Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1934 (35. évfolyam, 1-36. szám)
1934-03-31 / 13. szám
4 AMERIKAI MAGVAR REFORMÁTUSOK LAPJA A KELETI EGYHÁZMEGYE ELNÖKÉNEK JELENTÉSE. Egyházmegyénk életében legutóbbi tavaszi gyűlésünk óta, melyet szintén a virágvasárnap előtti héten tartottunk New Yorkban, két esemény magasan kiemelkedik, amelyekről mindjárt elöljáróban meg kell emlékeznünk. Egyik hitéletünk, a másik magyarságunk szempontjából bir nagy jelentőséggel. Egyikről semmit nem tud a világ, a másik, mint magasra emelt fáklya bevilágította nemcsak azokat a területeket, ameddig a magyar újságok elérnek, de azokon túl is publicitást adott ennek a szónak, hogy — magyar. Egyik esemény egy csoda szép amerikai templom áhítattal teli kis chapel-jében játszódott le Passaicon, ahol bezárkóztunk a titkos kamrába, és ahonnét megújulva tértünk vissza munka-terünkre. A másik kimagasló esemény a lancasteri Magyar Nap volt, amelyen a magyar követ érdemkereszttel tüntette ki a Franklin and Marshall College igazgatóját, viszont a College három amerikai magyar református lelkészt, közöttük egyházmegyénk elnökét diszdok- torátussal ajándékozta meg. Úgy a passaici, mint a lancasteri napok belső és külső sikereiért Istennek adunk hálát, de ugyanakkor hálás köszöne- tünket fejezzük ki az iránt, akit ezekben értékes eszköznek használt föl, tudniillik Dr. Tóth Sándor testvérünk iránt. Örömünknek adunk kifejezést egyben azért is, hogy Lelkész Egyesületünk legutóbbi gyűlésünkön őt választotta meg elnökévé. Őszi hivatalos gyűlésünkön kívül, amelyet Bethle- hemiben tartottunk, más jellegű összejöveteleket is tartottunk az év folyamán. Ifjúsági konferenciáink voltak Passaic-on, YVoodbridgen. Volt egy nagy közös Református Magyar Nap is a presbiteriánus testvérekkel, mig New Yorkban már háromféle magyar denominá- ció egyházai vesznek részt az évről-évre megismétlődő közös adventi és böjti evangélizáló esték tartásában. Az egyes egyházközségek életében az alábbi nevezetes események történtek. Memorial Day-n felszenteltük a Phoenixville-n épült uj templomunkat. Kreischendlle-n gyűlölködés miatt elvesztett templomunk helyett újat szereztek a szomszédos Rossville-n református híveink. Felvettünk egy újonnan alakult egyházközséget Astoriában, Long Island-on. Mt. Carmelt, amelyet egy idő óta Betlehemből szolgáltunk be, ismét elláttuk rendes lelkésszel a Trentonról lemondott Gulyás Károly személyében, akinek helyére Hunyady László vin- tondale-i lelkész társunk került, miután előzőleg hónapokon át a perth amboy-i lelkész látta el hűséges szolgálataival a trentoni egyházat. Terheink hordozása közben jólesik néha fel(Folytatás a 7. oldalon.) IBBgBBL-=dE~3SEI 1 HOQY látjuk mi i ... 1 írja: Balogh E. István. nr-------11= -^l[=1[=innt=n[TT^l[^=:x:T.rx=lt^=]t3 K ÖZMEGEGYEZÉS követte az elnök tapintatos tárgyalásait az autó-ipart fenyegető “strike” ügyében. Munkás és munkaadó újra egymásra talált és békésen megegyezett. Detroitban, a nagy autó városban, 3 tagú munkaügyi bizottság dönt ezután minden felmerülő vitás kérdésben. Teljes szabadságot kaptak a munkások, hogy bármelyik szakszervezetnek (“Union”) tagjai lehetnek. És igy tovább . . . Minket inkább az érdekel elsősorban, hogy a békés egyezmény 250 ezer autó-ipari munkásnak biztosítja újra a kenyeret s ugyanakkor a “strike” sikeres kivédésével ismét egy nagy lépéssel vitte előre az elnök a munkásság érdekében kifejtett erőpróbát. Ha egyik napról a másikra nem is sikerül elővarázsolni a teljesen biztos nyugodt állapotokat, de egy egy ilyen győzelemmel, mint az autó-strike lecsendesitése, lépésről lépésre közeledünk ama nagy álomhoz, hogy a kormány mind jobban és jobban tért szőrit saját magának e munkás ország szenvedő lakosai jogainak a megvédésére a túlkapásaiban elvakulttá lett nagytőkével szemben. K OMMUNISZTIKUS törekvéssel vádolta meg a Roosevelt kormány politikai újításait Dr. W. A. Wirt chicagói tanár. Az úgynevezett “Brain-trust” (—■ elnöki tanácsadók —) egy-két tagjával tárgyalásokat folytatott annak idején az illető tanár s a beszélgetések után nyíltan megvádolta Rooseveltet és egész kormányát, hogy minden erővel arra törekszenek, hogy Amerikából egy kommunista államot csináljanak. A vád erős, de az állítások nagyon homályosak. Roosevelt szabadelvüségének legnagyobb bizonysága, hogy e kormány-vádló tanárt barátságos tanácskozásra hivatta meg Washingtonba a Szenátus egyik Bizottsága elé. Felkérte, hogy mondja majd el ott összes indító okait, amiknek alapján vádat emelt a kormány ellen. — Nem helyezi tehát az elnök, vagy a kormány a vádaskodót vizsgálati fogságba, nem állíttatja büntető bíróság elé, mint kormány gyalázót, nem tiltja be a tanár kritikáit nyíltan közlő és cenzuramente- sen tovább is irkáló napilapot, nem fenyegeti meg a kri- tizálót, hanem barátságosan meghívja az illetőt a “capi- tol”-ba s ott még tágyalni is fog vele talán! Egyszóval a mindent és mindeneket letarolni kész nagyképü tekintélyeskedés helyett egy demokrata szellemű állam elveihez hűen elismeri, hogy a komoly kritikának helye van egy állam életében. — Mi történne szegény tanárral például nálunk otthon ? — Fontosabb azonban talán az a kérdés, hogy mi lenne ma hazánkkal, ha a roosevelti szellem, a mindenkiben embert, testvért becsülő elv, a mi államvezérlő elvünk is lett volna mondjuk, — például —, az elmúlt 50 esztendő alatt ? Ki tudja megmondani, — hiszen talán sohase próbáltuk meg! A Z ÖREG AMERIKÁSOK megmentéséről cikkezik Walkó János, a Bridgeporti Szövetség titkára. Figyelemre méltó minden hang, amely e lassanként teljesen magukra maradó testvéreink érdekében hangzik el. Minden hangnál szebben hangzana azonban a cselekedet s a Bridgeporti Szövetség is részes abban, hogy ez a cselekedet folyton elmarad. Az öreg amerikások érdekébe is csak egyesült erővel lehetne igazán tenni valamit. A nagy egyletek egyesitett erkölcsi és anyagi erejével. A Református Egyesületnek erre vonatkozó indítványát azonban elvetette a Bridgeporti Szövetség is. Miért nem ennek érdekében cikkezik Walkó János?
