Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1925-07-04 / 27. szám
2. oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 27-ik szám r-----------------------------------------PUBLICATION COMMITTEE: Rev. Alexander Ludman, Rev. Géza Takaró, Rev. Julius Melegh, Rev. Francis Újlaki, Rev. Louis Bogár, Rev. Gabriel Dókus jr., Rev. Francis Kovách, Rev. Barnabas Dienes, Rev. Sigismund Laky. Editorial and Publication Office: 7911 West Jefferson Avenue Detroit, Mich. SUBSCRIPTION TERMS: $2.00 PER YEAR SENT ANYWHERE. _____________________________________________J AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFORMED CHURCH PAPER PUBLISHED WEEKLY — MEGJELENIK MINDEN HÉTEN This Paper is Published in Cooperation with the Reformed Church in the United States & the Presbyterian Church in the United States of Americá Mindennemű közleménvek vagy előfizetési és hirdetési dijak :: a felelős szerkesztőhöz küldendők. :: Publication Office: 7911 W. Jefferson Ave. Detroit, Mich. Tel. Cedar 0414 Entered as second class mail matter on the 16th of October, 1924 at the P. O. at Detroit, Michigan, under the Act of March 3, 1879. t---------------------------------------------------------A KIADÓ BIZOTTSÁG: Ludmán Sándor, Bridgeport Takaró Géza, New York Melegh Gyula, McKeeaport Újlaki Ferenc, Lorain Bogár Lajos, Toledo Dókus Gábor, Canton Kovách Ferenc, Bloomfield Dienes Barna, Caldwell Laky 2>igmond. Név* Brunswick További intézkedésig a szerkesztőség és kiadóhivatal cime: “Amerikai Magyar Reformátusok Lapja”, 7911 W. Jefferson Ave. Detroit, Mich. ELŐFIZETÉSI AR: BÁRHOVA KÜLDVE 2 DOLLÁR EGY ÉVRE. Tl/IEGKEZDŐDÖTT a tanítás a nyári magyár iskolákban. Talán széles Ame- rikáan nincs egyetlen magyar református gyülekezet sem, amelyik nem tartana fenn nyári magyar iskolát. Nem riad vissza egyik sem a fentartás nagy költségeitől, mert mindenik érzi, tudja, bogy a nyári magyar iskola nagy fontossággal bir nemcsak a családra, hanem magára az egyházra nézve is. Talán egyetlen bevándorolt nemzetiség sem talál annyi nehézséget az angol nyelv elsajátításában, mint a magyar. Nem lehet feladatunk az, hogy e cikk keretében ennek okait keressük, megtaláljuk és felmutassuk. Elég, ha megállapítjuk, hogy vannak Amerikában magyar szülök, akik huszonöt-harminc esztendővel ezelőtt telepedtek le az Egyesült Államokban s még ma is magyarul éreznek, magyarul gondolkoznak és csak magyarul beszélnek. Ugyanezeknek a magyar szülőknek itt született gyermekei pedig angolul éreznek, angolul gondolkoznak és csak angolul beszélnek. Szomorú és fájdalomkeltő az az ür, ami igy támad szüle és gyermek között. A szülők nem beszélnek angolul, a gyermekek nem beszélnek magyarul. Egyik a másikát nem érti meg. Egyik a másikának lelki világába nem nyer betekintést. Innen van aztán az, hogy a gyermek alig hogy felcseperedik, gondolkozás és minden lelkifurdalás nélkül hagyja ott szüleit s megtagadja még nemzetiségét is. A nyári iskolák vannak hivatva arra, hogy ezt az iirt áthidalják. A szülőket már nem lehet érzésükben, gondolkozásukban és felfogásukban amerikaivá átgyur- ni, mert ehhez a nyelvnek ismerete szükséges. Ám a gyermek fogékony lelkét rendszeres magyar oktatással át lehet úgy formálni, hogy nemcsak szorosabb érzelmi, értelmi és lelki viszonyba kerül angolul nem beszélő szüleivel, és nemcsak nem szégyenli nemzetiségét, de magyarságára bizonyos tekintetben még büszke is. Az MEGJEGYZÉSEK ilyen gyermek nem nő ki, nem fejlődik ki a családból. A nyári magyar iskolán keresztül azonban az egyházzal is szorosabb kapcsolatba lehet hozni a gyermeket. Az a gyermek, aki az amerikai elemi iskolákat járja s magyar oktatásban nem részesül, tehát nem bírja a magyar nyelvet sem Írásban, sem olvasásban, sőt még beszélni is alig tud: soha sem fogja magát otthon érezni a magyar egyházban. A nyelv ismerete okvetlen szükséges ahhoz, hogy magyar református vallásunk szépségeit megismerje. A magyar nyelvnek ismeretét pedig manapság csaknem kizálólagosan a magyar nyári iskolában szerezheti meg a gyermek. De e mellett igen jó alkalom kínálkozik arra is, hogy megismertessük a gyermekkel a bibliai történeteket s örökszép zsoltárainkat is, amelyek révén aztán sokkal könnyebben vezethetjük be az egyházi életbe. Megérthető tehát, lia az egyház nem riad vissza még a legnagyobb áldozatoktól sem, csakhogy nyári magyar iskolát tarthasson fenn a gyermekek számára. És igen bölcsen cselekszik az az édes apa és édes anya, aki szereti a családját s szereti vallását is, ha megragadja a kínálkozó jó alkalmat s gyermekét nem tartja vissza a nyári iskolától. A NYÁRI ISKOLA eszméje különben igen erősen hódit az amerikai testvérek között is. Ma már csaknem minden amerikai református gyülekezetben meg van szervezve a szünidei nyári iskola a gyermekek számára, ők Daily Vacation Bible Scbool-nak nevezik. Ezt az eszmét Ők az amerikai magyar reformátusoktól vették át. Tehát nemcsak vettünk, hanem adtunk is már valamit. Ők nem tanítanak Írást és olvasást, hanem tanítanak a val- láserkölcsi dolgok mellett kézimunkáiéit. Fölfedezték a szünidei iskoláknak fontosságát s átvették tőlünk az ideát. Sőt ők már annyira vannak véle, hogy egész kis irodalmat teremtettek a szünidei iskolával kapcsolatban. Csaknem minden nyáron elhagyja a nyomdát egy-két olyan angol nyelvű könyv, amely a szünidei iskolával, annak előnyeivel foglalkozik s megadja a szükséges útbaigazításokat egy ideális és minden tekintetben tökéletes szünidei iskola megszervezéséhez. Ezeket a könyveket még mi magunk is haszonnal forgathatjuk. Igen okosan teszik hát a lelkészek, ha megszerzik. DEKÖSZÖNTÖTT a nyári meleg időszak. Az újságírók ezt nevezik uborka-szezonnak, amikor alig történik valami, amiről érdemes lenne írni és lehetne is írni úgy, hogy az olvasó közönség figyelmét lekössük. Igaz ugyan, hogy Kínában van egy kis csete-paté s néhány száz s talán ezer ember is belepusztult már, de az újságok hiradásaiból alig képes az ember kiböngészni, hogy mi okból és mi célból történik ez a vérontás Ám ha nincs világot rengető háborúskodás, van majom-per Tennessee államban s a világ tekintete oda szegeződik a kis Dayton városkára, ahol egy különös perben szembe kerül egymással két szélsőség: William Jennings Bryan, a megalkuvást nem ismerő hivő és Clarance Darrow, a cinikus tagadó. Úgy áll ugyanis a dolog, bogy Tennessee állam törvény utján tiltotta el az állam területén az evolúció (fejlődés, kialakulás)tanának tanítását, mert ezt a tant a törvényhozók vallásellenesnek tartják. Az American Civil Liberties Unió biztatására azonban az egyik tanár vigan tanította tovább is a megbélyegzett tant. Persze, hogy törvényt akasztottak a nyakába. A per Daytonban folyik. Bryan a vádló s Darrow a védő. Ezt a pert különben azért nevezik majom-pernek, mert sokan az evolúció tanával akarják bebizonyítani, hogy az ember a majomból fejlődött, alakult ki emberré. Ha ebben a perben a szabad véleménynyilvánítás körül folyna le (Folytatása az 5-ik oldalon')
