Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1922-06-17 / 24. szám
6 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. Most volna az ideje annak, hogy minden egyházunk, minden református egyletünk komolyan foglalkoznék az Alapítvány kérdésével. Nincsen olyan egyház, nincsen olyan egyletünk, amelynek az Árvaház céljára ne lenne évi ötven vagy hatvan dollárja. ISTENTISZTELETEK. Pünkösd első napján Traugerben tartottam istentiszteletet. 36 hivő járult a szentasztalhoz. A szent jegyeket Szalár Ferencz és neje adományozták. Az adományok összege 30 dollár volt. Ugyanekkor adta át Csörgő Istvánná asszony az ő gyűjtését, amely 20 dollár és 30 centet eredményezett. Most 11-ikén Medinában tartok istentiszteletet. Itt sok barátunk van! Vajha ezek a kis egyházak buzdító hatással lennének népes gyülekezeteinkre is. . Kalassay Sándor, árvaatya A LÉLEK MUNKÁS KEGYELME. Élőének: 40 dics. 1, 2, 3, 4. Bibliai rész: János 14:16-31. Utóének: 37 dics. 1, 2, 3. ELŐIMA. örök Isten, megfoghatatlan valóság! Hozzád száll hő imánk. Keressük szentséges trónodat. Mert te vagy az, aki elküldéd szent fiadat, hogy megismertesse vélünk az Atyát és megajándékozzon bennünket a Lélek munkás kegyelmével. Könyörgünk néked: küldd el hozzánk e napon ezt a Lelket, ezt az isteni vigasztalót, az igazságnak ama Lelkét, akit a bűnös világ be nem fogad ugyan, de akit mi epedve várunk, óh ne hagyj bennünket egy pilla natra sem árvákul, mert érezzük, hogy a Lélek bírása nélkül esendők vagyunk és elveszünk. Óh áldott Szent Lélek, ki megjelentél a tanítványok között és úgy munkálkodtál bennük, hogy mennyei erővel teljesedtek meg: “Jóvei mi hozzánk is. Részesíts ajándékodban. Lakozzál mi bennünk, mint élő templomaidban. Oszlasd el homályos elménknek tudatlanságát. Enyhítsd meg elepedt szivünknek szomorúságát. Éreztesdmég itt létünkben az örömöt ami lelkűnkben, melyet adsz örök éltünkben.” Ámen! TANÍTÁS. János 14:26. A vihartól felkorbácsolt tenger hullámai sziklazátonyra dobták a kisded partmenti hajót. A kétségbeesett utasok vágyakozással tekintettek a néhány száz lépésnyire levő száraz föld felé. A mentő csónakokat azonban istenkisértés lett volna vízre bocsátani, mert a házmagasságú hullámok egy pillanat alatt pozdorjává törték volna. A parton álló mentők tehát kötelet lőttek a hajóra s a part és hajó között kifeszitett kötélen, csigán mozgó vederben egyenként kezdtek a szerenesét- lenek megmentéséhez. Alig hogy az első utas szerencsésen partot ért e mentő készüléken, egy óriási hullám egyet lökött a hajón és a kifeszitett kötél elmerült a haragos hullámok között. Az utasok reménységüket vesztve az egyik közűlök belevetette magát a tengerbe, hogy majd az elmerült kötelet fogva kiúszik a partra. Hiába figyelmeztették, hogy ez csak haszontalan erőlködés. Nem hallgatott senkire. Meg akarta magát menteni. Alig haladt azonban pár lépést a kötél mentén, a háborgó hullámok lesöpörték és örökre eltűnt a habok között. Nem sokára azután a hajó vissza zökkent eredeti állásába s a kifeszitett kötélen a csigaszerkezetet újra használatba lehetett venni, melynek segítségével aztán a parton állók a hajó összes utasait és legénységét mind megmentették. Csak egy veszett oda: aki önmagát akarta megmenteni. Nem igy vagyunk-e mi az életben? Életünk hajóját ide-oda dobják a lét tengerének haragos hullámai. Sokszor bizony a végveszedelem sziklazátonyára jut. És mi megkeményitjiik szivünket. A Szent Lélek védő, munkás kegyelmét megvetjük. A Krisztus követének intő szavára nem hallgatunk, önmagunkra támaszkodunk. önmagunkat akarjuk megmenteni, önmagunkat akarjuk irányítani, tanítani s az örök veszedelemből kiemelni. Pedig az emberi erő és hatalom teljesen elégtelen arra, hogy hogy az ember szükségeit kielégítse és őt a végveszedelemből kimentse. Mig ellenben az az isteni segélyforrás, mely a Szent Lélekben a miénk, csak el kell fogadnunk: gyarló emberi erőnket kiegészíti, homályos elménket megvilágítja és kiment az örök veszedelemből. Emberi létünk szegényes és rozoga porsátorába, mely Isten nélkül visszataszító, rút és haszontalan: szívesen költözik be Istennek Szent Lelke, hogy naggyá és dicsővé tegye és elárassza szépséggel, elégedettséggel és mindenre elégséges erővel és tudománnyal. Úgy-e mily csudálatos az, hogy Isten az ő Lelke által hajlandó lakozni ilyen életben, mint a miénk? Nem kell azonban elfeledni, hogy ez az élet a teremtés koronája. Az Istennek bennünk való lakozása pedig a megtestesülés nagy csudája. Emberi létünkbe, emberi szivünkbe kedves nyájassággal alá ereszkedik az örök Isten az ő Szent Lelke által. Ennél csudálatosabb valamit nem ismerek. Ha csak az nem csudálatosabb, hogy akad ember, aki eléggé vak és eléggé gonosz arra, hpgy szivének ajtaját előtte bezárja. “Imé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz.” Nyissuk meg hát szivünk ajtaját ama vigasztaló, megvilágositó és erősítő Szent Lélek előtt, aki az ő nevében jó és mindenre megtanít minket! Igen. Megtanít. Mert a Szent Lélek az értelemnek és a felvilágosításnak szolgája. Világosságot vet itélet- mondásunkra és formálja gondolatainkat. Megmutatja nyitját az eltemetett nehézségeknek és kinyilatkoztatja előttünk a rejtett dolgokat. Dicső látomásokat bont ki P CSALÁDI KÖR. FAMILY ALTAR. ROVATVEZETŐ: Nt. Tóth Mihály alphai ref. lelkész.
