Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-20 / 29. szám
4-ik oldal. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 29-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Published weekly by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U.' S. Editor in chief: Rev. G. Takaró, 344 E. 69th St. New York, N. Y. Associated editor: Rev. Sig. Laky, 737 Mahoning Ave. Youngstown, 0. Managing editor: Rev. J. Melegh, 134—8th Ave. McKeesport, Pa. Subscription terms: $2.00 per year, sent anywhere. Entered as second class matter on the 14th of August, 1925 at the P. O. at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879._ Publication office 4829 Second Avenue. — Pittsburgh, Pa. ÉRTÉKES ÉLET, (M.) Teritve a mező az Isten gazdag áldásaival. Itt buzakeresztek sokasága tűnik föl a szemlélő előtt, amott a gyümölcsös kertek dúsan rakott lombkoronái gyönyörködtetik a szemet. A szőlőindák gazdag fürtök terhei alatt roskadoznak s a szántó-vető ember lelke méltán telhetik el hálaadással. Az élet, amely szántóföldjein, gyümölcsös kertjein elterül előtte, valóban értékes élet, mert egy esztendő szorgalmas munkálkodása nyomán ezek töltik meg kamaráját. A föld termésének gazdag áldása azonban akkor válik csak reánk nézve igazi értékké, ha nem csak testünket, hanem lelkünket is igyekszünk táplálni azzal. .Ha a buzagarmadát nemcsak azzal a gondolattal mérlegeljük ,hogy vájjon hány zsákot fog betölteni, hanem gondolunk arra is, hogy vájjon hogyan állott elő az acélos buzaszemek nagy sokasága, hogyan varázsolódik a szőlőszemekbe az édesség, hogyan veszi föl a mosolygó alma az élet piros sziliét? Az ember talán hajlandó ezt a maga munkájának tulajdonítani. Kétségtelenül szükség volt arra, hogy az ember maga is az ekeszarvára vesse kezeit, hogy dolgozzék, munkálkodjék, véres verejtékeket hullasson,— de azért az éléskamarák még bőséggel konghatnának az ürességtől, ha az emberi szorgalom mellett nem volnának ott azok a többi tényezők, amelyek nyomán áldás és gazdag aratás fakad. A. .büzakalászok, a szőlőindák, a fák gyökérszálainak is dolgozniok kellett, hogy a nagy Természet teritett asztala előttünk állhasson. Állandó összeköttetésben kellett államok az anyafölddel, hogy a tápláló erőt eljuttassák a buza- szemekhez, a gyümölcshöz, a szőlőfürtökhöz. Csak igy állhatott elő a gazdag áldás, hogy táplálékul szolgáljon a testnek. Gyönyörű példája ez annak, hogy hogyan kell táplálnunk lelkünket. Hiszen nekünk nemcsak testünk, hanem lelkünk is van, ami éppen úgy megkívánja a maga táplálékát, mint a test. Táplálkozási forrása az Istenség s táplálkozási módja ugyanaz, ami a buzaka- lászé, vagy a szőlőindáé. Lelkünk gyökérszálait éppen úgy bele kell bocsátanunk az Istenség mélységeibe, mint a fának a maga gyökérszálait az anyaföld kebelébe. Mennél mélyebbre hatnak ezek a gyökérszálak: annál erőteljesebb, annál értékesebb gyümölcs képződik. Mennél mélyebben merülünk el az Istenség gondolatvilágában : annál értékesebb lesz a mi életünk s annál gadagabb lelkünk aratása. A műveletlen, sziklás talajban, vagv tövisek között is fejlődhetik kalász, de annak termése sohasem lesz igazán értékes. A zsugorodott buzaszemeket hiába vinnénk piacra, igazi értéket nem fognak azok jelenteni, mert annak idején nem volt módjukban, hogy gyökérszálaikat mélyen bocsássák le. Akik nem gondolnak Istennel, akik csak felületesen, csak látszólagosan élnek lelki életet, akik nem igyekeznek elmerülni az Istenség mélységeiben: azoknak is van ugyan életük, de ez az élet sohasem lesz olyan értékes, mintha kellő mértékben megadtuk volna szá-’ mára a lelki táplálkozás lehetőségét. Ennek pedig egyetlen módja van csupán : mennél alaposabban foglalkozni Isten dolgaival, mennél mélyebben merülni el Isten törvényeinek, Evangéliumának tanulmányozásában, mennél mélyebbre bocsátani lelki életünk gyökér- szálait. Ha ezt megtesszük, tapasztalni fogjuk, hogy életünknek megvan az igazi értéket jelentő acélossága, megvan az igazi gyönyörűséget nyújtó édessége, az igazi életet jelentő piros színe. Elés kamaránk a táplálkozást közvetítő gyökérszálakon keresztül telik meg a gazdag aratással: ezekre a gyökérszálakra van szüksége lelkűnknek is, hogy életünk valóban értékes életté váljon. Kiss Ernő s. a. újhelyi esperes, aki már igen sok gyülekezetét látogatott meg, szívesen fogad további meghívásokat a keleti egyházakban. Cime: 306 Pine St. Bridgeport, Conn. Konferenciák a püspök úrral, (M.) Ft. Dr. Ravasz László püspök ur amerikai kőrútjának első célja az, hogy hirdesse közöttünk az Evangéliumot azzal az erővel, amelyet részére juttatott Istennek kegyelme. Az amerikai magyar reformátusságnak ez lesz a legnagyobb nyeresége és a legnagyobb ajándék, amiben bennünket a Ft. püspök ur részesíthet. Az Igehirdetés mellett azonban célja az is, hogy megismerkedjék a mi egyházi életünkkel, törekvéseinkkel, eszközeinkkel s megismerkedjék azzal a lélekkel, amelylyel céljainkat munkálni igyekszünk. Különösen kifejezett óhajtása volt az, hogy találkozzék azokkal az egyházi vezető emberekkel, akiknek, mint presbitereknek egyházaink jelen sorsa a kezében van, s megismerkedjék azzal az ifjúsággal, amelynek kezében egyházaink jövője lesz. Ennek a célnak érdekében különböző helyeken presbiteri és ifjúsági konferenciák lesznek. A mi nagy szétszórtságunk miatt sajnos, nem vihetjük keresztül azt az első gondolatot, hogy magyar Amerika összes presbitereivel és ifjúságával együtt és egyszerre találkozzék, de megtehetjük azt, hogy egyes vidékeken legyenek ilyen körzeti konferenciák. Ilyen összejövetelek lesznek azok, amelyeket Julius 28-án Pittsburgh vidékének presbitereivel, 30-án pedig ugyancsak ennek a környéknek ifjúságával tartunk a homesteadi egyház kebelében. Ezek az összejövetelek nem valami ünnepélyes előadások lesznek. A püspök ur barátságos beszélgetések formájában kivan közelebb jutni a mi lelkűnkhöz. Alkalmat szerez magának arra, hogy kifejezze a maga gondolatait s egyházi vezetőinknek is alkalmat nyújt, hogy kitárják előtte lelkűket. Ha van valaki, akivel a presbitereknek eszmecserét lehet folytatni: úgy azt a Ft. püspök úrral tehetik meg. Ővele, aki nemcsak hivatali kötelességének teljesítése végett, hanem szivének, lelkének ösztönét is követve, állandóan ott tartja kezét a gyülekezetek életének ütőerén. Hatalmas egyházkerületének már minden egyes gyülekezetét meglátogatta. Ismeri a legkisebb egyházak kérdéseit éppen úgy, mint a leg- nagyobbakét. Jól tudja, hogy mit tettek és mit tehetnek a presbiterek az egyházért, Isten országának terjesztéséért s tudja azt is, hogy a rájuk váró nagy feladatokat hogyan oldhatják meg a legsikeresebben. Gazdag tapasz
