Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-30 / 13. szám
VOL. XXX. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA. MARCH 30th, 1929. No. 13. SZÁM. AMERIKAI MAGYAR Reformátu ’Oá O ‘uivjoV:, 3 q.oi i •2 i ? cj d 1 Lapja AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND RthühA.^,__HURCH PAPER. Entered as second class mail matter on the 14th o>f August, 1925 at the P. O. at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879. Publication office: 117 Flowers Ave., Pittsburgh, Pa. FELTÁMADUNK! Mennyi biztatás és milyen vigasztaló reménysugár árad a fenti kijelentésből az egész világra. A pogányok nagy apostola, Pál is azt hozza tudomására a korinthusi gyülekezet tagjainak, hogy van feltámadás. — “Mert ha nincsen halottak feltámdása, akkor Krisztus sem támadott fel. Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi predikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is.” Krisztus feltámadásának emlékünnepét husvétkor üli meg a keresztyén világ. “Hus- vétkor hallgat az ember és Isten beszél a maga rendkivüli nyelvén: a csodák beszédjével. Husvét azt jelenti, hogy nem az ember keresi Istent, hanem Isten keresi az embert; nem az ember küzd Istenért, hanem az Isten küzd az emberért; nem az ember próbálkozik, hanem az Isten győz.” A feldarabolt és halálraitélt édes magyar hazánk ezer sebtől vérző szive is gyászos nagypénteket ül. Drága testéről levagdalták fejét, kezét és lábát. Csak meleg, szerető szive él még és vérzik csendesen. Az ellenség megcsu- folta, szétvagdalva keresztre feszitette, de Isten még nem hagyta el. A megcsonkitott magyar-test vérző szivébe a Krisztus költözött be. Ö szól onnan bizta- tólag. “Én élek ti is élni fogtok.” — A sziv azért él még, mert találkozott a Krisztussal s befogadta Öt, nekünk — a szétszórt és levagdalt testrészeknek — is találkozni kell a Feltá- madottal s akkor húsvéti diadal ünnepre ébredünk! “Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy legyetek uj tésztává”, söpörjétek ki magatok közül a bűnnek erjesztő, bomlasztó, egész világunkat átjáró csiráit! — hangzik hozzánk is az apostol felhívása. Alig volt nemzetség, a melyikre inkább talált volna ez a szó, mint reánk. Egész életünket úgy átjárták a bomlasztó mikrobák, hogy bármit akarunk, a kezünk között poshad meg a tészta. Amit az emberi bűn és gyarlóság lerontott, husvétkor az Isten azt felépítette. Édes hazánkat az irigy és kapzsi emberi kezek szaggatták szét. Mi, igazságunk teljes tudatában, próbálkozunk és küzdünk a régi boldog és szép hazáért, mert igy életünk nem lesz boldog és megelégedett Nem, Nem Soha! Nekünk húsvéti erőre, húsvéti hitre van szükségünk, mert egyedül csak a Krisztus evangéliuma, az Isten szava keltheti életre az agyonvert nemzetet. — És “eljő az óra, amelyben mindazok, akik a koporsókban vannak, meghallják az Ö szavát és kijönnek. Akik a jót cselekedték az élet feltámadására, akik pedig a gonoszt mivelték, a kárhozat feltámadására.” Én érzem és tudom, hogy mi az előbbiek között leszünk s épen azért nem szünök meg igy imádkozni: FIISZEK EGY ISTENBEN, HISZEK EGY HAZÁBAN, HISZEK EGY ISTENI ÖRÖK IGAZSÁGBAN, HISZEK MAGYARORSZÁG FELTÁMADÁSÁBAN! — Van alán valaki, aki nem hiszi ezt-.... “Ha lenne még kételkedő. Él a Jézus SÁBÁN! — Van talán valaki, aki nem hiszi ezt . . . “Ha lenne még kételkedő: Él a Jézus meggyőzi Ö, Él a Jézus a mi Urunk, Feltámadunk, feltámadunk”! Böszörményi M. István.
