Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1930-11-01 / 44. szám
44-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal jezte be a cantoniak nagy napját. Másnap, okt. 6-án este alkalmi beszédet tartottam; okt. 7-én este még egy evangelizációs Istentiszteleten beszéltem. Okt. 9-én este pedig részt vettem egy igen gazdagon megáldott esti áhítaton, melyet az uj templomban a cantoni két presbiteriánus gyülekezet tartott, lelki- pásztoraikkal és templomi énekkarukkal, utóbbiak szolgálata igen magas művészi színvonalon állott, amellett, hogy gazdag lelki áldásokat is jelentett. Közben látogatást tettem az első presbiteriánus és református lelkészeknél. Okt. 10-én d. u. 'érkeztem Y’oung- stownba, hol a lelkész családjának pár napos gyásza miatt is, — egyik rokonomhoz, Uray Károly presbiterhez voltam szállásolva. Aznap este a nőknek, másnap, okt. 11. szombat este a férfiaknak tartottam a templomban evangeli- záló előadást; beszédemet mindkét csoport nagy figyelemmel hallgatta végig. Közben itt is látogatásokat tettem magyar családoknál. Felkerestem a szomszédos Nilesben Csépke István lelkészt, egykori iskolatársamat. Okt. 12. vasárnap reggel a vasárnapi iskolásokhoz szólottám ; uána a youngstowni templom 25 éves jubileuma alkalmából prédikáltam; aznap este a jubileumi banketten mondottam üdvözlő beszédet s magyar köszönést a szép nagy társaságnak, melyben felekezeti különbség nélkül részt vettek mind a youngstowni magyarok. Mostani beszámolómat azzal vége- •zem, hogy okt. 13-án este, az alliancei templomban prédikáltam, nagyon figyelmes és ragaszkodó gyülekezet előtt. Allianceról utam Lorainba vezet s ezzel Isten jóvoltából körutam felét megtettem. Vajha áldásokat fakasztana utamon Az, ki erre engem elhívott s Akinek a kezében gyarló eszköz vagyok az Isten Országáért. Alliance, 1930. okt. 14. Uray Sándor debreceni ref. lelkész". ARANYSZAVAK. A Lelkészegyesület évi közgyűlésének meghívójában, a meghívás kisérő szavaiban Ujlaky Ferencz elnök és Laky Zsigmond titkár Írják e szavakat: “Ez az összegyülekezés úgy lesz szép, ha ott lesznek az ősz, idős próféták, akik a fundamentomokat lerakták, az első órától kezdve itt voltak, építettek, — és ha ott lesznek az ifjak, akik a múlt munkájának, küzdelmeinek gyümölcseit örökségül kapták s akik az egyház építésének munkáját tovább viszik.” Kedvetlen dolgok. Az alábbiakat azért nevezzük kedvetlen dolgoknak, mert semmi kedvünk nincs azokkal foglalkozni. És ha mégis megtesszük, erre bennünket csak azok a nemtelen és hazug állításokban bővöl- ködő támadások kényszeritenek, amelyeket a mi független atyánkfiainak lapja s ennek a mozgalomnak vezetője: Sebestyén Endre duquesnei lelkész hó- napról-hónapra közre bocsát. Egyházak, lelkészek, férfiak és nők, állandóan tárgyai határtalan gúnyolódásainak, rágalmazásainak s bármennyire kedvetlen dolog is reánk nézve: a megtámadottaknak joguk van ahoz, hogy e rágal- mazási hadjárattal szemben védekezzenek, s vájjon hol védekezhetnének e lap hasábjain kívül? Egymásután érkeztek hozzánk nyilatkozatok a New Yorki Első Egyháztól, a Perth Amboyi Kálvin János Egyháztól, a Trentoni Ujegyháztól, a Donorai Csatlakozott Ref. Egyháztól, amelyek teljes joggal követelnek helyet e lap hasábjain. Ezek a nyilatkozatok sokkal hosszabbak, semhogy helyünk volna teljes leközlésükre, éppen azért csak tartalmilag ismertetjük azokat. A New Yorki Első Egyház nyilatkozata. Miután hónapokon, éveken át szótlanul tűrte a gúnyolódásokat és támadásokat abban a reményben, hogy valamikor csak beleunnak, —• mert ezeknek a rendszeres támadásoknak főleg tőlünk távol élő emberek végre is hitelt adhatnak, visszautasitja és óvást emel az állandó gyűlölet-hintés és csúfolódás ellen. Legújabban S. E. “az Ehlers Páholy 69-ik utcai egyházának” nevezi következesen a gyülekezetét. Ennek a csúfolódásnak annál kevésbbé van jogosultsága, mert az egyház tagjai közül 35 év alatt két ember tartozott a Eh- lers-pá'holyhoz. Ezek közül az egyik már régen meghalt, a másik pedig más gyülekezet tagja lett. Különben sem látják be, hogy miért kell “szégyenbélyegnek” tüntetni föl népünk előtt a páholyhoz tartozást? Sajnálatát fejezi ki a nyilatkozat főleg azért, mert az ilyen cikkezések csak mélyebbé teszik közöttünk azt a szakadékot, amely már most is elválasztja a magyar reformátust a magyar reformátustól anélkül, hogy abból bárkinek is, legkevésbb'é pedig Isten országának, csak valamicske haszna is volna. Alá’rva: Takaró Géza lelkész, Nagy Bertalan főgondnok, Kardos József, Siket Imre, Parajos Gábor, Lantos Andor, Kiss Lajos, Szakács Sándor, Domby Dénes, Arthur Dobozy, Balogh Sándor, Dr. Miklós Oszkár, William Ferder- ber Dr. A Trentoni Uj Egyház nyilatkozata. Kijelenti, hogy Takaró Géza esperes az ő meghívásukra ment Trentonba, egyházuk megalapítása végett, tehát nem igaz Sebestyén Endrének az az állítása, mintha a trentoni független egyház egységét Takaró Géza dúlta volna fel. Az elszakadásra meg volt az ő alapos okuk. Visszautasitja azt a csúfolódást, amelylyel őket “görög és római katholikus gyülekezetnek” nevezi. A trentoni független egyház ha nem is hivatalosan, de állandóan ösztökéli őket most is visszatérésre, amit bizonyára nem tennének, ha a Sebestyén Endre cikkének igaza volna. “Igaz hitü, igaz szivü magyar reformátusok vagyunk, akiknek szivében béke és megbocsátás él, amikkel a rágalmazó cikkíró ur nem rendelkezik.” Aláírva: Egry József gondnok, Péntek Károly, Borcsik István, id. Mészáros János, Borsos György, Jeney József, Kedves József pénztárnok. A Donorai Csatlakozott Ref. Egyház nyilatkozata. Megállapítja, hogy közöttük a szakadást Sebestyén Endre erőszakoskodása váltotta ki s valósággá érlelte az a meggyőződés, amely szerint a független mozgalomra Amerikában semmi szükség nincs. Meggyőződtek arról, hogy őket félrevezették s hogy az amerikai hittestvéri közösségben sem hitük, sem magyarságuk, sem birtokuk, sem semmiféle alkotmányos szabadságuk nincs veszélyeztetve. Megelégelték a Sebestyén Endre által állandóan hirdetett gyűlölködést s együtt akarnak lenni a többi testvéreikkel. Melegh Gyula lelkész csak ismételt hívásra jött közéjük s akkor is azt tanácsolta, hogy előbb rendes prebyteri és közgyűlést tartsanak^ csak akkor szakadtak el, amikor Sebestyén Endre tőlük m'ég ezt is megtagadta. Egyszerűen nem igaz tehát Sebestyén Endrének az az állítása, hogy az ö egyházuk egységét mostani beszolgáló lelkészük zavarta volna meg. Aláírva: Csider György tb. főgondnok, Jablonkay István gondnok, Nagy Elek pénztárnok, Balogh Dániel jegyző, Hubay József ellenőr, Csider Györgyné, Lucskai András, Lucskai Andrásné, Balogh Imre, Balogh Imréné, Balogh Dá- nielné, Nagy Elekné, Juhász Pál, Juhász Pálné, Csider András, Csider Andrásné, Csider István, Pikor József, Jablonkay Istvánná, Hubay Józsefné, Veress József. (Folytatás az 5-ik oldalról.)
