Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-01-18 / 3. szám
2-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA *©©©©©©©©©©©©©«©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©« | BENNE VAN-É SZIVED 8 a munkádban? Vagy pedig csak unottan, immel-ámmal, nehéz ft X teherként cipeled? örömöd, a munkából nyert gyönyörűséged nem V ft a munka milyenségétől, hanem sokkal inkább attól függ. hogy mi- ft ft lyen lélekkel végzed. Benne van-é szived, lelked a munkában? ft Mindenfelé mutatják a “A Tale of Two Cities” cimü gyönyörű ft ft képet. A történet szerzője, Dickens Károly mondotta: “Életemben ft 8 mindent teljes lélekkel, egész szívvel csináltam. Aminek szolgálatá- ft V ba állottam, teljes odaadással szolgáltam azt. Minden munkámba ft ft beleöntöttem teljes szivemet...” ft v Pál pedig ezt Írja: “Bármit tesztek, lélekből dolgozzatok, mint X ft akik az Urnák dolgoztok és nem embereknek...” ft ft Bármilyen munkakörbe állított be a világ nagy Építőmestere, ft ft Isten, kicsiny avagy nagy feladatot kell is végeznünk, lelkesedés- A X sei, teljes szívvel végezzük azt. így terem számunkra öröm, igy X ft találunk a munkában gyönyörűséget. A félszivü, lágy meleg, utála- ft ft tos az Ur előtt s teherré teszi saját magára az életet. ft Lélekkel dolgozzunk hát, mint akik nem embereknek, hanem ft ft az Urnák dolgozunk. ft ft Dr. Újlaki Ferenc. ft S©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©* KÁLVINIZMUS ÉS KAPITALIZMUS Ma, amikor az egész világ súlyos gazdasági válságon megy keresztül s amikor ennek okát sokan a kapitalista gazdasági rendszer hatalomra jutásában és tultengésében látják, a református közegyházaknak is ki kell venni a részüket az ezzel kapcsolatos kérdések tudományos vizsgálatából. Amikor ugyanis a kapitalizmust a vádlottak padjára ültetik, odakény- szeritik melléje vádlott gyanánt a kálvinizmust is, mint olyan bűntársat, 'amelynek a kapitalista szellem kialakulása legtöbbet köszönhet. Ezt a megállapítást nem vád, hanem tudományosan felállított tétel formájában először MAX WEBER német tudós tette (1864—1920), aki heidelbergi tanár korában 1904—1905- ben tette közzé az “Archiv für Sozialwissenschaft und Sozialpolitik” cimü folyóiratban híressé vált tanulmányát “Die protestantische Ethik und der Geist der Kapitalizmus” címmel. A tanulmány könyvalakban csak 1922-ben jelent meg (Tübingen, Mohr) angolul pedig Talcott Parsons fordításában: “The Protestant Ethik and the Spirit of Capitalism” címmel 1930- ban, Angliában a londoni Allen-Unwin, Amerikában a new yorki Scribner cég kiadásában. Magyarul a budapesti Franklin Társulat által kiadott “Ember és természet” könyvsorozatban jelent meg, 1923-ban, Vida Sándor fordításában, de Weber nagyon fontos és terjedelmes jegyzetei nélkül. Weber munkája nagy feltűnést keltett és sok hozzászólást váltott ki, hire azonban ugylátszik az Egyesült Államokba jutott el legkésőbben, pedig épen ez az ország az, amely puritán ősök alapítása után a világ legkimondottabb kapitalista államává lett. Tételét maga Weber is amerikai példából kiindulva próbálja beigazolni, amikor Franklin Benjámin meggazdagodási szabályait állítja oda, mint a puritán-kapitalista gondolkodásmód iskolapéldáját. Weber munkájának megjelenése után húsz esztendővel, 1925-ben például Reinhold Niebuhr “Capitalism — a Protestant Offspring” cimü cikkében, amelyben Weber minden megállapítását elfogadja, azt Írja, hogy Max Weber az Egyesült Államokban “absolutely unknown”. (Christian Century, Május 7, 1925.) Weber, mint tanulmányának cime is mutatja, általánosságban a protestáns etika és a kapitalista szellem kapcsolatát kutatja, megállapításai azonban majdnem teljesen a kálviniz- mus és az abból kinőtt puritanizmus területére szorítkoznak. Különös, hogy Weber megállapításait a tudományos világ Í9 azonnal jórészben eldöntött, tudományosan igazolt megállapítások gyanánt fogadta el. Ha akadtak is egyesek, mint a német Werner Sombart és Schulze-Gaewernitz, Lujo, Brentano és Troeltsch, vagy az angol Tawney, akik Weber felfogását némileg módosítani próbálták, magát az alaptételt ezek is elfogadják, aminek az lett a következménye, hogy a nemzetgazdasági tudomány egy uj dogmával gazdagodott. Ez a dogma a következő: A kapitalista szellem kialakulását leginkább a kálvinista puritán szellem mozdított elő s igy mindazért a képzelt vagy valóságos bajért, amit a kapitalizmus uralma jelent az egész világ számára, jórészben a kálvinizmus felelős. Különös az is, hogy bár a németeknél több tudományos munka jelent meg, amely kritikai bonckés alá veszi Weber tételét, az angolnyelvü irodalomban az első ilyen természetű s alapos tudományos felkészültséggel irt könyv csak 1933-ban jelent meg, Dr. H. M. Robertsonnak, a cape-towni egyetem tanárának tollából. Az amerikai irodalomban a kérdésnek alig van nyoma. Legelőbb dr. Kemper Fullerton, az oberlini theologia egyik professzora foglalkozott vele a Harvard Theological Review 1928-i évfolyamában, egy hosszabb cikk keretében, azonban ő is csak ismerteti Weber gondolat- menetét, de kritikai megjegyzéseket nem fűz hozzá. Akik az elméletről tudomást szereztek Amerikában, csaknem kivétel nélkül minden kritika nélkül elfogadják Weber minden megállapítását. Nagyon sok példát lehetne ennek igazolására felhozni s jellemző, hogy Weber tételének leglelkesebb hangoztatói maguk is protestánsok. Aki látni akarja, hogy a protestántizmus és a kapitalizmus állítólagos kapcsolata és szövetsége milyen megdöbbentő vádbeszédre adhat alkalmat az egész protestntizmus ellen, olvassa el a Christian Century egyik szerkesztőjének, Charles Clayton Morisonnak: “The Social Gospel and the Christian Cultus” cimü könyvéből az egyik fejezetet (Harper, 1933), nézzen bele Gauss prince- toni dékán könyvébe (A Primer for Tomorrow, 1934), olvassa el dr. F. L. Nussbaum wyomingi professzor könyvének idevonatkozó fejezetét (A history of the economic institutions of modern Europe, New York, 1933, Crofts), lapozza át az imént említett Reinhold Niebuhr egyik könyvét (Does civilization need religion? New York, 1928, Macmillan), vagy Charles Abram Ellwood professzor tanulmányát, amely “The philosophy of Protestantism in its relation to industry” címmel jelent meg a Shailer Matthews dékán jubileumára kiadott kötetben (The process of religion, Essays in honor of Dean Shailer Matthews, New York, 1933, Macmillan) — és meg fogja látni, hogy Weber tétele az Egyesült Államokban milyen helyeslő visszhangra talált. Walter Lippman, a publicista, ugyanezt a gondolatot fogadja el (Preface to morals, New York, 1929, Macmillan), valamint Kirby Page is (Individualism and socialism, New York, 1933 Farrar, Rinehart). Ugyanígy beszél Roger Babson, az amerikai business élet egyik legismertebb szakértője és statisztikusa is, aki azt mondja, hogy ahol a nép vallásos, ott az anyagiakban is gyarapodik, ahol vallástalan, ott a pazarlás, közömbösség és fényűzés az uralkodó jellemvonás. (Religion and business, New York, 1921, Macmillan). Hogy ez az általános felfogás napjainkban is tartja magát, világosan mutatja dr. Harry Elmer Barnes professzornak, az ország egyik legjobb nevű szociológusának az idén, 1935 őszén megjelent, több mint kétezer oldalas monumentális munkája: The history of western civilization (New York, 1935, Harcourt, Brace), amelyben minden módosítás nélkül aláírja és tovább hirdeti Weber megállapítását, amely szerint a modern, egyéni üzletfejlesztés és vállalkozó szellem legfőbb mozgató ereje a kálvinizmus lett, amely szankcionálta az üzleti élet haszonkereső motívumait. A kelet ókori történelme óta sohasem áldották meg a vagyonszerző ösztönt olyan nyíltan, mondja Barnes, mint a kálvinizmus kifejlődése idején. (Folytatása következik.) A Baltimore and Ohio vasút építését 1828 julius negyedikén kezdték meg, tehát több mint száz esztendővel ezelőtt. * * * A lewisburgi, Pa., kormányfegyház vezetősége zsidó nyelvű és vonatkozású könyveket kér rabjai számára. ELŐFIZETETT-E MÁR A REFORMÁTUSOK LAPJÁRA? Nyomtatványok ügyében forduljon bizalommal az “REFORMÁTUSOK LAPJA” nyomdájához. 4829 Second Ave., Pittsburgh
