Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1928-07-21 / 29. szám
'OL. XXIX. ÉVFOLYAM PITTSBURGH, PA. JULY 21st, 1928. No. 29. SZÁM. s? AMERIKAI MAGYAR Reformátusok Lapja AMERICAN HUNGARIAN PRE: ‘SJ *pIIG.) U1/^ TIT *°SLMED CHURCH PAPER sojuos^ "d ______________________ cLntered as second class mail matter on the 14th of August, 1925 at the P. O. at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1871Pnhlication office' 117 Flowers Ave. Pittshnrpa Pi Tanuló gyermekek meg jutalmazása. A nyári magyar iskola életbe lépett minden magyar lakta helyen széles Amerikában. A magyar gyermekek ezrei igyekeznek napnap után az iskolába, elhagyják a játszást, az örömteljes otthont és mennek tanulni. Már ez egy megszokott dolog Amerikában. így veszi át egyik nemzedék a másiktól a reá ja bízott egyházi és faji feladatokat. A kis sereg igyekszik is elsajátítani a magyar szokásból annyit, amennyit csak lehet és törekszik elvégezni azt a munkát, melyet kiszabnak gyenge vállaira. Most az a kérdés merül fel: Kik azok, akik megbecsülik ezt a munkát és segélyezik is áldozatkészségükkel? Már egyszer szót emeltünk, hogy ennek a munkának nem szabad volna az egyház templomainak falai közt meg húzódva maradni, a magyar gyermekek nevelését magyar szempontból kellene közérdeknek tekinteni. A magyar egyletek pénz spekulációnak tartják működésűket. A magyar gyermekekre és ifjúságra egy árva centet nem áldoznának, mert nem tartozik alapszabályilag hatás körükbe. De mikor a gyermekek felnőnek, akkor igenis ki tudják vetni a hálót s örülnek annak, ha magyarul beszélni tudó ifjakat zászlóik alá tudnak toborozni. És vegyük sorba a magyar intézményeket. Melyik az, mely a magyar nemzeti érzés ápolására csak egy centet is adott valaha. Vagy az amerikai pénzen meggazdagodott vezér embereink, akik ékes szavakkal emlegetik a fehér asztalok mellett, hogy hogyan kell megmaradni magyarnak, micsoda büszkeség ahoz a fajhoz tartozni: de mikor egy kis áldozatról van szó, a magyar iskola fenntartásáról, akkor, szünidőt kérnek a gondolkozásra, a sejgélyezés aztán elmarad véglegesen. Csodálattal látjuk ma a gomba módjára növekedő “Magyar Házakat”, a melyre egész őszinteséggel felírhatnánk a “Magyar Csárda” nevet, igy aztán nem árulná el a fölirat a benti foglalkozást. Ezek a helyek többnyire gyűjtött pénzen épülnek fel, közpénzen tartatnak fel. Ha a magyar kedv és magyar nóta megérdemli a magyar házak felépítését, menynyivel inkább megérdemli a magyar lélek, a magyar gyermeksereg, hogy számukra építsük fel és tartsuk fel a magyar iskolákat. Mily sokra mennénk, ha legalább egy-egy helyen magyar tanítókat fizetnének a nyári szezon alatt. Vagy magyar könyveket rendelnének a gyermekek részére. így a hogy van ilyen silány, nemtörődöm módon ne várjon senki csodát, ne várja azt, hogy a magyar gyermekek túlságos ragaszkodással maradjanak meg a magyar intézményekben, ahonnan a szeretetnek legkisebb fénye sem sugárzott feléjük. A nyári iskola folyamatban van. A kis apróságok dolgoznak, a szülék mosolygó arccal figyelik ezt a munkát, és úgy látszik ebben csak nekik van örömük. De ennek a munkának nem családias és egyházias jellegűnek kell maradnia, hanem faji szempontból Ítélve országos nemzetmentő munkának. Ebben a munkában vegye ki részét minden magyar és minden magyar intézmény. Felkérjük tehát a nyári magyar iskolák vezetőségét, hogy minden magyar városban keltsék fel az érdeklődést, gyűjtsenek magyar könyvekre, képekre és más hasznos eszközökre, mellyel a magyar kultúrát jobban kifejleszthetik és a nyelvet tovább ápolhatják. Ne kerüljön ez a mi drága nyelvünk árvaságra!
