Reformátusok Lapja, 1954 (54. évfolyam, 1-22. szám)

1954-02-01 / 3. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA Official Organ of fhe Evangelical and Reformed Church . . . Member of the Associated Church Press Published semi-monthly (monthly in July and Aug.) for the Evangelical and Reformed Church by the Board of Business Management, the following members constituting the Church Papers Committee: William C. Mingle, Chairman; Carl J. Bender, Ed­ward Dirks, Henry I. Stahr, Norman C. Zulauf and Robert C. Kienle, President of the Board, ex officio. Send all correspondence and subscriptions to: Alexander Tóth, Editor and Manager 55 N. West End Ave. Lancaster, Pa. Subscription rates: $2.50 per year everywhere; single copies, 15 cents. Remittances should be by check, draft or money order, made payable to the REFORMÁTUSOK LAPJA. — Changes of address can be effected three weeks after receipt of both old and new addresses. Entered as second class mail matter January 11, 1944, at the Post Office in Lancaster, Pa., under the Act of March 3, 1879. Additional entry at the Post Office in Pittsburgh, Pa. Acceptance for mail­ing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized June 4, 1938. MEGFIGYELÉSEK FAJOK VISZONYÁNAK VASÁRNAPJA Minden évben azon a vasárnapon tartják, a- melyik a legközelebb van Lincoln születésnap­jához. Jobban nem lehetett volna megválasztani ezt a napot. Nemcsak Lincoln emlékének adja meg az őt megillető apotheozist, hanem az ő szél­iemét idézi elibénk, hogy ebben a nemzeti éle­tünkre nézve oly fontos problémában irányítást adjon. Mert úgy látszik, hogy nem volt elég, amit ő véghezvitt. Rabszolga sorsukból felszabadítot­ta a négereket, de bőrük színét nem tudja senki megváltoztatni és ez a szín még most is alapúi szolgál faji előítéletek és megkülönböztetések számára. Pedig a bőr vastagságáról vagy színé­ről sehol sincsen szó a mi Bibiliánkban. Sehol sem találunk olyan feljegyzést, mintha Isten őket nem a maga képére és hasonlatosságára terem­tette volna. Élettanilag a bőrnek nagyon fontos szerepe van: az tartja össze és védi testünket. Mikor a fagyást próbálják kiengesztelni valaki­nek a testéből, legnagyobb gonddal a bőr épségét őrzik; ugyanúgy égések esetében is. Mily külö­nös, hogy társadalmi és nemzeti tekintetben pe­dig éppen ellenkező szerepet játszik a bőr: elvá­laszt egymástól! Legfőbb ideje, hogy ezen az elő­ítéleten és megkülönböztetésen változtassunk — amíg nem késő. Az egész föld kerekségén eddig soha nem tapasztalt forrongásban élnek a színes fajok. A fehérek kizsákmányoló gyarmati politi­kája már nem egy helyen vezetett erőszakos sza­kításra. Pedig minden fehér emberre HAT színes ember esik! Nagyon is nagy szükség van hát ar­ra, hogy egyházaink ezzel a problémával foglal­kozzanak. Nagyon dicséretes eljárás az, hogy minden egyházközségben külön csoportot vagy bizottságot szerveznek, amely ezt a problémát komolyabban tanúlmányozza, és iránta a gyüle­kezet érdeklődését fenntartja. Egyházunk gazdag segédeszközökkel szolgál ebben a munkában; missziói titkáraink között néger titkárunk is van. Lapunk olvasóinak pedig figyelmébe ajánljuk azt a szózatot, amit ez évben a Krisztus Egyhá­zainak Országos Tanácsa kibocsátott és amit tel­jes egészében közlünk e számunkban, magyar fordításban. Közlünk egy pár gyakorlati példát is arra nézve, hogy mit tehetünk mi, akármelyi­künk, egyenként, avégből, hogy állandóan javúl- jon országunkban a különböző fajok egymáshoz való viszonya és az igazi keresztyén testvériség valóságra váljék közöttünk: Bármily fajú emberrel együtt dolgozzunk a faji megkülönböztetések megszüntetésén. Vigyünk el templomunkba más fajú testvért vagy menjünk el vele az ő templomába. Menjünk el velük étterembe vagy színházba és ahol miattuk megkülönböztetéseket akarnak tenni: oda mi se menjünk be; ellenben említsük meg az ilyen eseteket azon helyi testületek előtt, melyek a faji előítéletek megszüntetésén dolgoz­nak. Hírlapok cikkeiben vagy hirdetéseiben elő- fordúló megkülönböztetések ellen tiltakozzunk. Szerezzünk barátaink közé más fajból való vagy más vallású egyéneket is. Ahol ez lehetséges: segítsünk munkát találni más fajú embertársainknak. Ahol ez nehézségek­be ütközik, segítsünk azokat legyőzni. — Vagyis ne csak a Fajok Viszonyának Va­sárnapján törődjünk más színű vagy fajú test­véreinkkel, hanem legyen érdeklődésünk és test­vériségünk irányukban állandó. AZ EGYHÁZTAG LEGFONTOSABB KÖTELESSÉGE Január hónap folyamán egyházközségeink választó közgyűléseivel kapcsolatban sok szó esett arról, hogy ki az egyháztag? E kérdésre az a felelet érdekelte legjobban tagjainkat és az elöljárókat, hogy kinek van szavazati joga és ki a választható. Az egyháztagságnak ez a jellege így tehát legalább egyszer évenként megfelelő hangsúlyt és alkalmazást nyer. Még az is valószínű, hogy ilyen alkalmakkor elő­vesszük az egyházi törvénykönyvet és abból állapítjuk meg, hogy mik az egyháztagok jogai és kötelességei. Az alkotmány második részé­ben, a második fejezetben, a 8—12. paragrafu­sok írják körűi ezeket, és pedig igen szépen és jól. Annyira jól, hogy azokból minden két­séget kizárólag megállapítható, hogy mi az egy­háztagnak a legfontosabb kötelessége. Ideírjuk az erről szóló mondatokat:

Next

/
Oldalképek
Tartalom