Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1925-03-07 / 10. szám
2. oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 10-ik szám f--------------------------------PUBLICATION COMMITTEE: Rev. Alexander Ludman, Rev. Géza Takaró, Rev. Julius Melegh, Rev. Francis Újlaki, Rev. Louis Bogár, Rev. Gabriel Dókus jr., Rev. Francis Kovách, Rév. Charles Papp, Rév.' Sigismund Laky. EDITOR IN CHIEF: Rev. MICHAEL TÓTH, 8016 Vanderbilt Avenue Detroit, Mich. Tel. Cedar 4237 BUSINESS MANAGER: JULIUS FODOR, 7911 West Jefferson Ave. Detroit, Mich. Tel. Cedar 0414 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFORMED CHURCH PAPER PUBLISHED WEEKLY — MEGJELENIK MINDEN HÉTEN SUBSCRIPTION TERMS: $2.00 PER YEAR SENT ANYWHERE ELŐFIZETÉSI ÁR: BÁRHOVA KÜLDVE 2 DOLLÁR EGY ÉVRE Mindennemű közlemény a felelős szerkesztőhöz küldendő. Előfizetési és hirdetési dijak az üzletvezetőhöz küldendők. Publication Office: 7911 W. Jefferson Ave. Detroit, Mich. Tel. Cedar 0414 Editor’s Address: 8016 Vanderbilt Ave. Detroit, Mich. = Tel. Cedar 4237 Entered as second class mail matter on the 16th of October, 1924 at the P. O. at Detroit, Michigan, under the Act of March 3, 1879. KIADÓ BIZOTTSÁG: Ludmán Sándor, Bridgeport Takaró Géza, New York Melegh Gyula, McKeesport Újlaki Ferenc, Lorain Bogár Lajos, Toledo Dókus Gábor, Canton Kovách Ferenc, Bloomfield Papp Károly, Lackawanna Laky Zsigmond, New Brunswick FELELŐS SZERKESZTŐ: TÓTH MIHÁLY, 8016 Vanderbilt Avenue Detroit, Mich. Tel. Cedar 4237 ÜZLETVEZETŐ: FODOR GYULA, 7911 West Jefferson Ave. Detroit, Mich. Tel. Cedar 0414 v______________________; Történetek és gondolatok Leánykoromban, — mesélte egy tevékeny és munkás jellemű keresztyén nő — valamikor egy könyv akadt a kezembe. A könyv unalmasnak tűnt fel előttem, de volt benne egyetlen mondat, mely megragadta a figyelmemet. Ennek az egy mondatnak köszönhetem azt, hogy tétlen és ábrándozó leány-lel- kem megkomolyodott s hogy életem munkás és jól végzett munkában gyönyörködő életté fejlődött ki. A mondat igy szólt: “Egy kis gépezet, mely egy macska erejének megfelelő munkát bir végezni, ha állandóan és rendesen munkában tartják, többet ér, mint egy tétlenül álló és a munkátlanságtól megrozsdásodó negyven lóerős masina.” Akkor sokat gondolkoztam e mondás igazsága felett. Beláttam, hogy az én életem talán nincs olyan fontos, talán nem képes annyi munkára, mint egy erőteljesen megépített gép, de azon a kis körön belül, melyre erőm kiterjed, kötelességem megállni a magam helyét és az erőmhöz képest jól végzett munkámnak meg lesz a maga méltó jutalma. És elhatároztam, hogy az én lelkem, a szivem, az életem kis gépezetét munkába állitván, igyekezni fogok Isten által kijelölt helyemet betölteni, úgy a magam, mint családom és embertársaim javára. Ez és semmi más az én munkabirásomnak és boldog megelégedésemnek a titka. (Préd. 9:10.) o o o Az Apostolok cselekedeteiről írott könyv 20-ik részének 22—24 verseivel kapcsolatban említjük meg a következő misszionárius-történetet: Néhány évvel ezelőtt történt, hogy egy Indiában szolgáló angol missziói lelkész szabadságon volt hazájában s az angliai főiskolák egyikében tanulók előtt előadást tartott az indiai keresztyén hittérítők életéről. Előadásának célja az volt, hogy a kollégiumban tanuló ifjak közül néhányat megnyerjen a missziói hivatás számára. Beszédében azután többek között ilyenféléket mondott: “Jó dolguk lesz ott önöknek, lesz megfelelő lakásuk szép verandával, lesznek szolgálók, kik a nehezebb házi munkákat el fogják végezni. Nem is olyan nehéz, mindenekfelett szép és tekintélyt kölcsönző állás ez; a ki alkalmasnak érzi magát, az jelentkezzék.” Azonban senki sem jelentkezett. Néhány hónap múlva azután egy másik misszionárius járt abban az intézetben, ki Congó-ból, középső Afrikából jött, hogy önként jelentkező misszionáriusokat keressen egy volt hűséges munkás helyére, kit kevéssel azelőtt a vademberek munkálkodása közben meggyilkoltak. “Lehetséges, sőt könnyen megeshetik, — mondta ez a missziói lelkész, — hogy a munkát, melyet Krisztus országáért végzünk, életünkkel kell megpecsételni. Lehet, hogy az, a ki önök közül, fiatal barátaim, erre a munkára jelentkezik, életét kell, hogy fizesse zálogul a vad állapotban élő emberek megtérítéséért.” Mindamellett, mikor a misszionárius beszédét befejezte, hat fiatal ember állott fel, kik mindnyájan készek voltak a vértanú- halált halt ember helyét betölteni. Mindegyik kész volt a legnagyobb árt, akár életét adni Krisztusért, ők nem “könnyű job”-ot keres- 1 tek. Vájjon mi bennünk van-e elég erő, hit és hősiesség, hogy áldozatokat hozzunk nagy és nemes célok érdekében. A nagy dolgok véghezviteléhez nagy lélek és nagy erő kell. A kis, gyáva dolgok cselekvése összezsugoritja, megnyomorítja a lelkünket. o o o Orpheusról, a görög mithológiának e rokonszenves alakjáról járja az a monda, hogy lantjából oly édes hangokat tudott kicsalni, hogy a vadállatok is megszelídültek tőle s lábaihoz telepedve, áhitatosan hallgatták a nagy zenész lágy melódiáit. Ezzel kapcsolatban szóljunk pár szót a különösen Amerikában, de általában az egész világon “dühöngő” jazz-zenéről. Manapság már ott tartunk, hogy vannak egész jónevü muzsikusok, kik, nem lévén jobb dolguk, cikkeket Írnak a jazz-muzsikáról, azt bizonyítgatván, hogy annak eredetét és jövendőjét ősi élettörvények igazolják. “A dzsungel friss őserejének ritmusa lüktet benne,” — Írja némely elcsavarodott agyú “esztétikus” erről az idétlen, korcs Ütemű zengedezésről. “A jövő zenéje” — mondják mások, s mi összeborzongunk arra a gondolatra, hogy milyen lesz az a jövő, melynek zenében kifejezett ideáljai ilyen torz módon jutnak kifejezésre. Végül pedig hallgassuk meg a következő kis bizonyítékot: Egy los angelesi cirkuszi állatseregletben kísérleteket végeztek a vadállatokkal, hogy megfigyeljék, vájjon van-e alapja az Orpheusról szóló mondának s hogy milyen hatással van a zene az állatokra. Megállapították a kísérlet eredményeként, hogy az édes, meleg zengésű dallamok és tiszta harmóniák gyönyörködtető és szelídítő hatással vannak az elefántra, a tigrisre és a különböző fajta majmokra, általában a szép és összhangzó zene jó hatást idéz elő ez állatoknál, mig az erőteljesebb, merészebb hangzású dolgok inkább vad ösztöneiket keltik fel. A jazz-banda pedig egészen megvaditja, sokszor pedig bántja őket. Ezek az egyszerű, buta állatok nem érzik meg benne a “dzsungel őserejének lüktetését,” sőt megbomolnak tőle. Vájjon a mai fiatalságra milyen zene van jó hatással? És mennyiben járul hozzá a jazz a mai nemzedék lelki elmélyüléséhez? Egy szomorú, erkölcsben és Ízlésben egyaránt bomló korszak kórtünete ez a “zenének” csúfolt valami, melyet egy oregoni újság igy jellemez: “Sánta, koldus, nyomorék, mely mankó gyanánt egy szakszofonra támaszkodik.” És a mi napjaink ifjúsága ilyen nyomorék dolgokkal “táplálja” a szivét... o o o Mikor az embereknek a vallás iránt való érdeklődése megcsappan, az soha sem azt jelenti, hogy nagyon okosak az emberek, hanem azt, hogy nagyon kezdik a józanságukat elvesziteni. A vallástalanság oka soha sem tudásbeli gazdagság, hanem mindig szív- és lélekbeli szegénység szokott lenni. o o o Nagy Frigyes, a bölcs porosz király mondotta: “A legnagyobb és legnemesebb gyönyörűség egy ember számára először is uj igazságok felfedezése, másodsorban pedig elavult előítéletek lerázása.” o o o Mi a pénz? Egy olyan tárgy, melyet egyetemes útlevél gyanánt használhatunk mindenhova, a mennyország kivételével s a mely biztosit nekünk mindent, a boldogság kivételével. o o o Ne bántson a másoktól jövő bírálat. Ha igaztalan: ne törődj vele, ha méltatlan: emelkedj föléje, ha ostoba: mosolyogj rajta, ha pedig igaz: tanulj belőle.
