Reformátusok Lapja, 1950 (50. évfolyam, 8-24. szám)
1950-04-15 / 8. szám
6 REFORMÁTUSOK LAPJA Szeljünk az Élet Kenyeréből miért sírsz? Visszatekintve a husvét most múlt napjaira, gondolkozzunk azon a kérdésen, amivel az angyal köszöntötte Máriát, mikor ez benézett a sírba, hogy meglássa, vájjon csakugyan hiányzik-é belőle Jézus teste. “Asszony, miért sírsz?” Talán azt mondod magadban, hogy milyen hiábavaló kérdés ez. Miért ne síma az ember a sírnál? Ki nem ejtett könnyeket kedvese sírjánál? E kérdésre azonban felelni kell. Ha Jézus akart volna segíteni Máriának a feleletben, ugyan bizony mit mondott volna? Miért sírsz? Mária, te túlságosan nagy fontosságot tulajdonítottál a húsból való testnek. Igen, elvitték a Jézus testét, — de nem vitték el Jézust! Elemi keresztyén igazság az, hogy az élet oly sokkal több mint a test, hogy a test egészen elveszti mellette a jelentőségét. Gondolkozásunknak a pogányságból még nem tért területe teszi a testet a temetések érzelgős központjává. A test csak ház, amiben élünk egy ideig. Az emberi életnek a testben töltött része legjobb esetben is csak rövid tartamú. ”Az ember napjai olyanok mint a fű. “Lehelletnyivé tetted napjaimat, az én időm semmi Te előtted.” Vagy mint énekünk mondja: “Megemésztjük esztendeinket, mint a beszédet.” Nagyon könnyű sírni, ha túlnagy fontosságot tulajdonítunk a testnek. Miért sírsz? Mária, te azért sírsz, mert megfeledkezel arról, hogy Jézus hatása tovább él és nem köti le azt a sír. Ha húsvétkor semmisem történt volna is, Jézus hatása akkor is tovább élt volna azok életében, akik ismerték Őt, és a világ jobbá lett volna attól, hogy itt élt benne. Ezt hívják a hatás halhatatlanságának. Ez bizony nem a keresztyén hit husvét felől, de sokan nem tudnak ennél tovább jutni hitükben. Azt hiszik, hogy jó példájuk él majd tovább gyermekeikben. Miért sirsz? Mária, te azért sirsz, mert nem hiszel magának Jézusnak a szavaiban, amiket az örökélet felől mondott. “Nem ismerték az írásokat, hogy neki fel kell támadnia a halálból.” Husvét sokkal többet jelent annál, hogy Jézusnak csak a hatása élne tovább. Jelenti azt a hitet, hogy maga Jézus él tovább. Az örökéletben való hit nem érvekből, hanem csak hitből jöhet. Ez a hit három alapon nyugszik. Az első az, hogy maga Jézus mondta, hogy van örökélet. “Az én Atyámnak házában sok hajlék van; ha nem úgy volna, megmondottam volna néktek.” Ezt a szavát is éppen olyan bizonyossággal fogadom el, mint bármelyik erkölcsi tanítását. Második alapja hitemnek az a teljes bizonyíték, amit maga Jézus adott afelől, hogy élete túlért a síron. Meglehet, nem tudjuk megérteni, hogyan történhetett ez; de az bizonyos, hogy az egész Uj-Testamentomban egyetlenegy tény sincsen ennél teljesebben bizonyítva. Tanítványai közűi a leginkább kételkedőhöz így szólt a feltámadott Ur: “Amiért láttál, hittél.” — Végűi a harmadik alapja hitemnek az, hogy Jézusnak a halálon vett győzedelme és az erről szóló tanítás teljes megerősítést talál az én magam tapasztalásaiban is, miket azoknak a sírjánál szerzek, akik már eltávoztak. Évenként legalább huszonötször állok nyitott sírok fölött, és én bizony nem tudom elhinni azt, hogy az az Isten, aki Jézust ebbe a mi világunkba elküldötte, véget akarna vetni az életünknek csak azért, mert egy olyan törékeny és gyönge dolog, mint testünk, elnyövik vagy elpusztú1 Teljes bizalmam van afelől, hogy az az Iste aki gondot viselt reánk itt, gondot fog viselni reánk ott túl a mi látóhatárunkon is. Bizony a keresztyén embernek jó feleletei vannak az angyal kérdésére. Mert hisz az örökéletben. Az ő Istene eltöröl minden könnyet. IMÁDSÁG. Mi Urunk Isten, cselekedő meg a Te nagy kegyelmességedből, hogy akik meghalnak a Krisztusban, Vele együtt támadjanak is fel és éljenek és uralkodjanak örökké ővele! Cselekedő meg, hogy tekintetünket az elmúlók- ról a soha el nem múlókra fordítsuk. És úgy járhassuk földi zarándoklásaink útját, mint akik tudják, hogy a mi áldott szeretteink sem maradnak a halálban, hanem felébrednek és megelevenednek a Te szent Fiad halálának és feltámadásának érdeméből. Ámen. (L. M. C. H.) REFORMÁTUSOK LAPJA Semi-monthly September to June; monthly July & August Subscription rates: $2.50 per year everywhere Published by the Board of National Missions of the Evangelical and Reformed Church Editorial Committee: Rev. Charles Papp, Dr. William Tóth, Joseph Hegedűs. — Finance Committee: R. Paul Smith, Roberts R. Appel, Dr. Ralph S. Weiler, — members of the Hungarian Committee of the Board. Editor: Alexander Tóth, D. D., Hungarian Secretary 55 N. West End Avenue, Lancaster, Pa. Send editorial correspondence and articles to this address. Circulation manager: Rev. Árpád L. Bernáth 134—8th Street, McKeesport, Pa. All correspondence concerning the mailing of the paper, and ALL SUBSCRIPTIONS are to be sent to this address. Entered as second class mail matter January 11, 1944 at the Post Office at Lancaster, Pa., under the Act of March 3, 1879. Aditional entry at the Post Office at Pittsburgh, Pa.. Aceptance of mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized June 4, 1938. Cikket vagy szerkesztői levelezést tessék e címre küldeni REFORMÁTUSOK LAPJA, 55 N. West End Ave, Lancaster, Pa. Előfizetési dijakat, valamint a postai szállításra vonatkozó minden levelezést erre a címre tessék küldeni. REFORMÁTUSOK LAPJA, 134—8th Street, McKeesport, Pa.
