Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-01-25 / 4. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA S-ik oldal Biblia olvasási kalauz Bizonyosan tudjuk, hogy sokan vannak olvasótok között, akik szorgalmasan olvassák az Urnák igéjét. Hogy minden olvasónk olvassa a Bibliát, kívánatosnak és szükségesnek tarjuk. Ez okból a hét minden napjára kijelölünk egy-egy bibliai részt úgy, hogy azok egy gondolat körül forogjanak. A Reformed Church Messengernek a leckéit vettük irányadónak. A rovatban azokra a kérdésekre, amelyek a biblia olvasásával, tanulmányozásával kapcsolatban vannak, szívesen válaszolunk. Emlék vers: Az Urat, a te Istenedet imádd és csak neki szolgálj. Hétfő: Jézus keresztsége. Lukács 3:21—22. Jézus nem azért jött, hogy a törvényt eltörölje, hanem azért, hogy betöltse. Azokat a szokásokat sem törte meg, amelyek a zsidóság életében kötelező erejűek voltak. A törvényeket megtartotta, a szokások előtt meghódolt. A keresztelkedés nem volt se törvény, se szokás. Keresztelő János gyakorolta ezt azokkal, akik megtértek s készen voltak arra, hogy elhagyják előbbi, bűnös életüket. Jézus megkeresztelkedik, mert az illett hozzá, hogy minden igazságot betöltsön. Az igazságnak teljes betöltésére hivatott el keresztsége alkalmával amikor az Atya kijelenti: “Te vagy az én szerelmes Fiam, te benned gyönyörködöm.” Ha mi is olyan híven töltjük be az Atyának az akaratát mint Jézus, megnyerjük az ő atyai áldását. Segíts, oh Isten, hogy a kegyelemnek minden eszközét arra használjuk fel, hogy méltók legyünk arra, hogy a te fiaidnak és leányaidnak neveztessünk. Kedd: Jézus megkisértése. Lukács 4:1—13. — A megkisértetés nem bűn. Bűn a kisértések között való elbukás. Arra, hogy a kísértésekkel szemben győzedelmesek legyünk, egyetlen mód van s ez nem egyébb mint a Jézus Krisztus parancsolatainak való engedelmesség. Távozz tőlem Sátán — azt jelenti, hogy zárjuk be szemeinket a bűnös látások előtt — füleinket a kisértő szava előtt s ajkainkat ne nyissuk fel bűnös szavak kimondására. Mindnyájan tudjuk, hogy a győzelem nem köny- nyü — de győzhetünk, hogyha akarunk. Akarjuk a győzedelmet. Óh őrizd meg szemünk, lábainkat az eleséstől s tarts meg minket a te utaidban. Szerda: A vezér előkészülése. II. Mózes 3:1—10. — Aki bármilyen téren vezetni akar, annak fel kell készülnie a munkára. Csudálatos bizonyságot szolgáltat erre Mózesnek az élet története. Jézusnak az előkészületéről nem tudunk csak annyit, hogy ez harminc ^esztendeig tartott. A nagy vezérek száma kevés, de a maga körében mindenki lehet vezér s erre is készülni kell és pedig úgy, hogy mindig készen legyünk a szolgálatra. Naponként való imádkozásunk, elmélkedésünk készít elő a szolgálatra. Segits óh Atyánk, hogy minden nap gyermeki közösségben éljünk Te véled, hogy legyünk hívek az életben és a szolgálatban. Csütörtök: A királynak az előkészülése. II. Királyok 3:4—17. — Napról-napra olvassuk, hogy a világ hatalmasai, vezetői, királyok, diktátorok — mindig készülnek a harcra, a háborúra. Egyik ország a máBUZGÚSÁGUNK TÉLBEN A téli kedvezőtlen időjárás nagyon alkalmas arra és ürügyet ad ahoz, hogy egyesek könnyedén vegyék a templomba járást. Van egy felekezet, amely szigorúan előírja hívei számára, hogy vasárnaponként legalább egy misén tartoznak jelen lenni és elismeréssel kell megemlékezni a római katho- likusokról, akik a templomi áhitat gyakorlása tekintetében határozottan felülmúlnak bennünket. Nekünk maga Isten parancsolja, hogy megemlékezzünk a pihenés napjának megszenteléséről, az Ur Jézus sikat akarja felül múlni a harcra való felkészülésben. Ezért romlott meg a világ, mert a királyok nem a királyok királyának engedelmeskednek, hanem a hatalomnak, a gyü- löltségnek. A királyok előkészülése pedig csak abban az esetben lehet teljes, ha szivvel-lélekkel akarnak engedelmeskedni a világ Urának. Segits, óh uraknak Ura mindnyájunkat, hogy bárhová vezet, Téged kövessünk. Péntek: A próféta előkészülése. Ézsaiás 6:1—8. — Hogyan mondhatta volna a próféta, hogy: “így szólt az Ur, hogy szivét, nyelvét, száját meg nem illette volna az élő Istennek a Lelke?” Voltak az ó-tes- tamentumi időkben is hamis próféták, amint vannak ma is. Krisztusnak minden olyan tanítványa próféta az ő nevében s jajj annak, aki nem az Urnák Lelke szerint beszél, vagy annak ellenére szól. Uram, szólj hozzám, hogy másokkal a te nevedben beszélhessek. Szombat: Az ifjúság előkészülése. 119-ik zsoltár 9—16. — A könyv- irásnak, gyártásnak se vége, se hossza. Napról-napra sok könyv jelenik meg s nincs olyan tudás elme, aki minden könyvet elolvasna. Az ifjúságnak nem csupán arra kell törekednie, hogy megtanulja a kiszabott leckét, hanem arra is, hogy megtanulja az Urnák törvényeit és szeresse Krisztust s engedelmes gyermeke legyen az Atyának. Bármennyit tanul, bármennyit tud: tudása az Atyának ismerete, Jézusnak szeretete nélkül értéktelen tudás lesz. Óh Uram, ismertesd meg az ifjúsággal a te törvényeidet, hogy meg találják a te utadat s veled oldják meg az élet nagy feladatait. Vasárnap: Győzedelem a Jézus Krisztus által. Római levél 8:31—39. Milyen szépen, milyen igazán mondja Pál: “Mindeneket megtehetek Jézus Krisztus által, ő erősit meg engemet.” Emlékezzünk meg erről a szép jelentésről s ismerjük meg, hogy az életben győzelmeket a magunk erejéből nem nyerhetünk. A diadalmas, a győzedelmes életnek a forrása, alapja: Jézus Krisztus. Jézus megbiztat: Vegyétek a Szendéteknek az erejét. Az ő hatalma a mi hatalmunk, ereje a mi erősségünk. Erőnk tőle származik, a Szentlélek által. Jövel Szentlélek Ur Isten Töltsd bé sziveinket épen Mennyei szent ajándékkal! Krisztus példát szolgáltatott arra, hogy az istentiszteleteket állandóan és rendszeresen látogatnunk kell, nincsen tehát semmi ok arra, hogy mi tem- plombajárás tekintetében más keresztyének mögött maradjunk. A kedvezőtlen időjárás, különösen olyanoknál, akik a templomtól nagyon távol vannak és nehezen juthatnak el az istentisztelet helyére, mindenesetre számit valamit a latban, de óvakodnunk kell attól a felfogástól, hogy keresztyénsé- günlcet az időjárástól tegyük függővé és csak napfényes, kellemes vasárnapokon keressük fel az Isten házát. A templomlátogatás terén mutatkozó fogyatkozások legyőzésére hozták szokásba Amerikában az úgynevezett “go to Church Sunday”-t, amikor arra igyekeznek ránevelni az embereket, hogy az istentiszteleteket rendszeresen kell gyakorolni. Kívánatos volna, hogy nálunk újévi fogadalmaink közé tartozna az, hogy ha csak Isten és lelkiismeretünk által komolyan elfogadható ok nem forog fent, vasárnapról vasárnapra megjelenünk a templomban. Egyik téli énekünk nemcsak azt a gondolatot fejezi ki, hogy “tűz mellé házba szorulunk”, hanem ezt is: “Inkább dicső munkáidról, Elmélkedjünk dolgaidról S szent házad gyakoroljuk És ezzel azt pótoljuk, Amit mulasztottunk nyárba, Hogyha estünk lelki kárba, Uram, add hogy szeressünk, Kétszeresen keressünk!” Az egyházi évnek azt a részét, amelyben most vagyunk, görög szóval epifániának nevezzük, ami magyarul megmutatást jelent, mert a világra jött Ur Jézus Krisztus megmutatta dicsőségét a napkeleti pogány bölcseknek, továbbá isteni küldetését beigazolta, mint tizenkét éves gyermek a templomban, majd később a kánai menyegzőben. Mivel az Atya az Ő Fiát a pogányok számára is küldötte, ezért ebben az időszakban sok templomban nagyon helyesen a pogányok megtérítéséért imádkoznak és erre a célra adakoznak a külmissziói vasárnapon. Mivel régebben a magyarországi református egyház nem foglalkozott külmisszióval, talán ebben találjuk a magyarázatát annak, hogy nálunk az epifániai időszak fontossága nincs kellőleg kidomborítva. Pedig az alól a parancs alól, hogy tanítványokká igyekezzünk tenni minden népeket, mi sem vonhatjuk ki magunkat. Arra is gondolnunk kell, hogy mennyi pogánysággal találkozunk magunk körül. Hány ember van, aki egyházhoz nem tartozik és a templomot rendszeresen kerüli. Missziói munkát töltünk be és nemcsak a magunk lelki szükségleteit elégítjük ki, ha a templom buzgó látogatása által másokat is buzdítunk arra, hogy keressék és megtalálják az Élet fejedelmét. Arra az érvelésre, hogy az Istent a templomon kívül is lehet imádni, Roosevelt Tivadar volt elnökünk megadta a helyes választ, amikor megállapította, hogy vasárnaponként az emberek nem azért mennek kirándulásra, hogy az Istent imádják. A templom rendeltetett számunkra ebből a célból és a közös istentisztelet gyakorlása által bizonyítjuk be, hogy szeretjük Istent teljes szivünkből, teljes lelkűnkből és minden erőnkből. Ezért látogassuk téli vasárnapokon is szorgalmasan istentiszteleteinket ! Nánássy Lajos. ••• DAMOKLES KARDJA Cicero, a hires római szónok beszéli, hogy Dionysios- nak, Syracusa zsarnokának volt a kedvelt embere Damok- les, aki a világ legszerencsésebb emberének tartotta urát és igy boldogságát sokszor az egekig magasztalta. Erre Dio- nysios egyszer azt az ajánlatot tette, hogy átengedi neki minden fejedelmi dicsőségét, trónját, palotáját, jó ételekkel, italokkal megrakott asztalát. És Damokles elfogadta az ajánlatot. Örült is a nagy szerencsének. De amikor legnagyobbnak hitte boldogságát, éppen akkor vette észre maga felett azt az éles kardot, melyet feje fölé hajszálvékonyságu zsinóron függesztetett fel — Dio- nysios. Mert a zsarnok uralkodó igy akarta szolgájával megértetni az ő helyzetét és fejedelmi dicsőségét, mely felett nemcsak a szerencse, hanem a halál angyala is állandóan ott lebeg. Meg is elégelte Damokles a dicsőséget. Ne várjon addig, amíg késő lesz! Álljon be a Református Egyesület tagjai közé s biztosítsa életét ezer dollárra! /
