Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-06-03 / 22. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 B r=^ i r—=^i [=1 n n [=n----if; ---nP^=]G CSENDES ÓRÁK. 1 m □ írja: Tóth Mihály lelkész. ■11 1 —■ir=innt=ir=-n■' ■■■' .■■:'-'.=in===in AZ ISTENI ERŐ. Ján. 14:26. ELŐIMA. Esdve kérünk, jóságos Isten, ajándékozz meg minket a Szent Lélek erejével, hogy szólhassunk uj és idegen nyelven: a Szeretetnék, a jóságnak, a hitnek és az önfeláldozó szolgálatkészségnek nyelvén. Ámen. TANÍTÁS. A vár parancsnoka dicsekszik: “Ezzel az ágyúval itt, amint áll, pozdorjává lövetjük azt a sziklát amott s ezer és ezer emberéletet olthatunk ki beláthatatlan távolságon belől.” Megszólal az egyik látogató: “Nem úgy van az egészen. Az az ágyú önmagában véve tehetetlen.” “Hát persze — felelt a parancsnok — bele kell először helyeznük a löveget s azután következik a rombolás.” “Nem következik az még most sem,” — szól a különös látogató. “Mert még mindig hiányzik valami: a gyújtó szikra. Csak ha ezt hozzá adjuk: akkor indul romboló útjára a veszedelmes löveg.” Hát igy vagyunk ezzel mi is, emberek. Lehet-' nek nókünk nagy ágyúink, úgynevezett nagy embereink a szószékeken, a közéletben, az irodalomban ; bírhatunk mi a legtökéletesebb és legmodernebb gépezettel: egyházi életünknek hibátlan, külső szervezetiével; de hogyha szivünket fel nem gyújtotta a Szent Lélek szikrája: semmiképpen sem lőhetjük pozdorjává a bűnnek botránkoztató köveit, nem rombolhatjuk le a Sátán erődítményeit s nem öldökölhetjük meg szivünk s lelkünk ellenségeit és nem állíthatjuk vissza a Lélek Királyának uralmát ezen a földön. Szikra, mennyei szikra kell áhhoz, hogy szivünk tüzet fogjon és megeméssze maga körül mindazt, ami gonosz. Ezt a szikrát csak a Lélek, a pünkösti Lélek adhatja. Csupán ez részesíthet bennünket a tűzzel való keresztségben. A tűzzel való keresztség nélkül nem lehet az ember a veszendő lelkek megmentő ereje. De amikor az Isten lethelete érintette őt, akkor egymagában felér egy hadsereggel a gonosz elleni harcban. Istennek Lelke szerves egységgé varázsolja az egyébként egymáshoz nem vonzódó egyedeket. A gyülekezetei átváltoztatja egyházzá. A laza tömegeket fegyelmezett hadsereggé. Az első pünköst alkalmával ez a lélek megérintett egy kis csoport tanítványt. Egy olyan csoportot, melyet belőlről a félelem és rettegés gyöngített és ez a csoport Isten Lelkének 'érintésétől fegyelmezett hadsereggé változott, melyet hóditó utján nem tudott feltartóztatni a Sátán ereje. És igy van ezzel az egyes ember is. Ha Istennek Lelke átihat valakit, aki sok oldalú képességgel és tehetséggel, éles elmével és fegyelmezett idegzettel bir: ereje egy hadseregéhez hasonló és többé legyőzhetetlen. “Akkor Péter megtelek Szent Lélekkel” — mondja a szent ii ás. És ebből kiszámíthatjuk a Lélek közösségének értékét 'és jelentőségét, mert Péterről az Írásokban azt olvassuk, hogy ő egy hadsereg lett: az élő Istennek hadserege. Ha az anyaszent- egyház telve lenne ilyen lelki adományoktól gazdag emberekkel: mily dicsőséges lenne annak története! Mikor egy amerikai lelkipásztor megkérdezte az egyik örmény papot, hogy miért vesztette el az örmény egyház azt a lelkesedést, mely jellemezte azt az első századokban? — ez a pap igy felelt: “Az én népem ma műveletlen.” — “De mi biztosit bennünket arról, hogy az első örmény keresztyének, akik oly tevékeny részt vettek a Krisztus ügyének ismertetésiében, valóban müveit emberek voltak?” — “Oh — felelt a pap, más irányba terelve a beszélgetést — mi nem bírunk oly nagyszerű közlekedési eszközökkel, mint önök Amerikában és igy munkánkat nem végezhetjük oly eredményesen.” — “De hát micsoda modern közlekedési eszközökkel rendelkezett az első század keresztyén embere?” — szorította* tovább a kérdést az amerikai lelkipásztor. “Hát kedves testvér — felelt végül őszintén ez az örmény pap — be kell ismernem, hogy azok az emberek szoros kapcsolatban éltek Istennel és a Szent Lélekkel, mig mi ezzel a kapcsolattal ma már nem bírunk.” Ez az igazi oka annák, hogy a keresztyén vallás ma nem terjed olyan mértékben, mint az első századokban. A Krisztus követői nem tartanak fenn szoros kapcsolatot Istennel és a Szent Lélekkel és nincs bennük erő onnan felülről, mely arra serkentené őket, hogy másokkal is megismertessék az igazságot. Az emberi erő önmagában véve elégtelen arra, hogy a lelki szükségeket kielégitse. De az isteni erőforrás mindenre elégséges és ez az isteni erőforrás nem egyéb, mint a bennünk lakozó Krisztus a Szent Lélekkel egyetemben. Vajha mi is megtelnénk Szent Lélekkel! Vajha mi is lennénk hadsereg: az élő Istennek hadserege, mely kimegy és győz és diadalmasan nyomul előre. Ámen. UTÓIMA. Örök Isten, esdve kérünk, ne nézd méltatlan voltunkat, ne ródd fel nekünk bűneinket, de közöld velünk vigasztaló Lelked mindenható erejét. Részeltess bennünket a tűz keresztségében, hogy lángra lobbanthassuk e közömbös világ minden hideg és érzéketlen szivét és felperzselhessük magunk körül a gonosz indulatok vad hajtásait. Ámen!
