Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1934 (35. évfolyam, 1-36. szám)

1934-02-17 / 7. szám

4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA resztvettek a lap alapításának és fentartásának a munkájában. Minden egyházközségben . ngy, amilyen volt a lelkészeknek cs esetleg más vezető embereknek a véleménye. A lap fenmaradása tulajdonképen ma is ettől függ! A lelkészek és más vezető egyének véleményé­től és tanácsolásától és pártfogásától. Ott, ahol ez a vélemény kedvező: a lap is kedves. Ahol ez előítéletes és rosszul informált: ott a lap sem lehet kedves. Azért, ha azt akarja a magyar református köz­vélemény, a magyar református egyházak több­sége, hogy lapja fenmaradjon, éljen és virágoz­zék : ezt a jubileumi esztendőt arra kell felhasz­nálni minden egyes gyülekezetben, hogy népünk úgy érezze, hogy ez a lap egy darab kenyér a számára. Lelkitáplálék. “Mandula vessző” a mi életünkben...”! Istennek gondja van az ő igé­jére! Ám Jerémiás nem csak a mandula vesszőt látja, hanem a forró fazekat is, amelynek a szája észak felől van... Testvéreim ti tőletek függ, hogy kivirágozzék a mandula vessző! Rendezzétek meg a Lapnak a jubileumát még a legkisebb gyülekezetben is, hogy a mandula vessző ne csak felnövekedjék, hanem gazdag gyü­mölcsöket is teremjen. Kalassay Sándor. <*^ir==n=]C]i=]i'T==]&o MIT TEGYÜNK? A Reformátusok Lapjának február 3-i'ki szá­mában vészkiáltások hangzottak el. Maga az egész szám nem volt egyéb, mint egy szívbe mar­koló S. O. S. A végveszélynek a jele. Ott pedig, ahol Végveszély van, nincs helye a vitatkozásnak, hanem egyedül a mentésnek. Ott tenni kell! Még pedig azonnal, mert különben minden elveszett. E cikknek azért nem is az a délja, hogy bajunk okait kutassa, nagyságát siralmas hosszú arccal világba kiáltsa, előre jajgasson afelett, hogy mi lesz velünk, ha egyházi lapunk megsemmisül? Hová jutunk, ha megnémulunk ? Mert a lap meg­semmisülése egyházi életünk megnémulását je­lentené ... A megnémulás pedig már fél ha­lál .. . Nem ezek felett kell most siránkoznunk, hanem tennünk kell, hogy ne legyen okunk a ké­sei sírásra. A Chicago burnsidei egyház presbitériuma feb­ruár 6-án, a Chicago westsidei presbitérium pedig febr. 7-én foglalkozott egyházi lapunk megtartá­sának és ami ennél m'ég fontosabb, (mert hiszen ideig-óráig megtartani a lapot lehetséges,) meg- (Folytatása a 9-ik oldalon.) ...... i[=][=iRnr=ii=^iP..----- --:i^=in | ]-[OQY LÁTJUK .. | írja: Balogh E. István. nr=----ir= ír-----n—irániéit-----u= i[==in R ohamosan haladunk a világ ... béke felé. Rettenetes számú milliókat szavazott meg a sze­nátus a haditengerészeti felszerelésekre, hogy rövidesen 1100 repülőgépet építhessen Amerika. A legtöbb hadire­pülője van ma Japánnak, utána jön Franciaország, azután Anglia és Olaszország s ötödik helyen volt Amerika. Na­gyon szép szavakkal “magyarázta” meg ezt mostanában a “navy” feje. Csupán ezt a sorrendet kell megforditani “a védelem szempontjából!”, hogy Amerika lehessen a legjobban felszerelt állam. Mig tengeren és levegőben ez történik, addig szárazföldön is hasonló békés törekvések tombolnak. — Franciaországban izzó kormányellenes for­radalmak, Ausztriában “názi” uszítások és véres szocia­lista lázadások utca-harcairól és áldozatairól hoz híreket a napi újság! — Vájjon nem egy közelgő, rettenetes vi­lágomlásnak a jelei ezek az iszonyatosan “békés” felsze­relések és forradalmak? A lighogy Amerika “elismerte” é$ leszerződtette Oroszországot, a második Franciaország volt, aki barát lett a Szovjettel. Febr. 6-án pedig hazánk kötött diplomáciai egyezményt Rómában az orosz kormánnyal. Avatatlan-ember létünkre nem sokat tudhatunk az orszá­gok belső politikájáról, de sejtelmünk az, hogy hazánk orosz-barát fellépése egyik legokosabb egyezmény. A ma­gyar szabadság-küzdelem gyilkosa annak idején az orosz haderő volt. A háború utáni Magyarországot az orosz bolsevik-propaganda zúzta szét és sodorta bele a kom­munizmusba. Legyen már egyszer okos és óvatos a mi kormányunk is s barátságos diplomáciával úgy egyezzen e Góliát szomszéddal, hogy vér, destrukció és gyűlölet helyett gazdasági előnyt, kereskedelmileg hasznos össze­köttetést tudjon kiépíteni vele. O LVASSUK a "Nemzeti Figyelő” (Budapest) jan. 28-i számában, hogy az erdélyi református egyházke­rület még mindig csak “félhivatalos” elismeréssel műkö­dik. 10 év alatt nem sikerült a bukaresti kormány nagy­becsű elismerését kivívni! Miért? Hogy egy félig meg­tűrt, félig elismert magyar egyházi intézményt annál több háborgatásnak, nyomorúságnak tegyen ki nemzet-gyűlö­letében a román korrupció! Így érthető azután a szinte napirenden lévő sok-sok panasz, hogy oláh csendőrök folytonasan háborgatják a gyülekezeteket. “Állandóan ir­redentizmust szimatolnak” és ezért fegyveresen hatolnak be templomaikba, a híveket akadályozzák vallásgyakorla­tukban, papjaikat inzultálják, nem is szólva arról, hogy a legtöbb református iskolától már teljesen megvonták a legkisebb államsegélyt is, hogy minél előbb kiirtsák a lázadó-hitü magyarságot! K ÉPTELEN LEHETŐSÉGEK hazájának szokták nevezni Amerikát. Ezt az elnevezést igazolja a leg­újabb szenzáció: a repülő-posta szállítására vonatkozó szerződések. Egyik kiváló gentleman 235 dollár alap­tőkével kötött egy ilyen szerződést és pár év alatt 35 mil­lió dollárra növelte alaptőkéjét . . . Nincs a világon tisz­tességes üzlet, amelyen ily irtózatos profitot lehetne csi­nálni. Az efféle már nem “üzleti haszon”, hanem a leg- kiáltóbb erkölcstelenség. Fogadott hazánknak valószínű­leg szüksége van az ilyen arculcsapásokra, hogy fölébred­jen s lehetetlenné tegye az ilyen merényleteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom