Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-03-24 / 12. szám

4-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A church weekly for the American Hungarian Reformed and Presbyterian people. Established in 1899. Rates: in the U. S. $2.00, elsewhere $2.50 per year. Owned by the Hungarian Reformed Ministers’ Association Rev. Alexander Toth, D. D., President Editor and Publisher: Rev. ARPAD L. BERNATH 8S0 COBURN ST. AKRON, OHIO Minden levél, cikk, újság éjs pénz e cimre küldendő! A Magyar Egyházkeriilel tervezetének taglalása A Homesteadon március 2-án elfoga­dott tervezet immár az egyházmegyék előtt van. Mikor mind a négy egyházmegyénk letárgyalta: május 25-én ült megint össze az előkészitő bizottság, hogy egyeztesse az addig beérkezett indiványokat vagy javas­latokat és elkészítse a tervezet végleges szövegét, ami fölött aztán egyházközsé­geink szavazni fognak és kijelentik, hogy az annak alapján megszervezendő magyar egyházkerülethez akarnak-e tartozni- vagy pedig átlépnek az amerikai egyházkerület­be, amelynek területén feküsznek. Most van tehát az ideje, május 25-ike előtt, hogy a tervezetet boncolgassuk és taglaljuk; ha jó, elfogadjuk a további tárgyalások alap­jául; ha pedig nem vagyunk vele megelé­gedve : fogyatkozásai helyébe javításokat ajánljunk. Ilyen javításokat bármelyik egy­házmegyénk, bármelyik gyülekezetünk, bármelyik lelkészünk, egyháztag javasol­hat : az előkészitő bizottság készséggel fi­gyelembe fogja venni a hozzá beérkező javaslatokat és azoknak letárgyalása után fogja csak elkészíteni a tervezetnek vég­leges szövegét május 25-iki ülésében, mit a clevelandi első egyházban fog megtar­tani. A TERVEZET ALAPELVEI A tervezet készítőit két főelv vezette: ragaszkodni kívántak egyházunk uj alkot­mánytervezetéhez mindenütt, ahol ez csak lehetséges volt anélkül, hogy a másik alap­elvet cserbenhagyják. Ez a másik szempont pedig a mi magyar egységünknek és kivált­ságainknak csorbítatlan fenntartása a jö­vendő számára. Ezt a két elvet nem volt nehéz össze­egyeztetni, minthogy amerikai református egyházunk is ugyanazon a zsinat-presbiteri rendszeren alapul, amin magyar reformá­tus egyházunk élte le a maga négyszázados életét. A legnagyobb nehézség nem is ma­gánál az egyházkerületnél mutatkozott, ha­nem az egyházmegyéknél, miknek fenntar­tása egyedülálló sajátossága lesz a magyar egyházkerületnek. De mint alább látni fog­juk, ezt a nehézséget is eloszlatja az a fél­százados tapasztalás, mit amerikai életünk­ben tettünk eddig. E tapasztalások ugyanis megértették velünk, hogy fontosabb fel­adat az élet követelményeinek tennünk ele­get, mint szükségtelenül ragaszkodnunk olyan életformákhoz, mik megváltozott visszonyaink között nem válhattak be s igy az Isten Országának inkább hátrányára, mint hasznára váltak. Az élet fontosabb, mint a ruházat, amiben az életet éljük; nem az életet kell a ruházathoz, hanem a ruhá­zatot az élethez alkalmaznunk. Az ember­nek Fia ura a szombatnak. AZ EGYHÁZKERÜLE' TERVEZETE Bizonyára nem kis meglepetést fog kel [ te ni az, hogy a tervezetben aránylag ke [ vés szó esik az egyházkerületről; sokkal ke [ vesebb, mint az egyházmegyékről. A fen [ tebb már említett elvekből természetsze : rideg következik ez. De bármily csekélynél í látszik is az egyházkerület meghatározása I mégis benne van mindaz, ami ténylegesei : szükséges. A magyar egyházkerület éppen olyai egyházkerülete lesz református egyházunk nak, mint az amerikai egyházkerületek. — ! Ugyanazok lesznek a jogai is, a kötelessé igei is, a közegyházhoz való minden visz szonylatban. Ezeket a jogokat és köteles ségeket tételesen felsorolja az egyház u alkotmánya; ezeknek tehát a külön ma gyár tervezetben nincsen semmi helye. .A magyar tervezetben csak azokat kellett fel sorolni, amikről természetesen semmi szc sem lehet az amerikai egyházkerületek szá­mára készített alkotmányban és egyházi törvényekben. Ezek pedig a magyar saját­ságot, kiváltságot és előjogok biztosítására vonatkoznak. A tervezet pontosan felöleli ezeket, hi­vatkozva a jogforrásra is, mely ezeknek élvezetét számunkra minden időkre biz­tosítja. A MAGYAR KIVÁLTSÁGOK A tervezet tételesen kiemeli, mint leg­főbb jogokat, a régi magyar hitvallások­hoz, magyar nyelvünk használatához, ma­gyar egyházi szokásainkhoz és a magyar* egyházmegyék fenntartásához, a magyar főiskolai tanításhoz, a magyarországi re­formátus egyházzal való érintkezés jogá­nak fenntartásához való ragaszkodásunkat, mindazon kiváltságokkal egyetemben, ami­ket a Tiffini Egyezmény részletesen előír. Tudjuk, hogy a legutóbb egyetemes zsinat elismerte a Tiffini Egyezmény érvényes­ségét, és ezzel mindazon kiváltságokat is szentesitette, amiket az magában foglal. A tervezetnek az egyházkerületre vo­natkozó részét oda fogják terjeszteni az egyetemes zsinat elé, tudomásul vétel vé­gett; az erre vonatkozó zsinati határozattal együtt válik majd ez a rész a magyar egy­házkerület fundamentumává, valóságos szabadalom-levelévé. Soha senki kétségbe nem vonhatja majd ezeket az*előjogokat és kiváltságokat, amiknek ily tételes törvé­nyekkel való biztosítása egyszer s minden­korra szükségtelenné tesz minden vitát fe­lőlük. A vélemények mindenkor megoszol­hatnak majd arra nézve, hogy szükséges-e, jó-e, lehetséges-e továbbra is ragaszkod­nunk azokhoz; — csak egyetlenegy dolog nem jöhet sohasem kérdésbe: az, hogy szabad-e. Mert szabad lesz minden időkre. Minden egyébről a magyar egyházke­rületet illetőleg is a közegyház alkotmánya és törvényei intézkednek; ott találjuk meg a rendelkezéseket az egyházkerület össze­tételére, kormányzására, tisztviselőire és ügymenetére nézve, mik tehát egyházke­rületünkben is ugyanazonosak, mint az amerikai egyházkerületekben. Meg fog­nak-e felelni ezek az amerikai rendelkezé­sek a mi magyar egyházkerületünk céljai­nak? A tervezet készitőinek meggyőződése szerint sokkal jobban, mint a régi magyar- országi formák, miket itteni visszonyaink között sohasem tudunk megfelelő tartalom­mal és súllyal ellátni. Erről a kérdésről azonban alább szólunk még, az egyházme­gyékkel kapcsolatban. AZ EGYHÁZMEGYÉK TERVEZETE A tervezet fenntartja a négy magyar egyházmegyét, de ezeknek számát illető­leg nyitva hagyja a jövendő fejlődés útját Egyebekben azonban teljesen megváltoz­tatja az eddigi egyházmegyék jellegét és a magyarországi egyházmegyéktől teljesen eltérő uj berendezkedést ajánl egyházme­gyéink számára. Ha ezt a tervezetet életbe fogják léptetni: egészen megváltozik az egyházmegyék összetétele, más lesz azok­nak a kormányzása, más az életműködése, sőt más még a célja és hivatása is. Tegyünk egy kis összehasonlítást a magyarorzági régi és a tervezetben ajánlott egészen uj egyházmegyei forma között, hogy az utób­binak előnyeiről vagy hátrányairól meg­győződést szerezhessünk. A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZMEGYE Közigazgatási testület, melynek bírás­kodási hatásköre is van. Az egyházközsé­gek és egyházi tisztviselők fölött az első­fokú hatóság. Bár összetételében nem, de kormányzásában már annál inkább érvé­nyesül a kiválasztás, mit az egyházközsé­gek presbitériumai végeznek. Súlyát két­ségtelenül növeli a világi elem tekintélye : előkelő urak ezek, akiknek nemcsak idejük és pénzük van arra, hogy az egyház kor­mányzásában részt vegyenek, hanem ked­vük és képzettségük is; családjukban szá­zadok óta firól-fira szállt az egyházkor­mányzásban való ez a résztvétel. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyar egyház mögött végrehajtó hatalom gyanánt áll maga az állam, a maga erejével adva súlyt mindegyik egyházi hatóság határozatainak. Amerikában az egyházi élet egészen más berendezkedésű; itt senki sem születik bele nemhogy az egyház kormányzásába, de még tagságába sem; egyetlen egyház­hatósági határozathoz sem kapjuk meg az állam végrehajtó erejét; sőt még azt sem mondhatjuk, hogy elegendő számú és ké­pesítésű világi embereink volnának a ket­tősség elvének keresztülviteléhez. Egyház- megyei közgyűléseinkre alig kaptunk vi­lági testvéreket; munkájuk sem engedte el őket, pénzünk sem volt ahoz, hogy kia­dásaikért kárpótoljuk őket. így . történt, hogy egész egyházmegyei berendezkedé­sünk félszeg, csonka és tehetetlen maradt és mindinkább lelkészeknek a gyülekeze­tévé lettek egyházmegyei közgyűléseink. Határozatainknak ezért sem tudtunk ér­vényt szerezni; a végrehajtási erő és ké­pesség nélkül egyházmegyénk elveszítette minden tekintélyét és igazi értékét; sokan vannak, akik már csak szomorú iátékot látnak benne nagy gyermekek számára. — Holott kétségtelenül meg lehet állapítani, hogy egyszerűen mostani formája az oka bajainak; a magyarországi életforma nem vált be itt, ahol hiányoznak az ahoz való feltételek. Ide uj formára van szükség. Az uj bort uj tömlőkbe kell tölteni. AZ UJ EGYHÁZMEGYÉK Friss vért, uj elevenséget kell bele­vinni a haldoklásnak indult egyházmegyei életbe. Véget kell vetni annak, hogy az egyházmegye csak lelkészek gyűlése le­gyen melynek egyházkormányzati tevé­kenysége olyan fájdalmas csődöt mondott. Ehelyett át kell alakítani az egyházi élet minden munkájának irányitó testületévé. Magyarországi református egyházunk el- hanyatlásának is abban volt az egyik oka, hogy csak kormányozták, és sokan kormá­nyozták, de a munkáját kevesen végezték el, nagyon kevesen. Ott az egyházmegye is, akárcsak minden más uraknak a testü­leté volt; tegyük itt az egyházi munkások testületévé. A tervezet szerint az uj egyházmegyé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom