Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1932-12-24 / 52-53. szám

4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA csolja, hogy az emberek szeressék, segítsék egy­mást, tegyenek jót egymással. Az ő célja az, hogy jót tegyen és szeresse az indiánokat. Fegyvert sem ő, sem emberei nem viselnek. Megígérte, hogy soha egyetlen egy indián életét, vagy bir­tokát, bántani nem fogják. Az indiánok ugyanezt ígérték meg. A megegyezés a Delaware partján, szabad ég alatt történt. Nem esküdtek meg rá, nem ütöt­tek rá pecsétet. Szivükbe írták be, mint Isten tör­vényét. A világ nevetett ezen a fantasztikus egyez­ményen. És mi lett az eredmény? Mig a szomszé­dos telepeken tovább folyt a vérengzés, Pennsyl­vania nyugodt maradt. Egyetlen egy quaekkernek a vére sem omlott ki indián keze által. A mikor pedig eljött a próba ideje, akkor az indiánok se­gítségére mentek Penn embereinek. A rézbőrü dolgozott, vadászott és szolgált száz és száz módon. Pennsylvania története a világtörténelem leg­szebb fejezete és legékesebb bizonyság a mellett, hogy a szeretet erősebb, üdvösségesebb fegyver, mint a kard. Livingston keresztül járta Afrika rengetegeit, ott járt-kelt az afrikai népek között és fegyvert sohasem hordott magával. De soha még egy hajaszála sem görbült meg. Mindenütt tisztelettel, előzékenységgel fogadták. Miért? Mert a Jézus fegyverével, a szeretettel, legyőzte, meghódította a sziveket. Mahatma Gandi, a jelenkor legnagyobb em­bere, beszédes bizonyság a mellett, hogy egy fegy­ver van, a mely győzelmesebb, félelmetesebb, mint a kard, ez a szeretet. A Gandi önfeláldozó sze- retete félelemmel tölti el korunk legnagyobb ha­talmasságát, Angliát és áldásos gyümölcsöket te­rem India részére. Sok példával lehetne igazolni azt, hogy a bé­kességhez vezető egyetlen ut a Mester útja. És a világ mégis más utakon keresi a békességet. Karácsony van. Szivünkben égető vágyako­zás van az iránt, hogy békesség legyen szivünk­ben, családunkban, békesség az amerikai magyar reformátusság életében, békesség az egész vilá­gon. Őszintén vágyakozunk rá? Oly sok utat próbáltunk már. Miért nem próbáljuk ki az egyet­len utat. Miért félünk a Jézus fegyverét hasz­nálni? ! Ha megtartjuk ezt a parancsolatot: egymást szeressétek! Szeressétek még ellenségeiteket is! Ne fizessetek gonosszal a gonoszért, hanem a go­noszt jóval győzzétek meg, akkor lesz igazán ka­rácsony, akkor valósul meg az angyali kar éne­ke : “... békesség e földön ...” Ujlaky Ferenc. AZ LESZ A KARÁCSONY! Ha fegyverből kapa lesz majd És sarló a dárda S igazán fog tündökölni Béke szivárványa S minden szivet átfon: Az lesz a karácsony! Ha majd ágyuk nem dörögnek S nem csattognak kardok S kipusztul a Föld színéről Az utolsó zsarnok! S vele minden járom: Az lesz a karácsony! Mikor minden csatahajót Tengermélybe küldnek! S harci zajnál zsoltár-dallam Kedvesebb lesz fülnek S nem csügg szem bálványon: Az lesz a karácsony! Mikor igaz fény melegít Átkos sötét elszáll! S a gazdaggal legszegényebb Egy lesz — egy oltárnál! . . . S úgy száll testvér-szárnyon: Az lesz a karácsony! Hogyha majdan Messiását Nemcsak ajk köszönti, De a hymnuszt bölcsőjénél Hálás szívből önti . . . S hull, mint harmat nyáron: Az lesz a karácsony! . . . S ez az ünnep lassan közéig! Dicséneke zene még! Mikor örök csókot vált majd A Földdel a szent Ég! S Béke üt világon: Az lesz a karácsony! Ligonier, Pa. KOVÁCHY KÁLMÁN. ANGOLOK — ANGYALOK. Egy amerikai lelkész, hogy magyar nyelvű híveit mennél jobban kiszolgálhassa, ugy-ahogy megtanult ma­gyarul. Már predikálgatott is magyar nyelven. Egy­szer valami affélét akart mondani, hogy “az angyalok mind az égben vannak”. A nyelve azonban megbot­lott a szittya szavak között s az “angyalok” helyett “angolok”-at talált mondani, amire persze egyszerre szélesre szaladt mindegyik magyarnak a szája ... A mi jóakaratu amerikai lelkész barátunk aztán soha­sem prédikált többet magyarul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom