Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-03-03 / 9. szám

AMERIKÁI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA---------------------------------- . _____,____________ 7-ík oldal INNEN ONNAN MRS. ROOSEVELT MAGYAR KÖNYVE Roosevelt elnök felesége, aki tudva­levőleg nagy könyvolvasó, megvette és elolvasta az idei londoni nemzetközi re­génypályázaton első dijat nyert müvet, “A halászó macska utcájá”-t, amelyet magyar szerző irt: Földes Jolán. Mrs. Roosevelt “My Day” cimü új­ságban részletesen beszámol a regényről, a könyv magyar szereplőinek nevét idézi, az alakokat analizálja és olyan megkapó, első osztályú kritikát mond a magyar Író­nő müvéről, hogy ha másért nem, hát ezért igen sok amerikai lakás könyvespol­cába egészen biztosan be fog vonulni “A halászó macska utcája”, magyar hőseivel együtt. A legmegkapóbb azonban az elnök feleségének privát vallomása, melyben el­árulja, hogyan, milyen körülmények kö­zött olvasta a díjnyertes magyar regényt. Mrs. Roosevelt fia, John, betegen feküdt otthon és édesanyja, a fiú szórakoztatására fejezeteket olvasott fel neki a könyvből. Később Mrs. Roosevelt egy csendes vidéki kis helyen mégegyszer elolvasta a regényt, egyfolytában elejétől végig, azóta pedig hosszú beszélgetéseket folytatott fiával a magyar Írónő magávalragadó, rendkívüli sikerű müvéről. Földes Jolán könyve révén Amerika első asszonya belepillantást nyert egy magyar család életébe és végigkísér­hette a husból-vérből való magyar regény­hősök megannyi szenvedését, borús nap­jait. MAGYAR EMBER NEM VEHET FÖLDET ERDÉLYBEN Az uj mezőgazdasági törvény óriási meg­döbbenést keltett a romániai magyarság kö­rében, és a Magyar Párt parlamenti cso­portja elhatározta, hogy a legélesebb küz­delmet veszi fel vele szemben. A törvény javaslat ugyanis teljesen megköti a föld­birtokforgalmat. Földbirtokot csak diplo­más mezőgazda, erdész, vagy állatorvos, vagy pedig olyan vásárolhat, aki saját maga műveli a földet. Az államnak elővételi jo­ga \ an minden földbirtokra, amely el uá e kerül. Az eladó feltétel nélkül köteles ma­gát alávetni az állam határozatának. Az ál­lam elővételi joga csak akkor szünetel, ha a szomszédos földbirtokosok vásárolnak egymástól földet. A törvényjavaslat alkal­mas arra, hogy magyar ember egyáltalában ne vásárolhasson földet és az eladásra ke­rülő magyar földek az állami, vagy román ember kezére jussanak. ÖTSZÁZÉVES A CIGÁNY-NÓTA Nagy ünnepségre készülődnek a cigány- zenekarok. A halhatatlan eigánymuzsiká- nak félezer éves évfordulóját akarják meg­ünnepelni az idén április havábán. Régi írá­sok igazolják, hogy a cigányzenészek öt­száz esztendővel ezelőtt telepedtek le a ma­gyar honban. A cigányzenét nem lehet el­választani a magyar dalnak fejlődésétől. — Erről fog tanúskodni az a díszhangverseny, amelyet Budapesten készülnek rendezni. A legkiválóbb művészek fognak szerepelni régi, szép dalokkal a hangversenyen. A jú­liusi hetekben pedig országos cigányzenész hangversenyt rendeznek, Szent István he­tére országos csárdásversenyt készit elő az ünnepségek rendezősége. A cigányzené­szek szomorúan tapasztalják hogy milyen nagy versenyt támaszt a hegedüszónak a jazz muzsika. Nemrégen Miskolcon ékes begediiszóval muzsikálták el ezt a fájdal­mukat. A többi vidéki városokban is igye­keznek felhívni a közönség figyelmét arra, hogy a cigánymuzsika közelebb áll a ma­gyar lélekhez, mint a jazz. Ezt fogják iga­zolni a készülő ünnepségek is. HUNGARIAN VILLAGE A régi Lincoln Highway-n haladó auto­mobilutasok, amint a South Bend és Fort Wayne, Ind. középtávolságig érkeznek, ujjal mutatnak arra a gyönyörű mintafarm­ra és vadregényesen fekvő modern country hóméra, amely nemrégiben egy gazdag a- merikai család kezéről magyar tulajdonba került. A birtok, melyet a környék röviden Hungarian Villagé-riadj? nevez, nagyon meg­tetszett egy lelkes kis magyar csoportnak, amely a szépen berendezett gazdaságot és a rájta levő modern ■ házakat igen alkalmas­nak találta egy olyan otthon részére, amely elöregedett magyarokat fogadna be, vagy ellátna üdülő betegeket és vakációzni kívá­nó magyar családokat. A szép tervből ha­marosan valóság lett. A kezdeményezők megalakították a Középnyugati Magyar Öregamerikások Otthonát, melynek létesí­téséhez állami Chartert kaptak Indiana ál­la kormányától. A birtok megvételéhez sa­ját pénzüket előlegezték. A birtok fővo­nalon fekszik, több hideg és meleg forrás van' rajta, árnyas erdőkkel és a határában folyik a haldug Elkhart folyó. Ilyen nyug­díj, üdülő és vakációzó telepekre nagy szük­sége van a lassan elöregedő magyarságnak. AKI NEM FÉL A LEVÁGOTT FEJEKTŐL Dombay Ferenc neve a világ leghíre­sebb kutatóinak neve között szerepel. Ez a magyar ember tárta fel Európa számára afrikai Marokkót, amely annak idején a leg­titokzatosabb országok egyike volt. Aki fe­hér ember odajutott, rémülten menekült vissza, mert a marokkói törzseknek ked­venc szokása volt az idegen utazók sátra elé levágott rabszolgafejeket helyezni, ezzel a irattal: “így büntetjük a közénk tolakodót” A fiatal Dombayt ezek a fejek nem ijesz­tették meg. Hat teljes évig maradt Afrika földjén, ahová II. József császár egyik kül­döttségével ment. Sőt, barátot is szerzett itt magának, a fiatal Abil Kahir sejk személyé­ben. Ez az ifjú nemcsak a marokkóiak tör­ténetébe vezette be a magyar Dombayt, hanem számos ritka kéziratot is megszer­zett neki. Hosszú heteken át éltek együtt a sivatagban Dombay és a sejk. A magyar utazó úgy tett, mintha nem venné észre, hogy a sejk emberei napról-napra elcsennek tőle Valamit. A marokkóiaknál ekkortájt — mintegy kétszáz éve — nem számított bűn­nek a lopás, különösen ha idegent loptak meg. Dombay számos kitűnő könyvet irt Marokkóról. Furcsa véletlen, hogy a keresztapja Fes- tetich Pál volt. Ugyanaz a Festetich, akinek pesti házát “Marokkóház”-nak hívták már jóval a keresztfia megszületése előtt. K R I S Z T U S BALASSA IMRE Regénye A VÉRES ASSZONY LAKOMÁJA — Ni — szólt rémülten a nubiai óriáshoz, aki széles pallo­sát gyilkolásra készen tartottta a kezében — ni, Sabaka, nézd csak, mintha vér csurogna a tetrarcha oldalából... A leány hajladozva, rózsaszínű lábujjain fölemelkedve, karjait lágyan hajlítva, lassú, lomha mozgással ringott, miköz­ben örvénylő zöld szeme a magasba nézett, mintha láthatatlan urnák táncolna, láthatatlan tirannusnak kelletné és kínálná ma­gát. Magának a sátánnak ... Ajka szétfeslett, réveteg, álmos mosolyra. Mintha észre sem venné a tetrarcha vad pillantását és any­jának féltékeny dühét. A nap korongja kidugta még véres homlokát a sötét hegy­gerinc mögül. A lányra bámult és feléje küldte utolsó biborsu- garait. A piros alkonyat betöltötte a csarnokot. Pirosra festette a márványfalakat, lángbe öltöztette Salome ringó, fehér alak­ját, véresre mázolta a tetrarcha rut ábrázatát. Salome befejezte a táncát. Mintha fölébredt volna mámo­ros félálmából. Tágranyilt szemmel nézett körül, mint aki nem tudja, hol van. Majd odakuporodott a tetrarcha lába elé, az pedig bele­markolt selymes hajába. — Kérj tőlem valamit, Salome — suttogta rekedtes han­gon — kérj valamit. Salome úgy kuporgott aranyozott papucsai előtt, mint a macska, mig tánctól bágyadt teste reszketett a közelgő est hű­vös újának simogatásától. j — Kérj valamit, Salome — lihegett Heródes. A vöröshaju asszony ott állt mögöttük. Begörbitette az ujjait. Vájjon mit fog kérni Salome? Salome visszanézett az anyjára, azután elmosolyodott. — Add nekem a puszták emberének fejét. Add nekem Já­nos feiét. Mikor meglátta a tetrarcha arcán a tétovázás árnyékát, durcásan ismételte: — Add nekem a tűz prófétájának fejét! Akarom! És ravasz, de engesztelő mosollyal nézett vissza anyjára, akinek a vonásai most megenyhültek. ... János a pusztában Heródiás ellen prédikált, őt vádolta, az ő fejére idézte férjének vérét, szennyes némbernek nevezte Salome anyját. Heródiás féltékeny dühe mámoros, diadalmas mosolyban olvadt fel. Az ő leánya ez, valóban az övé. Bosszút áll érte, az any­jáért. Heródes visszaomlott aranyos székébe. Olyan volt, mint a kelepcébe került vad ... Babonásan félt János életét kioltani. Prófétának tartotta, akinek a tüzet lehellő hangos száját elnémította ugyan, mikor tömlöcbe vetette, de életéhez nyúlni nem mert. Félt. hogy nagy veszedelmet hoz fejére a próféta kiontott vére. A lakoma asztalán, annak is a közepén, üresen feküdt egy széles aranytál. Salome felszökött ültéből. Nesztelenül ugrott oda az asz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom