Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-04-24 / 16. szám
1 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik «*Idai Amikor Petőfit megkeresztelték hogy teljesen békés jellegű, vérontás nélküli való. A jogi eszközök A múltban a tőke harcos eszközei között legelső a törvény volt, amely tiltó parancsokkal (injunctions) sietett annak védelmére. Ez a fegyver azonban annyira elavult, hogy most már csak a lomtárba való. Amint a Firestone gyár egyik ügyvédje mondta: — Tiltó parancsokat ugyan most is lehet kapni a biróktól, de nincs többé olyan köztisztviselő, aki azokat végre tudja hajtani. Az ujmódi leüléses sztrájk eredménye ez. Vagy talán még inkább a technikáé, amely a gyári termelést olyan rendszerre tudta átalakítani, hogy egy egészen jelentéktelen csoport (key men) leülése egy 50,000 emberrel dolgozó gyár egész termelését meg tudja állítani. Előrelátható, hogy a gépekkel való termelés további tökéletesítése, az emberi munkaerőnek további kiküszöbölése arra vezet majd, hogy egyetlen ember leülése sztrájkja is elegendő lesz arra, hogy akkora gyárak, mint a Firestone, tétlenül álljanak. A társadalmi és államrendszer változását a gépek idézték elő és azoknak tovább való fejlesztése csak siettetni fogja az átalakulást. Az a frázis tehát, amelyet a tőke az önműködő gépek indokolására kovácsolt, hogy a gép voltaképpen a munkásság érdekében lett tökéletesítve, az elgondolás hazug voltából igazsággá alakult át. A tőke ma* arra ébredt, hogy legnagyobb ellensége voltaképen nem a kézzel dolgozó munkás, hanem a robot-ember és az önműködő gép. Ez követeli a változást, a termelt javak egyenletes elosztását, a megélhetés biztonságának alkot- mányszerü törvényekbe való iktatását. A politikai helyzet Ami az adott viszonyok között az amerikai politikai életben történik, az csak arra mutat, hogy a ma törvényhozói egészen jelentéktelen, kicsiny emberkék, akik között még olyan kiváló emberek, mint Borah, Norris vagy La Follette szenátorok se ismerik fel a helyzet igazi jelentőségét. Erejüket, tudásukat apró közjogi kérdések feletti szócsatákra vesztegetik, a legfelsőbb bíróság kérdésére pazarolnak hónapokat akkor, amikor ég fejük felett a ház, amikor elkerülhetetlen változásokat kellene előkészítenünk. Aprólékos politikát játszanak a szövetségi törvényhozásban akkor, almikor azzal kellene foglalkozni, hogy a nagy átalakulásoknak sima és vérnélküli menetét biztosítsák. Tudja-e ezt vájjon Roosevelt elnök? Kétségtelenül tudja és mivel az országnak ezidőszerint legkiválóbb politikusa, valószínűleg terv szerint folytat olyan taktikát, amely mellékvágányokra tereli a közfigyelmet, hogy közben zavartalanul tarthassa az ügyeket a békés mederben. A múltban Lincoln Abrahám próbálkozott ezzel és ha akarata ellenére mégis kitört a polgárháború, az csak annak a bizonyítéka, hogy Lincoln nagy államférfi, de gyenge politikus volt. Ha Roosevelt meg tudja oldani az igazi kérdéseket akként, hogy a változás mindvégig békés legyen, akkor nemcsak nagy államférfi, de nagy politikus is lesz a történelem megítélése szerint. Petőfi kiskőrösi szülőházánál a költőre és családjára vonatkozó emléktárgyakból múzeumot létesítenek és ennek a múzeummal legfigyelemreméltóbb és legértékesebb darabja lesz az a több mint 200 éves keresztelő medence, amely fölött Petőfi Sándort annakidején keresztvízre tartották, továbbá az az ón-kancsó, amelynek vizével a betegen világrajött, zsenge és csenevész költőpalántát megkeresztelték. A keresztelőmedencét és kancsót a Petőfi Irodalmi Kör kérésére a kiskőrösi evangélikus egyház engedte át örök letétül az alakulóban levő múzeumnak s az irodalomtörténeti szempontból is rendkívül értékes ereklyéket ünnepi külsőségek között most március 14-én helyezték el abban a zöldzsalugáteres, deszkamenyezetes és mestergerendás kicsi szobában, amelynek ölén Petőfi először pillantotta meg a napvilágot. Tudott dolog, hogy a“Talpra magyar” lánglelkü költője 1822 december ólén éjfélkor született. A nagy várakozás izgalmaitól kimerült szülők, azonban nem sok reményt fűztek az idétlennek látszó csöpség életben maradásához s, ez oknál fogva — minden eshetőségre készen, rövid tanácskozás után abban állapodtak meg, hogy a csecsemőt még aznap megkeresz- teltetik. * Kemény hideg volt akkor éjjel, az uccákat méteres hó borította. A város későn ébredt. Csak az evangélikus és katho- likus templomok közt elhúzódó, sziik kis sikátorban, a Petrovitsék portáján mutatkozott élénk sürgés-forgás. A szomszédok és jóbarátok, akiknek sietve vitték hírül a nagy eseményt, egymásnak adták a kilincset már hajnal óta s a melegre fűtött bir boskemence körül kézről-kézre vándorolt az újszülött apróság is. Biztatni és bátorítani azonban cenki se merte a szülőket, aggodalom tükrözött a látogatók arcán is. így lön azután, hogy a halálra szánt magzatot a közeli evangélikus templomban újév délelőttjén csakugyan megkeresztelték. ,Keresztszülőkiil Petrovitsék az akkori szokásoknak megfelelően három kiskőrösi családot is felkértek. Dingha Sámuelt és nejét, született Dingha Évát, Vi- czián Jánost és nejét Kovátsay Zsuzsannát s Martiny Károlyt és ennek húgát, Mar- tiny Ludovikát. E két utóbbi Martiny Mihály kiskőrösi evangélikus lelkésznek volt a jogász-fia, illetve hajadon leánya. Annak a Martiny Mihálynak, akinek még mint maglódi lelkésznek a parókiáján Petőfi édesanyja, Hruz Mária korábban cselédként szolgált és akinek biztatására bérelte ki Petrovits István 1821 őszétől kezdve 1824 év végéig a kiskőrösi mészárszéket és husvágási jogot. A keresztelési szertartás a legünnepélyesebb formák között, az újévi istentiszteletet közvetlenül követően a hívek sokaságának jelenlétében történt meg. Az újszülöttet, aki mint tudjuk, a keresztségben Sándor nevet kapott. Petrovitsék határozott kívánságára, de a többi keresztkomák beleegyezésével is a szépséges ifjú Martiny Ludovika tartotta keresztvíz alá s Martiny Mihály parókus-lelkész keresztelte meg. Nem maradt el az ilyenkor szokásos keresztelői lakoma sem s csak mikor már a vendégek rendre elköszöntek, ült össze Petrovits uram a bábaasszonnyal, Leska Istvánnéval, mit is kellene voltaképpen tenniök, hogy a siró-rivó s keservesen nyöszörgő csöppséget megmenthessék az életnek. Leskáné asszonyom, ecettel kevert langyos fürdőket ajánlott, amiben hamarosan meg is egyeztek. S a kúra csakugyan eredményesnek bizonyult. A gyermek szemlátomást erősödött s alig pár heti kezelés után már túl is volt minden vészéi lyen. Petrovitsné boldogan ölelhette keblére a ficánkoló s immár mosolyogni is tin dó apróságot, akinek életéért betegágyában s még azután is annyit rettegett. LTgyancsak a bába tanácsára, mindjárt újév után dajkát is fogadtak Petrovitsék az újszülött mellé — Kurucz Zsuzsanna személyében, aki aztán a maga módján alig egy esztendő leforgása alatt élet erős, pirospozsgás és makkegészséges fickót nevelt az életképtelennek vélt emberkéből. Ez a kiskőrösi születésű hajadon teljes tizenhat éven át szolgálta hűséggel és becsülettel Petrovitsékat, velük költözött Kiskörösről Félegyházára, onnan Szabadszállásra, majd Dunavecsére és Szalk- szentmártonba is. Petrovitsék adták utóbb férjhez is — hűséges ragaszkodása jutalmául — a derék és tisztes leányzót, akiről maga Petőfi is oly szivrehatóan emlékszik meg ‘‘Szülőföldemen” c. költeményében: .. . Hazamegyek, ölébe vesz dajkám. Az altató nóta hangzik ajkán. Hallgatom s félálomban vagyok már: Cserebogár, sárga cserebogár ... A KORMÁNYZÓ NAGYPÉNTEKI ÚRVACSORÁJA. — Horthy Miklós kormányzó nagypénteken, Miklós fiával együtt résztvett a Kálvin-téri református templomnak azon a gyülekezeti istentiszteletén, amelyen Ravasz László püspök prédikált. A közös urvacsoravételnél elsőnek járult az Urasztalához s a püspök, valamint Muraközy Gyula lelkipásztor kezéből vette át Krisztus testének és vérének szentjegyeit. VERSENYFUTÁS A LONDONI KORONÁZÁSI FILM KÖRÜU. — Londoni jelentés szerint az angol koronázási ünnepségekről készülő film amerikai szállításáért valóságos versenyfutás folyik. Az egymással versenygő filmgyári vállalatok nagy erőfezitéseket tesznek, hogy a koronázási filmet a lehető leggyorsabban juttassák el az Egyesült Államokba, ahol a legnagyobb árat fizetik a filmért. Az első megállapodást a koronázási film szállítására a német Zeppelin-Társaság kötötte az egyik angol filmgyárral. A Zeppelin-müvek vállalta, hogy a filmet hatvan órán belül eljuttatja New Yorkba és pedig a “H.in* denburg” óriás léghajóval, amely május 12-én éjfélkor indul Frankfurtból. Jim Mollison, az ismert angol pilóta most arra vállalkozott. hogy harminc órán belül elszállitja a koronázási filmet New Yorkba. Mollison már alá is irta a szerződését egy amerikai filmvállalattal. • t VAN OTTHON ZSOLTÁRA ÉS IMAKÖNYVE?
