Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1934 (35. évfolyam, 1-36. szám)
1934-03-03 / 9. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA püspök. Most a magyar állam hivatalos képviselőjét látjuk magunk között, akit bemutat és szívesen köszönt. Pelényi János követ azzal kezdte beszédét, hogy mostani minőségében Amerikában ez az első nyilvános szereplése s boldog, hogy hivatali munkakörét ilyen szerepléssel kezdheti meg. Méltatta Dr. Apple érdemeit, amit a magyar kormány is értékelni, viszonozni kivan s annak megbízásából adja át a diszes magyar érdemkeresztet, amit Dr. Apple mélyen meghatott köszönő szavakkal vett át. A jelenetet szinte frenetikus tapsorkán s a diáksereg folyton megismétlődő tüntetése kis'érte, akik igy tettek tisztességet elnökük előtt. Dr. Apple nemcsak szavakkal, hanem cselekedettel is válaszolt. Egymásután bemutatta és ismertette Melegh Gyula, Újlaki Ferencz és Takaró Géza lelkészeket s azo'k munkálkodását, amelynek elismerése gyanánt hivatalosan közölte velők diszdoktori kitüntetésüket s adta át nekiek az, erről szóló diplomát. Természetes dolog, hogy mindegyik kitüntetett lelkész meleg ünneplésben részesült. Mrs. Elsa Meisky adtot elő ezután a Tannlhau- serből s más klasszikusokból vett szemelvényeket Miss Edna Mentzer zongorakisérete mellett, erős versenyt támasztva az ünnepély előbbi énekmü- vésznőjével szemben. A lelkészek nevében Dienes Barna e. m. elnök üdvözölte Dr. Apple elnököt s köszönte meg azokat a kitüntetéseket, amelyeken keresztül az egész lelkészi kar megtisztelve érzi önmagát. Befejezésül a lelkészek kara énekelte el négy szólamra a Gályarabok énekét, melynek angol fordítása és ismertetése külön iveken ott volt a közönség kezében. Az ének elhangzása után fényképezés s a zenekar játéka alatt kivonulás fejezte be az emlékezetes ünnepélyt. Közvetlenül a befejezés után a magyar követ, feleségével, a lelkészekkel s a többi magyar vendégekkel együtt a magyar tanár tantermébe vonult, ahol Dr. Tóth Sándor tanár ismertette a magyar munkát s kérte ahhoz a magyar követnek ,a magyar kormánynak jóakaratu érdeklődését. Ez a hivatalos látogatás annál kedvesebb, mert ezt a munkát 12 év után most látja meg először hivatalosan is a magyar kormány. Pelényi János követ rövid, de nagyon közvetlen beszédben ígérte meg ezt az állandó érdeklődést. Beszéde után Molnár István Egyesületi titkár adózott mélyen átérzett szavakban a lancasteri magyar munkának s kérte a lelkészeket, hogy legyenek ott e munka mellett szívvel, lélekkel, mindenkor. Végül Dr. H. H. Apple elnök adott díszesedet a magyar követ, a magyar lelkészek s vidéki vendégek tiszteletére, amely után a diszes társaság még órákat töltött együtt barátságos beszélgetésben. ni----u=-~ -■---ir^=nr=innEll—-11-t ■.■-t--=S3F=3D 1 JJOQY LÁTJUK MI ? ■. ■ írja: Balogh E. István. ni=====ir====^f=^Bas[E!I=^l^=^F=3B A KERESZTYÉN TÖREKVŐK Társaságának Világszövetsége (C. E.) világkonferenciát hirdetett ez év augusztusára Budapestre. Ezzel kapcsolatban amerikai magyar ifjainkat nagyon közelről érintő terveink voltak. Ezt a konferenciát azonban, a most kapott értesítés szerint, jobbnak látták úgy az otthoni C. E. vezetősége, mint az itteni bostoni központ egy évvel későbbre tenni. így tehát a budapesti C. E. világgyülés 1935 augusztusában lesz. Itteni egyházaink ifjúságát érintő szép terveinket tehát bőséges alkalmunk lés időnk lesz megtárgyalni magukkal az ifjakkal a C. E. Union nagy-gyűlésén és más egyéb ez évi ifjúsági találkozásokon. P ENNSYLVANIA Uj Választási törvényei (New Permanent Election Law) szerint minden választó polgárnak igazolni kell választójogát a polgárpapir bemutatásával, mielőtt registrálhatna. Sok visszaélés megszűnését fogja ez a törvény jelenteni azokra a politikai “klikkek”-re, amelyek hamis adatok alapján még a halottakat is leszavaztatták — pénzért. Viszont az állam polgárainak a pontos nyilvántartását is eredeményezni fogja a törvény. — Végül pedig egy ki nem mondott, de határozott felszólítás ez a törvény minden bevándoroltnak, hogy mind jobban közeledik az az idő, amikor hivatalos, lényeges különbséget fognak és akarnak tenni ebben az államban is a polgár és nem-polgár között. — Nagyon üdvös lenne erre a törvényre komolyan felfigyelni azoknak a 20—30 évvel ezelőtt idevándorolt magyar testvéreknek, akik családot, vagyont, megélhetést és jövőt biztosítottak már maguknak az elmúlt évtizedek alatt itt, de mind a mai napig elmulasztották, elhanyagolták a polgárosodást. Legtöbbjük már álmában sem gondol arra, hogy valaha is haza megy szülötte földjére, még többnek talán senkije sincs már ott, akihez vissza vágyik! Miért nem polgárosodnak hát? Igaz testvéri szóval tanácsoljuk minden megtelepedett testvérnek, hogy minél hamarább folyamodjon a polgárpapirjáért ? V ÁROSUNK egyik legnagyobb gyárja (McKeesport Tin Plate) olyan jó hirt adott közre, melyhez hasonlót a munka-megindulást jelentgető első, lázas hírek óta alig-alig hallottunk. Bejelentette, hogy febr. 2ó-tól 44 millt indít meg teljes üzemmel s igy 3000 ember fog dolgozni e naptól kezdve. Tomboló örömmel vette a hirt a város lakossága. Ellenben ugyanennek a hirnek a végén azt is bejelentette a gyár vezetősége, hogy “no new help wanted!” Vagyis a 3000 ember alatt csupán a régi, eddig részben, vagy egészben munka nélkül lévő munkásokat érti, uj munka erőre nincs szükség! Itt van az amerikai ipari élet legnagyobb tragédiája. Ha ebben a percben minden gyár teljes üzemmel megindulhatna is, vájjon mi lenne az elmúlt 4 év alatt felnőtt, megemberesedett, munkára való ifjú nemzedékkel ? Az elöregedett, meghalt, eltávozott régi munkásság helyét nem tudják, nem fogják betölteni a gépek miatt redukált számok miatt. Ha minden gyár megindulna, akkor is maradna néhány millió munkanélküli ember, akik közt a legtöbb fiatal, életerős, ez ideig semmi munkához nem jutott ember. Mi lesz ezekkel ? Már az erdőirtás is csak napokig, rövid hetekig fog tartani. Már az állami segélyforrás teljesen kiapadt . . . Mindenki valami gyökeres változást vár s ennek el is kell következni, ha a nincstelen milliók tragédiájától meg akarják menteni e hatalmas országot. i