Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-04-24 / 16. szám

2-ik oldai AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA-----------------------------------------------------—<|> “SEMMI EL NEM SZAKÍTHAT” Huszonöt évvel ezelőtt csillagos ég alatt, mint pazar fényűzéssel beren­dezett úszó palota, szelte a tenger hul­lámait a Titanic csodahajó. Egyszer csak a hajó szive megszűnt dobogni. A gépezet megadott. Úszó jéghegybe ütközött a hajó. A tenger legnagyobb, legmegrázóbb tragédiájában, több mint másfél ezer ember vesztette el életét. A hajó utasai között volt Isador Straus és neje is. Mikor Strausnét a .mentőcsolnakba akarták helyezni, a tengerészek kezéből kiszabadítva ma­gát igy szólt: “Nem engem! Nem! Én nem hagyom itt férjemet...” Mikor férje biztatta, hogy száll­jon be a mentő hajóba, hősiesen mon­dotta : "Egész életünkön át együtt jártunk és most váljunk el? Nem! Egy a mi sorsunk.... Mi egyek vagyunk.... Bármi jöjjön is, együttmaradunk....” A zenekar egyre játszotta: “Iste- ! nem. Te hozzád mind közelebb....” És egymást átölelve mentek a hullámsi- | ron át Isten közelébe. Semmi el nem szakasztottá őket egymástól. Pál apóstól igy szólt: | ‘‘Meg vagyok győződve, hogy sem ha­lál, sem élet.... semmi el nem szakit­| hat minket Isten szerelmétől....” Senki.... semmi el nem szakithat Istenemtől. Istenem Te hozzád mind közelebb! Dr. U. F. i,-----------------------------------------------------­MEGDÖBBENTŐ ADATOK AZ UTÓDÁLLAMOK MAGYARSÁGÁ- , NAK PUSZTULÁSÁRÓL A Pázmány Egyetem Kisebbségjogi In­tézetében Kenéz Béla, az intézet igazga­tója hétfőn folytatta előadását az utódálla­mokban élő magyarság sorsáról. Megdöb­bentő eseteket sorol fel az utódállamok magyarságának élet- és vagyonbizonyta- lanságáról. A csehek és szerbek uralma a- latt sokszorosan több embert Ítéltek el po­litikai bűncselekményekért, mint a ma­gyar uralom idején. A román csendőrség ok nélkül előállítja, botozza a magyaro­kat. A magyarok templomainak áblákából kitörik a piros és zöld szinü táblákat. Vi­szont a magyarokat az oláhok brutalitásai ellen nem védik meg. A románok önhatal­múlag beülnek a magyar birtokokba s ha bírói ítélet elrendeli is a visszaadást, azt nem hajtják végre. A Vajdaságban a ha­tármentén 50 km. széles övezetben a ma­gyarok csak a belügyminiszteri és hadiigy- miniszteri (1) engedéllyel szerezhetnek in­gatlant. A csehek a Felvidéken még a krip­ták magyar feliratait is eltávolítják. Hallatlan terrorral üldözik a sajtót. Cseh-Szlovákiában átlag minden harma­dik napra esik egy lapelkobzás. Romániá­ban a magyar újságírókat titkos tárgyalá­sokon ítélik el a szabadságvesztésen kiviil internálásra és az újságírástól való eltiltás­ra. A könyvtáraktól még a régi magyar klasszikusokat is elkobozzák. A dühöngő választási erőszak eredményeként Romá­niában az 1933-i választáson a magyarok ÁLDOZATK mindössze 11 mandátumot tudtak szerezni az őket számarányuknál fogva megillő 30 helyett. Tizenöt év alatt másfélezer magyar elemi iskolát zártak be Talán legfenyegetőbb a jogfosztás a közoktatásügy és földreform terén. A Fel­vidéken 88 községben, ahol több mint 40 magyar iskolaköteles van, nincs magyar elemi iskola. A magyaroknak 70 polgári és 11 középiskolával, 73 középiskolai osz­tállyal kevesebbjük van, mint számará­nyuk szerint megilletné. A magyar közép­iskolai oktatása a jövőben lehetetlenné vá­lik. Romániában 666 ovoda közt egyetlen magyar nyelvit sincs. A magyar felekezeti iskolákat egyre-másra zárják be, a magyar tankötelesek több mint fele már a romá- nositó állami népiskolákba jár. A magyar elemi iskolák száma 15 év alatt 1420-szal fogyott, eredeti létszámának több mint felével. A magyar felekezeti középiskolák növendékeinek az érettségi vizsgát külön bizottság előtt oláh nyelven kell tenniök, ahol pl. 1934-ben a magyar kathoikus fe­lekezeti középiskolák 123 tanulója közül mindössze 26 ment át, 80 százalékuk meg­bukott. Erdélyben a magyar hadirokkantakat egykét hold földjüktől is megfosztják A földreform révén a Felvidéken 500 millió aranykorona kárt okoztak a magya­roknak. Cseh légionáriusokat telepitettek szinmagyar vidékre. Nem egy esetben 1—2 holdas földecskéjiiktől is megfosztot­tak magyar hadirokkantakat és hadiözve­gyeket. Három millió holdat vettek eb a magyaroktól telepítés, két milliót kény­szerbérletek létesítésére, a valóságos ér­ték egyhatvanadán is messze alul mara­dandó kisajátítási áron, amelyet proble­matikus értékű kötvényekben fizetnek. A magyar földbirtokosok ezen a címen más- félmilliárd pengő kárt szenvedtek. A ma­gyar felekezetek 372 ezer hold földjéből 314 ezerre tette rá kezét az állam. Nagyvá­radon az oláh uralom 15 év alatt 1200-zal fogyott a magyar iparosok száma. Tordán 1933-ban 47 kereskedő zárta be az üzletét. Kiskükiillő magyar községeiben az előirt adó 90 százalékát hajtották be, de a román községekben csak 15 százalékát. 1 Minden tizennegyedik felvidéki magyar hazátlanná lett A Felvidéken az 1926—35 közt eltelt ,10 év alatt 240 ezren hagyták el szülőföld­jüket. Minden tizennegyedik felvidéki la­kos hazátlanná lett. Az előadás végső megállapítása az, hogy a nemzetközi szerződéseknek jogait védő rendelkezéseit nem tartották meg, en­nélfogva a szerződések teljes egészükben érvénytelenek. A Nemzetek Szövetsége he­lyett a kisebbségek védelmét a hágai Ál­landó Nemzetközi bíróságra kell bízni, amely pártatlan nemzetközi bizottság ut­ján a helyszinen vizsgáltatná me ga pana­szokat s kontradiktórius tárgyalás alapján döntene. Addig is állandóan figyelmezteti niink kell Európát azokra a veszedelmek­re, amelyek a kisebbségi kérdés megoldat­lansága miatt Európát fenyegetik. ÉSZ TAGJA ÖN EGY t / Miért dúl a harc? A tőke és munka között most dúló harc többé nem részletekért, hanem azért a fontos kérdésért folyik, hogy kit ural a termelés Amerikában? A múlt ahhoz szok­tatott bennünket, hogy a termelési har­cok rövidebb munkaidőért, magasabb munkabérekért, nagyobb biztonságért folyjanak és azért szokatlan az, hogy most ezek a kérdések szóba se jönnek a sztráj­kok során. Semmisem jellemzőbb erre a változásra, mint az a forradalom, amely több, mint egy esztendeje folyik a gummi- ipar központjában, Akronban és amely­nek eddigi menete a következő eredmé­nyeket' mutatja a munkásság javára. A munkaidő lényegesen megrövidült; a munkabérek eddig soha nem hallott ma­gasságra emelkedtek; a munkás teljes vé­delmet kapott az önkényes elbocsátás el­len, többé nem rabja az előmunkásnak; előrehaladó életkorával javul a munkás helyzete és állásban való biztonsága; két heti szünidő van biztosítva részére évente teljes fizetéssel. A gummitermelés háromnegyed ré­szét végző három nagy gummigyár Ak­ronban mindezt már csak nem egy eszten­deje szerződésileg biztositotta munkásai részére, de ennek dacára nincs és nem volt ebben az esztendőben olyan hónap, ame­lyet egy-egy újabb sztrájk ne fűszerezett volna mostanáig, amikor végre kiderült, hogy a felsorolt eredmények voltaképen részletkérdések voltak, amelyek a lénye­get nem érintették. A lényeg most ütötte fel fejét abban az emlékiratban, amelyet a sztrájkban álló Firestone gummigyári al­kalmazottak intéztek a gyár vezetőségé­hez. A Firestone emlékirat A United Ruber Workers néven is­mert gummigyári egyetemes szakszerve­zet 7-es számú fiókja, amely az akroni Firestone gyár munkásainak bizonyos ré­szét képviseli és a melynek hátamögött ott áll a John L. Lewis által vezetett C. 1:0. sztrájkot rendelt el a Firestone gyárban és ez a sztrájk 100%-os. Hetedik hete már hogy a Firestone gyár kapui zárva vannak és a termelés teljesen szünetel. A sztrájkoló munkásokat képviselő szervezeti fiók emlékirata nem kér maga­sabb béreket, rövidebb munkaidőt, vagy bármi más részletkérdést, hanem a követ­kező lényeges dolgokat: A gyár ismerje el a szakszervezetet a munkásság egyedüli képviselőjének, mun­kást a szakszervezet engedélye és hozzá­járulása nélkül el ne bocsáthasson vagy fel ne vehessen, a munkabéreket és munka­időt a szakszervezet nélkül ne módosít­hassa, gyenge üzletmenet címén a terme­lést be ne szüntethesse, csak a szakszer­vezet engedélyével. Legyen köteles a gyár akkor is fenntartani a teljes üzemet, ha az nem járna haszonnal, sőt egyenesen vesz­teségesnek mutatkoznék. A tőke nézete szerint a Firestone gyá­ri munkások a szocialista államrendszerre való áttérést akarják kierőszakolni egye­lőre Akronban, de a dolog természetéből íólyólag hamarosan az egész Egyesült Ál­lamokban. Ez tényleges forradalom, a- | melynek lényegéből semmit se von le az. HÁZÁNAK?-------------------------------------------i--------------«>

Next

/
Oldalképek
Tartalom