Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1930-11-08 / 45. szám
45-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik oldal alá rejtsük a Tőled nyert világosságot. Atyám! Több világosságot, kevesebb sötétséget! Jézus által, Ámen. Mi Atyánk....... Ének: 236, 3, 4. “Ha a világ mind ördög volna . . ’ JÉZUS KERESZTJE. Azt gondolná az ember, hogy a mai korban már a szemfényvesztések és ámítások kora lejárt s hogy a mai kor embere nem kapható arra, hogy efféléknek felüljön. És mégis ennek az ellenkezőjét igazolja nem is egy elfogult, rövidlátó ember, hanem egy tudományos és művészi intézmény, a Clevelandi Museum of Art. A clevelandi Szépművészeti Muzeum igazgatója, Mr. Wm. M. Milliken, az idei európai kirándulásán megvásárolt egy kis fadarabot, amely állitólag a Jézus keresztfájából való. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, de legalább 100,000 dollárra becsülik azt. A Krisztus keresztjét valamikor a harmadik században “Szent Heléna” fedezte volna föl anélkül azonban, hogy csak valamikor is be lett volna bizonyítva, hogy az csakugyan a Jézus keresztje volt. Nem a történelmi bizonyosság, hanem az emberek mindent elfogadó vakhite volt az, amely azt a keresztfát oly értékessé tette. Erre a vakhitre építette később a római pápa azt a kitünően bevált üzletet, amikor a Jézus keresztjéből, a szent ereklyéből kis •darab szilánkokat áruitatott, mint csudatevő talizmánokat, és pedig igen drága pénzért. És igen nagy mennyiségben. Annyira, hogy az idők folyamán nem is egy keresztfa, hanem egy egész erdő kitelt volna azokból a szilánkokból, amelyeket mint Krisztus keresztjének egy darabját adtak el a római pápák. És most jön a clevelandi Szépművészeti Muzeum igazgatója, jön Mr. Mil- liken és kidob százezreket dollárokban egy olyan forgácsért, amelylyel valamikor nyilvánvaló visszaélést követtek el. Vájjon Cleveland fölvilágosodott népének nincsen ehhez szava ? Avagy még most is följárnak a középkor elteme- tettnek hitt kisértetei? ARANYSZAVAK. A Lelkészegyesület évi közgyűlésének meghívójában, a meghívás kisérő szavaiban Ujlaky Ferencz elnök és Laky Zsigmond titkár írják e szavakat: “Ez az összegyülekezés úgy lesz szép, ha ott lesznek az ősz, idős próféták, akik a fundamentomokat lerakták, az első órától kezdve itt voltak, építettek, — és ha ott lesznek az ifjak, akik a múlt munkájának, küzdelmeinek gyümölcseit örökségül kapták s akik az egyház építésének munkáját tovább viszik.” LELKÉSZEK ÉS EGYHÁZAK. Nem kételkedünk azon, hogy minden egyes lelkész teljes mértékben belátja annak szükségességét, hogy egymással találkozzanak s hogy egyházaink helyzetét, jó dolgaiknak tovább vitelét, bajaiknak orvoslását teljes erővel munkálni igyekezzenek. Bizonyosak vagyunk arról, hogy minden igaz lelkész örömmel gondol a Lelkészegyesület clevelandi találkozójára. De éppen olyan nyilvánvaló előttünk az is, hogy sokan lesznek közöttünk, különösen a távolabb lakók, akik a legjobb akaratuk mellett sem jöhetnek el, vagy pedig erejüket felülmúló áldozatokat kell hozniok, hogy eljöhessenek. Kinek az érdeke az, hogy a lelkészek egymással találkozzanak? A maguk örömére, szórakozására jönnek-é össze, vagy pedig azért, hogy egyházaik érdekeit, előmenetelét munkálják? A lelkészek érdeke-é ez, vagy az egyházaké ? A kettőt nehéz egymástól elválasztani, mert hiszen a lelkész éppen úgy szivén viseli az egyház érdekeit, mint a saját magáét. Kétségtelen azonban, hogy a Lelkészegyesület nem a lelkészek kedvteléseit, még csak nem is a lelkészek egyéni érdekeit, hanem az egyházak s az egész amerikai magyar refor- mátusság jóvoltát tartja szemei előtt s azt igyekszik munkálni. Éppen azért arra kérjük az egyházakat, hogy 1., serkentsék lelkészüket, hogy a clevelandi gyűlésre menjen el. 2., Segítsék őket abban, hogy a gyűlésre el is mehessenek. SK ■*. ■ti ■* & 1 1 i ■*: SZOMBATI ISKOLA Rovatvezető: Hunyady László lelkész. AZ AMERIKAI REF. EGYHÁZ TÖRTÉNETE. A Ref. Egyház hivatalos megalakulása és szervezése, Holland fennhatóság alatt. A kivándorlás nagy mérveket öltött és a kivándorolt protestánsok lelki gondozása megoldatlanul állt egészen 1746- ig, mikor is a Holland Ref. Anyaegyház Schlatte Mihály lelkészt küldte ki Amerikába azzal a megbízással, hogy ott keresse fel az egyes szórványokat és szervezze és alakítsa meg az amerikai német ref. egyházat. Schlatter hivatalosan megalakította az egyes gyülekezeteket, azokkal elfogadtatta a Coe- tus fennhatóságát, a Heidelbergi Kátét és a dortrechti zsinat végzéseit; lelki- pásztorokat iktatott be és bibliákat és pénzsegélyeket osztott szét a gyülekezetek között. Még Schlatter kijövetele előtt egy buzgó ref. tanító Böhm Fü- löp János megkezdte a ref. egyházak szervezését, és igy 1747 szept. 29-re egybehivatott az első egyetemes egyházi gyűlés (Coetus) Philadelphiában (Pa.) A Coetus egyesítette az egyházmegyék és egyházkerületek jogkörét, de a Coetus szervesen hozzátartozott a Holland Ref. Anyaegyházhoz és a Coetus határozatait annak jóvá kellett hagyni, mielőtt azok törvény erejükké lettek volna. A lelkészek nagyobbrészt Hollandiából küldettek ki és a Coetus is gondot fordított a lelkész-képzésre. 1751-ben már magában Pennsylvania államban 30,000 lélek tartozott az egyházhoz. Schlatter visszatérve Európába, gyűjtést indított az amerikai ref. egyházak segélyezésére, hogy templomok, iskolák épülhessenek, a gyűjtés eredménye közel 12 ezer angol font lett és Schlatterrel újabb lelkipásztorok jöttek ki és igy az egyház megerősödött. VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE. A hivő' százados. Olv. Máté 8:5-13. A hitnek és a felebaráti szeretetnek egyik legmegkapóbb példája a kapernaumi százados története. Egy pogány emberről van itt szó, kinek egyetlen szavára emberek ezrei hullhatnak porba, kinek kezében nagy hatalom van, de mind ennek dacára lelke az élet durva harcában nem lett érzéketlen, sőt kibontakozott belőle a szeretet mindenre kész lelkülete. Szolgája életéért mindent megtesz. Bizonnyal kezeltette orvossal és sokat költött rá. De nem tudtak segiteni. Egyetlen mód volt csupán, hogy a mindenkit meggyógyitó Názáreti Jézust keresse meg. Jézus épen Kapernaumban jár. Megkeresi a százados. Könyörög, hogy segítsen a szerencsétlen emberén. Jézus el akar menni hozzá, de a százados igy felel: ha akarod, meggyógyul az én szolgám. Jézus segített, a szolga meggyógyult. Jézus csupán eny- nyit felelt: Ilyen hitet még nem találtam egész Izraelben. Aranyige: “És jőnek napekeletről és napnyugatról és északról és délről és az Isten országában letelepednek.” Luk. 13:29. Kérdések: 1. Minek a legszebb példája ez a történet? 2. Volt-e nagy hatalma a századosnak? 3. Hatalmával vissza élt-e ? 4. Lelkében változást idézett-e elő az élet folytonos harca ? 5. Mi történt szolgájával? 6. Meg akarta-e menteni őt? 7. Mi volt az utolsó menedéke? 8. Jézus akart-e segiteni rajta? 9. Akarja-e a százados, hogy elmenjen Jézus hozzá ? 10. Meggyógyitotta-e a szolgát Jézsu? 11. Mi volt Jézus megjegyzése?
