPJA
