Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1925-02-14 / 7. szám

2. oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 7-ik szám f-------------------------------------------"N PUBLICATION COMMITTEE: Rev. Alexander Ludman, Rev. Géza Takaró, Rev. Julius Melegh, Rev. Francis Újlaki, Rev. Louis Bogár, Rev. Gabriel Dókus jr., Rev. Francis Kovách, Rév. Charles Papp, Rév. Sigismund Laky. EDITOR IN CHIEF: Rev. MICHAEL TÓTH, 8016 Vanderbilt Avenue Detroit, Mich. Tel. Cedar 4237 BUSINESS MANAGER: JULIUS FODOR, 7911 West Jefferson Ave. Detroit, Mich. Tel. Cedar 0414 V___________________________V AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFORMED CHURCH PAPER PUBLISHED WEEKLY — MEGJELENIK MINDEN HÉTEN SUBSCRIPTION TERMS: $2.00 PER YEAR SENT ANYWHERE ELŐFIZETÉSI ÁR: BÁRHOVA KÜLDVE 2 DOLLÁR EGY ÉVRE Mindennemű közlemény a felelős szerkesztőhöz küldendő. Előfizetési és hirdetési dijak az üzletvezetőhöz küldendők. Publication Office: 7911 W. Jefferson Ave. Detroit, Mich. Tel. Cedar 0414 Editor’s Address: 8016 Vanderbilt Ave. Detroit, Mich. = Tel. Cedar 4237 Entered as second class mail matter on the 16th of October, 1924 at the P. O. at Detroit, Michigan, under the Act of March 3, 1879. Történetek és gondolatok KIADÓ BIZOTTSÁG: Ludmán Sándor, Bridgeport Takaró Géza, New York Melegh Gyula, McKeesport Újlaki Ferenc, Lorain Bogár Lajos, Toledo Dókus Gábor, Canton Kovách Ferenc, Bloomfield Papp Károly, Lackawanna Laky Zsigmond, New Brunswick FELELŐS SZERKESZTŐ: TÓTH MIHÁLY, 8016 Vanderbilt Avenue Detroit, Mich. Tel. Cedar 4237 ÜZLETVEZETŐ: FODOR GYULA, 7911 West Jefferson Ava. Detroit, Mich. Tel. Cedar 0414 U___________________________; j Egy kis leány, szüleinek dédelgetett és Itedves gyermeke, minden tekintetben kedves és jószivü gyermek volt, csak az volt a hibá­ja, hogy nagyon szeretett enni. Az édes­anyja váltig kérlelte, hogy legyen óvatosabb, de minden igyekezete kárba veszett a leányka torkosságán. Egyszer aztán a gyermek na­gyon elrontotta a gyomrát. Beteg lett és megijedt, hogy meg fog halni. Ekkor látta be igazán, hogy milyen jó lett volna addig engedelmeskedni édes anyjának, mig még nem volt késő. így vagyunk mi is nagyon gyakran. Mig jól megy dolgunk az életben, úgy viselke­dünk, mint az elkényeztetett gyermek s csak akkor kezdünk sopánkodni és fogadkozni, mi­kor már szenvedünk a gondatlanságunk ke­serű gyümölcseitől. A bölcs ember azonban előre vigyáz és elkerüli mindazt a bajt, a mit saját erejéből elkerülhet. * * * Az amerikai iskolákban újabban mind több állam területén kötelező érvénnyel élet­beléptették a Biblia naponkénti olvasását. De még mindig sok olyan hely van, a hol állami törvény tiltja a Bibliának a Public Schoolok- ban való olvasását. Hat államban kötelező az iskolákban való bibliaolvasás, ezek: Ala­bama, Georgia, Massachusetts, Kentucky, Pennsylvania és Tennessee. Engedélyezve van a biblia iskolában való olvastatása a követ­kező államokban: Indiana, Iowa, Kansas North és South Dakota, Oklahoma. Egyes he­lyeken törvényszéki engedély folytán gyakor­latba vették a következő államokban: Maine, Michigan, Nebraska, Ohio, West Virginia és Wisconsin. El van tiltva California, Illinois, Minnesota és Washington államokban, azon­kívül tiltó rendelkezések állanak fenn a kö­vetkező államok területén: Arizona, Idaho, Montana, Nevada és Wyoming. A többi húsz állam törvényhozásiiag nem foglal semmi ál­lást e kérdésben. Ne feledjük el, hogy a Zarándok Atyák földje ez az ország és hogy a rendkívüli vi- talitasu keresztyénségnek — és főleg a pro­testantizmusnak — e téren még itt, a protes­táns szellemben felépült és e szellem segitsé- táns szellemben felépült és e szellem segítsé­gével nagyranőtt Amerikában is, nagyon sok tennivalója van. Amerikában minden tiz gyermek közül legalább hat Isten, Jézus és a keresztyén vallás ismerete nélkül nő fel. Ez az ország ma gazdag, hatalmas és eleven, de vigyázzunk a jövendőre, mert „minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs,” melynek egyedüli hivatott letéteményese az élő, egyént és társadalmat formáló evangéliumi élet. * * * Élhetsz akármeddig, ne feledd, hogy éle­ted első húsz esztendeje a legfontosabb. Hogy használod fel ifjúságod napjait? Remélhetsz- e boldog, szép öreg kort? * * * Ne feledd el, hogy az élet olyan, mint a tükör: nem ad semmivel sem többet vissza, mint a mennyit te magad adtál neki. * * * A legnagyobb tiszteletadás, melyben az igazságot részesíthetjük, az, hogy igazság szerint éljünk. * * * A megélhetés jó és szükséges dolog. Csak az a baj, hogy igen sok ember a megélhetést és az általa nyújtott külső életviszonyokat tartja a legfontosabbaknak. Már pedig az élet többet jelent, mint az eledel és a ruhá­zat, többet követel a jó modornál és a testi szépségnél. A világban túlságosan nagy azok­nak az embereknek a száma, kiknek a megél­hetésük tisztességes volna, de az életük, saj­nos, nagyon is tisztességtelen. Ha az embe­rek élete egyenkint és összesen tisztább, jobb" és igazabb volna, az több boldogságot biztosi­tana, mint a külső életviszonyok bármilyen megjavítása. Ebben nyilvánul meg a keresztyénségnek minden mondvacsinált filantrópiánál, vagy szocialisztikus ábrándnál nagyobb jelentősége. S vájjon mi, keresztyének, mit teszünk, hogy életünkben az Evangéliumnak ez az élet­formáló oldala kiábrázolódjék ? Élet-e a mi életünk, ebben az igazabb és magasabbrendü erkölcsi értelemben véve? * * * Tudatlan és túlbuzgó keresztyénekkel gyakran megesik, hogy Krisztus nevében s az Ő érette való munkálkodás közben súlyos hi­bákat követnek el, de ennél is nagyobb baj az, ha valaki egyáltalán semmit sem tesz Krisztusért s a Benne megszemélyesedett örök Igazságért. Nincsen az a kudarc, mely következményeiben károsabb volna, mint a semmivel nem törődő hanyagság. —; Téved­ni hiba, — semmit sem tenni bűn. * * * Azok az emberek, kik értelmileg ki van­nak művelve, de vallásos és erkölcsi tekintet­ben műveletlenek, veszedelmesek bármely társadalomra nézve. (Roosevelt.) * * * Az élet olyan, mint a malomkő: az ügyet­len embert összetöri, az ügyes és bölcs em­ber számára hasznos és tápláló magvakat őröl. * * * Mikor bánt és bosszant bennünket az, hogy mit gondolnak rólunk az embeerk, gon­doljunk arra, hogy mi hányszor vélekedtünk rosszul másokról ok nélkül. Ha mások igaz­ságtalansága fáj, jusson eszünkbe, hogy hány­szor okoztunk fájdalmat másoknak a mi igaz­ságtalanságainkkal. * * * A legnagyszerűbb látvány a világban az ember, a legelszomoritóbb látvány az elzül- lött ember s a legnemesebb munka a világ­ban az, melyet Isten az Ő akarata szerint élő emberek által végez. * * * Az imádság az emberi törekvések szelle­mi erőforrása; nem pedig azoknak helyettesi­tője. Minden ima befejezetlen és hiányos, ha azt cselekvés és a helyes cselekvés után kö­vetkező áldás meg nem koronázza. * * * Az Istenben nem hivő ember, hogy hitet­lenségét megtámogassa, „tudományos világné­zetet” emleget. Az ő tudományos világné­zete azonban olyan, mint hogyha a vízben úszkáló ázalék arról elmélkedne, hogy mi az a titokzatos hatalom, mely a vizet alkotó két elemet, a hidrogént és oxigént egyesíti. Az istentagadó: szinvak, ki a szinhatásokról akar elmélkedni, az istentagadó olyan, mint a zenei hallás nélküli ember, ki természeti és Ízlésbeli fogyatékosságában Beethoven szimfóniáját szeretné lekritizálni... Szánalmasak az ilyen emberek. Szellemi érzéketlenségüket haszta­lan próbálják tudományoskodó rongyokkal el­takarni. A mi fogyatékosságunk sohasem lehet jog­cím arra, hogy az épséget másokban is lehe­tetlennek tartsuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom