Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1930-11-08 / 45. szám
4-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 45-ik szám. AMZRIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Published weekly by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S. Editor in chief: Rev. G. Takaró, j 344 E. 69th St. New York, N. Y. Associated editor: Rev. Sig. Laky, . 737 Mahoning Ave. Youngstown, O. Managing editor: Rev. J. Melegh, 134—8tn Ave. McKeesport, Pa. Subscription terms: $2.00 per year, sent anywhere. Entered as second class matter on the 14th of August, 1925 at the P. O. at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879. Publication office 4829 Second Avenue. — Pittsburgh, Pa. CSENDES ÓDA, Rovatvezető: Újlaki Ferenc toledoi lelkész. VILÁGOSSÁG — FÜST NÉLKÜL, Ének: 236: 1, 2. vers: “Erős várunk nekünk az Isten . . .” IMA: Édes Atyám! áldalak téged választó ttaidért, a prófétákért, mártírokért, reformátorokért, akik gondolataikat, imádságaikat, munkájukat, életüket adták as isteni igazságért és as emberi szabadságért. Hálát adok néked, hogy a szegénység, as üldözés, a börtön és a hatalmasok által rájuk mert kínos halál közepette is adtál nekik erőt, kitartást, a Te ügyed iránti hűséget. Édes Atyám! szivem gerjedezik, amikor emlékezem, amikor a századokon át, végigkísérem útjukon azokat, akik a Krisztus szenvedését töltötték be, akik hordozták a keresztet ö érette, akikben újra niegfessittetett a Krisztus. Kérlek, adj eeröt, hogy megtudjak bocsátani azoknak, akik őket üldözve, Téged üldöztek, őket megölve, a Te igazságodat akarták megölni, add hogy megtudjak bocsátani, hisz nem tudták ők, hogy mit cselekszenek. Őrizz meg engem is a hasonló türelmetlenségtől, elfogult kegyetlenségtől. Add, hogy a reájuk s kegyelmedre való emlékezés, növelje hitemet, erősítse hűségemet s adjon erőt arra, hogy ha nekem is szenvednem kell éretted, zúgolódás nélkül, sőt boldogan tudjam azt elhordozni. Jézusért, Ámen. Bibliaolvasás: János ev. 1:9. János első levele 1. rész 5. vers. “Az igazi világosság eljött már a világba!” “Az Isten világosság 'és nincs benne semmi sötétség!” Világosság és semmi sötétség! A füst, a sötétség nélküli világitó forrás ,a villanylámpa, és a füst, a sötétség nélküli lelki világosság újra való feltárása, egy hónapra, októberre, esik. Most van a villanylámpa felfedezésének 51-ik és a reformáció megindításának 413-ik 'évfordulója. Testi és lelki világosság. Edison és a reformátorok! Világosság — füst nélkül! Mily hosz- szu utat kellett megtenni, mig ide jutottunk ! A füst az emberrel egy időben jött e földre. A teremtés történetében az első öt napon, nem találkozunk a füsttel. De amikor a hatodik naphoz, az ember teremtésének történetéhez érünk, ott találjuk a füstöt is. Amióta Ábel oltáráról felszállott a füst, azóta száz és száz birodalom emelkedett fel és tűnt el, ezer és ezer uralkodóház ült a trónra és pusztult el. Az ember egyik csodát a másik után érte meg, egyik győzelemről a másikra haladt. Meghódította a földet, a levegőt, a vizet. Szolgájává tette a természeti erőket. Évszázadról évszázadra nagy lépésekkel haladt előre az ember, de minden útjában, minden győzelmében, minden előrehaladásában, ott kisérte a füst. Valami utón módon minden alakult, változott, csak a füst maradt meg. Észak, kelet, dél, nyugat, barbarizmus, civilizáció, az örök hó és az örök: napfény birodalmában, mindig, mindenütt ott a füst. Századról századra ott emelkedik mint egy csatazászló. A füstoszlop az ember utjának jelzőoszlopa. Az embernek az volt a vágya, hogy minél több fényt és minél kevesebb füstöt produkáljon. A fáraók idejétől kezdve a mai napig, a legnagyobb elmék, csillagászok, fizikusok, természettudósok, törték a fejüket azon, hogy lehetne elérni azt, hogy több fény és kevesebb füst legyen. Több fény — kevesebb füst! Több világosság—’kevesebb sötétség! A világítás történetének útjelzői a következők: fáklya, mécs, gyertya, petroleum lámpa, gáz, villany. Világosan jelzi ez azt a törekvést, amit évszázadokon át fejtett ki az ember ezért: több fény — kevesebb füst. Mert az ember nem szereti, csak eltűri, elhordozza, a füstöt. Kevesebb fényről, több fényre, több füstről, kevesebb füstre haladt az emberiség, mig a fejlődés utján eljutott a villanylámpához, amelyben világosságot nyert füst nélkül. Több fény — kevesebb füst! Több világosság — kevesebb sötétség! Az ember vágyott a lelki világosság után. Várta, hogy a tudatlanság, babona, a bűn, sürü füstjén, sötétségén áttör a világosság s sugaraival szétüzi a sötétséget. A kereső, világosság után szomjuhozó lelkek sóvárogva kérdezték: Uram! micsoda az ember? ... Ki vagy Te, felséges Isten? Idozzád járulhat-e az ember? Törődsz velünk? Ha meghal az ember, 'él-e 0? Hogy szabadulhat meg a bűntől ? . . . Oh! vajha megszakasztanád egeidet és alászálla- nál! A próféták biztatták a kereső lelkeket: “nem lesz mindig sötét ... a nép, amely a sötétségben jár, lát nagy világosságot , . . fény ragyog fel . . .!” És végre a fejlődés, a világosodás utján, az ember eljutott oda, hogy boldogan kiálthatott fel: “Az igaz világosság eljött e világba, .......megvilágosít minden embert!” János ev. 1:9. Jézus pedig ezt mondotta: “Én vagyok a világ világossága, aki engem követ nem járhat sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága!” Az igaz világosság eljött e világba! Világosság — sötétség nélkül! Aztán jöttek az emberek, akik jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot és elrejtették a világ világosságát, Jézust. Füsttel, sötétséggel vonták be Őt. A reformáció nem volt más, mint az igaz világosságnak újra való felragyogtatása. A füstnek, sötétségnek sz'étüzése. A reformáció munkája által, a népnek, mely a sötétségben járt, újra felragyogott a Krisztus. A reformációban, az által, hogy Krisztushoz vezette az embereket, a lelki világosságnak legmagasabb fokára jutott el az ember. Miért járnánk sötétségben, mikor a világosság eljött e világra? Miért használnánk füstöt, rossz illatot terjesztő fáklyát, vagy olajos mécset, amikor itt van a füst nélküli fényforrás, a villanylámpa ? Miért mennénk sötétségben bukdácsoló emberek világossága után, mikor itt a világ világossága, Krisztus ?! Több fény — kevesebb füst! Több világosság — kevesebb sötétség! IMA: Édces Atyám! hálát adok néked, hogy a világosság eljött a világra s annak ismeretére, befogadására elvezettél engem is. Atyám! mily nagy még a sötétség! A sseretetlenség, bűn, tudatlanság. babona, gyűlölet, tcstvérietlenség sötétsége, mily sok az ebből fakadó testi, lelki seb, szenvedés, könny és vcrhullatás. Óh add, hogy terjedjen a világosság és szűnjön a sötétség! Terjedjen az igazság, szeretet, testvériség s szűnjön meg a bűn uralma. Kérlek téged, használd fel egyházamat, használj fel engem is eszközül a világosság terjesztésére, a Krisztusnak az igehirdetésen, a biblián, az egyházon, az emberek életén, az én életemen, át való ragyogtatására. Ne engedd, hogy véka
