Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1934 (35. évfolyam, 1-36. szám)
1934-02-17 / 7. szám
Vol. XXXV. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA., 1934 FEBRUÁR 17. No. 7. SZÁM. PUBLISHED WEEKLY by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S. SUBSCRIPTION RATES: In the U. S. $2.00, elsewhere $2.50 per year. Entered as Second Class Matter on the 25th of March, 1933, at the Post Office at Pittsburgh, Pa., under the Act of March jrd, 1879. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Publication Office: 4829 SECOND AVENUE, PITTSBURGH, PA. Telephone: HAZEL 6191 “Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 38, 1925, authorized April 25, 1933.“ EDITOR: REV. J. MELEGH 301 Ruben Building McKeesport, Pa. Phone: 2-2743 Associate Editors: REV. GÉZA TAKARÓ 344 East 69th Street New York, N. Y. REV. SIG. LAKY 737 Mahoning Avenue Youngstown, O. SZERKESZTŐSÉG: 301 Ruben Bldg., McKEESPORT. PA. A Reformátusok Lapjának múltjából és jelenéről. Múltkori cikkemből mindenki megláthatta, hogy én nem voltam ott a Reformátusok Lapjának a megalapításánál. Virág István és én 1901-ben léptünk be a részvényesek közzé, miután a Református Egyesület Nagygyűlésén a legmesszebbmenő biztatást és bátorítást nyertük arra, hogy az Egyesület, ha nem is úgy, mint a régi őrálló mellett, de a lap mellett fog állani teljes erejével. E nélkül a biztatás és Ígéret nélkül semmiképen nem vettünk volna részt abban a munkában, amelynek a célja az volt, hogy a Reformátusok Lapja megmentessék. Hogy a lapszerkesztést elvállaltam, azt egyenesen azért tettem, mert szent meggyőződésem volt és ma is az, hogy nekünk olyan szükségünk van egy jól szerkesztett egyházi lapra, mint egy falat kenyérre. Egyházi lapunk lehet egyedüli forrása a református öntudatnak. Az egyházi, a gyülekezeti életnek nem lehet belkörünek lennie. Ha a gyertyát nem teszik a gyertyatartóba, mi értelme van a gyertyagyújtásnak? A hit nem önmagában növekedik, hanem a mások hitének a fényéből, melegségéből meríti termőképességét. Egy gyülekezetnek a cselekedetei csak akkor lesznek értékesek, ha befolyással vannak egy másik gyülekezetnek az életére. Ez igy volt kezdetben: de kétségtelenül igy van ma is! Református közélet református öntudat nélkül el sem képzelhető s a református öntudatnak a forrása, ismétlem, egy jól szerkesztett egyházi lap. Miután ebben a véleményben voltam, vállaltam a nagy megaláztatás után is a Reformátusok Lapjának a szerkesztését. A Reformátusok Lapjának 1901 Augusztus hó 22-ikén megjelent száma volt az első az én szerkesztésemben. Ebben írtam: “Ha hívek akarunk lenni önmagunkhoz és azokhoz a nagy elvekhez és erkölcsi törvényekhez, amelyek a magyar ref. egyház alapját képezik: úgy szükség van arra, hogy a protestáns közszellem kifejlesztése és erős- bitese végett egy lap álljon szolgálatunkra.” “Nekünk önmagunknak van szükségünk egy lapra, amely egyházi életünkben a kovásznak a szerepét teljesítse. Arra fogunk törekedni, hogy lapunk egy részről összekötő kapocs legyen hittestvéreink között, másrészről pedig az összma- gyarságot érdeklő ügyekben, legyen az igazságnak és szabadelvüségnek a zászlóvivője”. Nem az én feladatom megállapítani azt, hogy az alatt a tiz év alatt, amig a Reformátusok Lapját szerkesztettem, amikor a lap minden külső anyagi segítség nélkül, egyedül a Református Egyesület által segélyeztetve jelent meg, mennyiben felelt meg ezeknek a céloknak. Azt azonban minden öndicsekvés nélkül megállapíthatom, hogy a Reformátusok Lapja ez alatt az idő alatt a legnagyobb mértékben hozzájárult az egyházi élet kifejlődéséhez és minden törekvése az volt, hogy a magyar reformátusok között az egységet megőrizze s ezért nem riadt vissza azoktól a kemény harcoktól sem, amelyeket ebben az irányban meg kellett harcolnia. Ha egyházi életünket igy, a visszavonultságból nézem, amikor már nem veszek abban semmiféle aktiv részt; amikor innen ezekről az áldott hegyekről alá tekintek a völgyekbe: csak azt látom ma is, amit láttam 1901-ben, amit láttam mindig, hogy az amerikai magyar reformátusságnak föl- tétlen szüksége van arra a lapra, amely harminc- ötödik esztendeje áll egy nagy eszmének, az amerikai magyar református közszellemnek a szolgálatában. Ma kétségtelenül sokkal könnyebb arra gondolni, hogy a lap külső anyagi segítség nélkül végezze a maga nagy hivatását, mint az alapításnak az idején. Ma többen vehetnek részt a lap- fentartás, a kiadásnak a munkájában. Ma sokkal több egyházunk van, mint az alapitás idejében volt. Ezek az egyházak ma nagy és erős egyházak, akkor kicsinyek voltak, szegények voltak és mégis
