Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1925-08-29 / 35. szám
35-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal I. RÁKÓCZI GYÖRGY ÉS A BIBLIA OLVASÁS. Az örökké feledhetetlen Lórántffy Zsuzsánna férje, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem maga is hűséges, biblia szerető református ember volt. Szalárdi János történetiró, aki szintén abban az időben élt (1620 és 1630 körül) azt írja róla, hogy az ószövetséget 13-szor, az újat pedig 32-szer olvasta végig. Szalárdi igy ir a maga ódon nyelvén: “Reggel ágyából felkelvén s ebéd előtt félórával, este hálóházában való bemenéskor magánosán is az istentiszteletet soha el nem mulasztja vala. A bibliábul pedig rendszerint két-két caputokat (fejezetet) akárminemü gondos dolgai közben is el nem vesztegli vala.” SZAPORODNAK AZ ELŐFIZETŐK. Egyik fővárosi újság nagyon szemléltetően írja le, hogy az orosz népet hogyan buzdítják az előfizetésre. Egy időben minden faluban előfizetőket to- borzó gyűléseket tartottak. Előhívnak egy öreg földmivest, aki odacsoszog a hivatalnok asztalához. — Öregem nem akarsz egy újságra előfizetni ? — Uram, nem tudok olvasni. — Ez neip akadály. Majd az unokád felolvassa az újságot. — Nincs unokám, egymagám vagyok. Az ügynök elkomorul, de csakhamar felderül az arca és odaszól az öregnek: — Mondd csak, dohányos ember vagy? — Igen. — No látod, akkor jó hasznát veszed az újságnak, vékony papirosra nyomják és jól lehet belőle cigarettát sodorni. — De én csak pipázom, — mondja az öreg és megmutatja a pipáját. Az ügynök dühbe jön és ráförmed az öregre. Köteles vagy előfizetni. Mekkora a gazdaságod ? — Csak öt tyúkom van. — Úgy... Be kell őt írni a listába. Ha majd nem tud fizetni, elvesszük a tyúkjait. Ha bár nem ilyen methódussal, de mégis elmondhatjuk, hogy szaporodnak az előfizetők. A legközelebbi napokban a következők fizettek elő a lapra: Domonkos Dániel, Fehér Jó- zsefné, Tóth Károly, Horváth Elek, Dákai Erzsébet, Pető Esztike, Zámbori Irénke, Kocsis György, Eigembrod József, Puskás Lajos, Jobbágy Lajos, László József, Galyas József, Molnár Mihály, Hudák András, Mihovics Sándor, Séra Gábor, Mikó Imre, Lengyel István, Katona András, Papp János, Csiszár György, Bocska Gábor, Urbán Béla, Balogh János, Pin- kóczi Károly, Dr. Papp Géza, Boros István, Mogyorósi Mihály, Orosz Ferenc, Kőmives János. A MÚLT NAGYJAI TISZA KÁLMÁN, magyar miniszterelnök a legnagyobbak közül való volt, akiket a református egyház szült. Évtizedekkel ezelőtt igazi Mózese volt a magyar református egyháznak ,nagy és méltó büszkesége hittestvéreinek. Mikor 1860-ban, az osztrák önkényuralom fel akarta oszlatni a tiszántúli kerület gyűlését, Tisza, aki a szalontai egyházmegyét képviselte, ezeket mondotta: — “Mindenek felett mi a királyok királyának tartozunk legfőbb engedelmességgel, tehát hitelveink megtagadása nélkül eloszolnunk nem lehet.” 46 évig volt e. m. gondnok, 35 évig dunántúli főgondnok, 8 évig a konvent elnöke; 42 évig volt a politikai pályán, 14 és fél évig ült a miniszterelnöki székben — se hosszú idő alatt mérhetetlen szolgálatokat tett az egyháznak. Született 1830 december 10-én, meghalt 1902 március 23-án. Áldott legyen emlékezete ! V______________________________________^ MAGYAR PROTESTÁNS NYOMDÁK A 16. SZÁZADBAN. A 16-ik században, a reformáció századában 31 magyarországi nyomda közül 30 protestáns volt s igy természetes, hogy az evangélium világossága gyorsan terjedt. Abban az időben minden nyomdász reformátor volt. Ebben az időben a legegyszerűbb nyomdász sem volt kapható arra, hogy olyan iratot kinyomasson, amely a reformáció szellemével ellentétben állott. Kossuth Lajos, a legnagyobb magyar hazafi, a sárospataki református kollégiumban tanult. “Mikor mi jóra törekszünk Isten nem az eredményt, hanem az akaratot nézi.” (Kálvin.) INGATLANFORGALMI OSZTÁLYA SAJÁT ÉPÜLETÉBEN DETROIT — MICHIGAN. 7932 W. JEFFERSON AVE. A REFORMÁTUS KERESZTYÉN ÖNURALMA. Mikor Arany János, a legnagyobb magyar költők egyike, aki jó református ember is volt, Nagyszalontán jegyzőskö- dött, sok ügyes bajos ember kereste fel irodájában. Némelyikkel nagyon sok baja volt, de ő egyforma türelemmel próbálta mindegyiket elintézni, még ha egyszer másszor megbosszantották is. Egy alkalommal amikor az egyik városi tanácsos is jelen volt, épen egy ilyen ügyet kellett elintéznie. Mikor aztán vége volt a nehéz és bosszantó dolognak, a tanácsos nem állhatta meg, hogy meg ne kérdezze Aranyt: — Már csak megkérdezem tisztelt jegyző uramtól, hogyan lehet az, hogy az ilyen dolgoknál soha még csak egy “adtát” sem lehet a szájából hallani. Arany János csak röviden felelt: Nem szokásom. — Dehát mégis, mikor haragszik, mit szokott mondani ? — Akkor hallgatok — válaszolta Arany. — De mégis, ha nagyon, de nagyon megharagszik ? — Akkor még jobban hallgatok — felelte a leendő nagy költő és tovább ment, hogy folytassa dolgait. Református elődeink a lehető legszigorúbban megkövetelték mindenkitől, hogy indulatain uralkodni tudjon. A káromkodó™ a legszigorúbb büntetéseket mérték, olyan szigorúakat, hogy ma nem egy szinte hihetetlennek látszik. Ma már a törvény nem fogja olyan szigorúan a féktelen indulatu embereket, akik istenkáromlásra is vetemednek. Ez a borzalmas vétek különösen a háború óta annyira elhatalmasodott Magyarországon is, hogy számos megye külön törvényhozást kért ellene a nemzetgyűléstől. Arany a régi, puritán református nevelés gyermeke volt s az egész hosszú, tiszta életén meglátszott. Ha jótéteményünkért gáncsolnak, jusson eszünkbe, hogy a mi jutalmunk úgysem itt van. (Kálvin.) A valódi boldogság, sajnos, abban áll, hogy a boldogságról le tudjunk mondani (Kálvin.)