Reformátusok Lapja, 1949 (49. évfolyam, 1-8. szám)
1949-01-01 / 1. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 7 HÚSZ HÓNAP MAGYARORSZÁGON Lapunk számára irt jelentés a kvékerek nagyszerű segélyakciójáról Irta: SIMON ALBERT a segélycsapat vezetője Lassanként tudomásunkra jutott, hogy mely vidékeken van legnagyobb szükség segítségre. Megfelelő kivizsgálás után a következő központokon indítottunk segélyezési munkát: Pécs, Szeged, Makó, Hódmezővásárhely, Debrecen és Miskolc. Annál is inkább a vidékre irányitottuk akciónkat, mert más segélymozgalmak inkább a főváros körül tevékenykedtek, nekünk pedig jobb eszközeink voltak a szállításra. Ruhaneműt és cipőket osztottunk ki iskolásgyermekek között, napközi otthonokban, népi kollégiumokban, inasotthonokban és árvaházakban. 1947 májusában a népjóléti minisztérium közölte velünk, hogy a Hajdú-, Bereg- és Szatmár- megyei áradások következtében azoknak a vidékeknek gyermekei nem kapnak kielégítő táplálékot. Gondosan megvizsgáltuk a helyzetet és mikor kielégítő bizonyítékokat szereztünk, elhatároztuk, hogy naponként 500 kalóriát jelentő élelmiszer-pótlékkal fogjuk őket segíteni. Kannás húsból, zsiradékból, cukorból, cerealból és tejporból állott ez a pótlék. Hajdumegyében 2000 gyermeket segítettünk, 3 évesektől 14 évesekig, Hajdúszoboszlón, Püspökladányban, Balmazújvároson, Tiszacsegén és Egyeken. Bereg- és Szatmár- megyékben másik 2000 gyermeket tápláltunk, Vásárosnaményban, Gergelyugornyán, Gulácson, Hetén, Tarpán, Beregsurányban, Beregdarócon, Barabásban, Vámosatkán és Tiszaszalkán. Május, junius, julius hónapokon át, egész augusztus közepéig tartott ez a tápláltatási akció. A gyermekeket megmértük a segítés előtt és után, és úgy találtuk, hogy valamennyien gyarapodtak súlyban, némelyik közülük 12 fontot is. Ruhaneműkben akkora volt a hiány ezen a vidéken, hogy két ízben tartottunk ruhakiosztást, egyszer a nyár és másodszor az ősz folyamán. Úgynevezett szociál-politikai bizottság válogatta ki a segítésre legjobban rászorulókat minden faluban; ennek a bizottságnak a tagjai rendesen a következők voltak: a jegyző, a jóléti titkár, a Zöld Keresztes ápolónő, az orvos, a katholikus plébánus, a protestáns lelkész, a zsidó rabbi, tanítók, szakszervezetek és politikai pártok képviselői. Ilyen nagy bizottság alkalmazásával lehetséges volt a község minden szükségletét megismernünk és elfogulatlanul kiválasztanunk a legsürgősebb szük- ségü eseteket. Ugyanezen idő alatt nagy mennyiségű cereal, zsir, cukor és tejpor küldemények mentek a napközi otthonokba, óvodákba és árvaházakba a következő helyeken is: Mátészalka, Miskolc, Szikszó, Mezőkövesd, Nyíregyháza, Debrecen, Berety- tyóujfalu, Szolnok, Karcag és Jászberény. 1948 újév-éjszakáján kiöntött a Tisza és 23 községet árasztott el Bereg és Szatmár megyékben. Tízezrek váltak hajléktalanokká, körülbelül ezer lakóház elpusztult. A jóléti minisztérium és más magyar társadalmi intézmények, külföldi segély-akciókkal egyetemben, ruhát, élelmiszert és orvosságot osztottak ki az árvíz áldozatai között. Ezen a vidéken 1948 őszéig folytattuk élelmiszer-segélyezésünket. 1947 őszén a mi segély bizottságunk összefogott a Don Suisse, svéd és amerikai mennonita segélyakciókkal és elkezdtük ötezer diáknak a táplálkozási segítését Budapesten, Sopronban, Pécsett, Szegeden és Debrecenben. Ez az akciónk állandóan tartott az 1948. év júniusáig. Budapesten a két télen át ruhaneműt, cipőt és ágyneműt osztottunk ki szegénysorsu egyetemi diákok, különösen orvostan-hallgatók és menekült-diákok között. Ugyancsak Budapesten a múlt télen hat tonna csukamájolajat osztottunk ki a Zöld Kereszt utján a hat éven alóli gyermekek és várandós anyák között. Sokezer yardra menő ruhaanyagot juttattunk árvaházaknak, napközi otthonoknak, kórházaknak, inasoknak, tanítóknak és intézeteknek. Hasonlóképpen a Zöld Kereszt utján százával adtunk baba-kelengyéket várandós anyáknak az ország területén mindenütt. 1948 nyarán hat magyar ifjúnak a kiküldetésében segítettünk, akik svéd, lengyel és osztrák nemzetközi önkéntes mentő-csapatok táborozásaira mentek gyakorlatot szerezni. Magyarországon is, mint mindenütt másutt, a mi élelmiszer és ruha kiosztásunk állandóan kizárólag a szükségre tekintettel történt, fajra, hitvallásra vagy politikai hovatartozásra való tekintet nélkül. Magyarországon minden egyházzal és minden politikai párttal együtt dolgoztunk, — állandóan annak szem előtt tartásával, hogy egyetlen akciónkban sem fog történni semmi megkülönböztetés. Amikor valaki bárminő kvé- ker-segélyben részesült, a következő kis cédulát kapta azzal együtt: QUAKER SEGÉLY — TÁJÉKOZTATÓ Ezt az adományt az Amerikai Emberbarátok Segélyző Bizottságának őszinte, szívélyes üdvözletei kisérik. Kifejezik a Baráti Szövetség és más hasonló felfogású emberek azon óhaját, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek embertársaik nyomorának enyhítésére fajra, vallásra vagy politikai meggyőződésére való tekintet nélkül. Hisszük, hogy minden ember Isten teremtménye. Ezért azt reméljük, hogy együttműködéssel, kölcsönös megértéssel együtt dolgozhatunk, hogy biztosítsuk a békét és a megértést az emberiség számára. Együtt munkálkodtunk az oroszokkal és ők sohasem akadályozták munkánkat, sem kétségbe nem vonták mozgási jogunkat Magyarországban, kivéve természetesen azt, hogy az országutakat ellenőrző őrjáratok időről-időre megállítottak és igazolást kívántak. (Folytatjuk.)
