Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)

1933-07-01 / 26. szám

Vol. XXXIV. ÉVFOLYAM PITTSBUGRH, PA., 1933. JULIUS 1. No. 26. SZÁM. PUBLISHED WEEKLY by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S. SUBSCRIPTION RATES: In the U. S. $2.00, else­where $2.50 per year. Entered as Second Class Matter on the 25th of March, 1933, at the Post Office at Pittsburgh, Pa., under the Act of March 3rd. 1879. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Publication Office: 4829 SECOND AVENUE, PITTSBURGH, PA. Telephone: HAZEL 6191 “Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized April 25, 1933.” EDITOR: REV. J. MELEGH 301 Ruben Building McKeesport, Pa. Phone: 2-2742 Associate Editors: REV. GÉZA TAKARÓ 344 East 69th Street New York, N. Y. REV. SIG. LAKY 737 Mahoning Avenue Youngstown, O. SZERKESZTŐSÉG: 301 Ruben Building McKEESPORT, PA. ELŐSZÖR ~ MIT? Azt lehet vitatni, hogy a depresszió nyomása alatt elértedé már a világ a sülyedésben a vég­pontot, az azonban vitathatatlan, hogy gyökeres fordulatot, korszakalkotó változást egyedül külső eszközöktől és személyektől nem várhatunk. Ránk kényszerítik az utolsó esztendők történé­sei azt az igazságot, hogy belső megújhodásra van szükség mindenek felett. Akárminek nevez­zük, Renaissance, Uj-reformáció, Revival, Lelki- ébredés, — és bármilyen okból húzódoznánk is ezek egyikétől vagy másikától csak azért, mert esetleg azokkal kapcsolatban extravaganciákat, érzelmi túlzásokat, talán éppen íanaticizmust mutat föl a múlt, — letagadhatatlan tény, hogy valóságos újjászületés nélkül sem egyéni, sem társadalmi kérdések nem nyerhetnek végleges megoldást. Lényegileg ez hevítette Illést a Kár- mel hegyén, Jóslást Júdeábán, Ne'hémiást Jeru­zsálemben, az Apostolokat a felső-házban, Kál­vint Svájcban, Luthert Németországban, Knox Jánost Skóciában, Wesley-t Angliában, Jonathan Edwards-ot Amerikában, a new englandi nagy ébredés előkészítésében. Az ezután való sóvár­gás tört ki Jézus leikéből, mikor igy kiáltott fel: “Jeruzsálem, Jeruzsálem!... háromszor akartam egybegyüjteni a te fiaidat...” Ez a belső meg­újhodás után égő vágy lángolt föl Pál apostol szavaiban, valahányszor a Krisztusról tett bi­zonyságot, igyekezvén megtéríteni pogányt és zsidót egyaránt: — “miért kívánnám, hogy én magam átok legyek, elszakítva a Krisztustól az én atyámfiáiért, akik rokonaim test szerint.” Ez a mély meggyőződés adta Knox János ajkaira ama drámai megnyilatkozásu imádságot: — “Uram, add nekem Skótországot, különben meg­halok ...” — Nem lérezzük-é ennek a hiányát éppen egyházunkban! ? Anyaszentegyházunknak kellene pedig ebben legelői járni. A legnagyobb baj az, hogy protestantizmusunkból ma éppen úgy hiányzik a missziói lélek, mint a katholiciz­musból. Protestantizmusunk inkább üres negatí­vummá lett, inkább csak azt jelenti: nem katho- likus, pedig az 1529-iki második speyeri birodal­mi gyűlésen ez a szó, hogy “pro-testo” nemcsak a valami ellen irányuló negatív tagadást, de ugyanakkor az elszánt és bátor bizonyságtételt is jelentette. “Pro-” és nem csupán “contra.” Negatívumokban nincsen teremtő erő s a “pro” nélkül nem lett volna soha Reformáció. Róma az “aranykapun” grandiózus ceremóniák között próbálta bevezetni a világot ebben a szent évben az Ígért prosperitásba. A mi hitünk sze­rint azonban az egyszerű és tiszta evangélium­nak az egyesek életében való érvényesülése hoz­hat egyedül javulást társadalmi, gazdasági, po­litikai, nemzeti és nemzetközi viszonylatokban egyaránt. Egyházmegyéink és Lelkészegyesületünk spe­ciális konferenciákat tartanak. Lelkészi értekez­leteket, ifjúsági konferenciákat, női gyűléseket. Szükség volna azonban arra, hogy tisztán evan- gelizálás céljából tartassanak összejövetelek min­den gyülekezetben, vallásos estélyek, bibliai elő­adások keretében. Erre kellene összefognia egy­házmegyei, sőt denominációs kereteken túl is minden protestáns lelkésznek akkor, mikor a hi­tetlen radikálisok rendszeres munkával nevelik a maguk céljaira népünket, és erre a célra egy­ség-frontot tudtak már is megteremteni. Szinte szégyenteljes a szolidaritásnak, kooperációnak, megértésnek az a hiánya, ami amerikai magyar protestantizmusunkban megnyilatkozik. Ha csak a test volna erőtelen, nem volna olyan kétségbe­ejtő a helyzet; de sajnos, a lélek készsége is hiányzik a nagy egészet tekintve. Amerikai Magyar Proestans Lelkészek! Ma se’ engedhet egy jottányit se’ az Ur követelésé­ből : “Keressétek először az Istenországát... és azután —” majd meglátjátok, micsoda változás jön! Itt az ideje, hogy a felsőházba vonuljunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom