Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)

1921-01-01 / 1. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. A református árvaház ügyében. Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja számára: Irta: Kalassay Sándor pittsburgi ref. lelkész. A magyar református Egyesület buffalói gyűlé­sén alólirott választatott meg árvaházi ügyek előadó­jának s ama munka folytatójának, amelynek az alapja 1906-ban a trenetoni gyűlésen épen az ő indítványának a módosított elfogadása. Az eleműit év utolsó negyedében és a folyó évben nem sokat lehetett tennünk az árvaház iigyébn. Olyan sok és nagy feladatnak a megvalósítása várt reánk é- pen a jótékonyságnak a terén: hogy a magunk halaszt­ható dolgával keveset lehetett foglalkoznunk. Most azonban az Arvaház kérdése újra előtérbe lép, nem csak azért mert a buffalói gyűlés legalább rész ben gondoskodott arról, hogy egy ilyen intézmény fel- tartassék, hanem azért is, mert égető szükségképen áll előttünk a kérdésnek a megfejtése. Most Októberben abban a gondolatban, hogy a most nem működő clevelandi szeretetház igazgatósága őrölni fog annak, ha munkát, amelyet elkezdettek va­laki, aki közel áll hozzájuk a szeretetben, folytatni fog­ja: indítványoztam, hogy ebben az irányban tegyük meg a kellő lépéseket. Ezek a lépések-fáj dalomnem jártak kellő eredménnyel. Az igazgatóságtól kedvező választ nem kaptunk. Engem mélyen lesújtott ez a válasz. De nem segít­hettem a dogon! Azonban ismét nyilvánvalóvá lett, hogy Istennek utjai nem a mi utaink! Alig egy pár nap telt el a visz- szautasitó válasz után, amikor a Presztbyterian Ban- nerben egy kis hirdetést olvastam, amelyben egy 30 szobás házat ajánlanak fel megvételre, közel Pittsburg- hoz. Érdeklődtem a dolog iránt s megtudtam, hogy ez a hely nem egyébb, mint a Ligonier Cottage House, Ligonierben, amely kis város körülbelül két óra ut Pitt« burgtól. Elnökünkkel együtt megnéztök ezt a hazat és úgy találtuk, hogy mindenben megfelel a hirdetésnek. Az épület egy kiválóan szép és jól berendezett épület, amelyet az árvaház céljára minden átalakítás nélkül le­hetne használnunk. A kis várostól mintegy tiz percznyi járásra egy park közepén fekszik, minetegy két aker- nyi területen. Elég legyen annyit mondanom, hogy egy­etlen nagy szobája a földszinten, mely ebédlő helyiség volt, csaknem olyan nagy, mint az én lakásomnak ez egész földszintje. Ugyanennek megfelelő terem van az első emeleten. A második emeleten és a harmadikon vannak a háló szobák. Ezekben a szobákban ott vannak az ágyak, a szekrények. Ezekbe nem kell más, mint ágy húszat s azonnal használhatók lesznek. A konyha is teljesen fel van szerelve porcelánn edénnyel. Fekvése ideálisan szép helyen van, az egészséges Ligonier völgy­ben. Elnökünknek és nekem felette igen megtetszett a hely, az épület és az a körülmény, hogy központi helyen van, ahol minden összejövetelt, gyűlést megtarthatna az amerikai magyar reformátusság. Az okmányokat Mr. Harry Dóer vizsgálja át s egy építési szakértő vé­leményének a meghallgatása utánbocsátkozunk a tulaj- donképeni alkuba, amelyet ha sikeresen letudnánk foly­tatni, az Egyesület munkákkodásának 25-ik évforduló­ját nemcsak azzal lehetne megünnepelnünk hogy megir­• * ..... ... -------------1 T------------------C..1— és megnyithatnánk az első magyar Árvaházat Ameri­kában. Ez volna az igazi ünneplés. Méltő ünneplés! Ez lenne igazán az a nagy erő, amely a virágzás­nak a legmagsabb fokára emelné az Egyesületet! Az árvaházzal összefüggő ügyekrők remélem, hogy ezután gyakrabban tehetek jelentést nem csak a Ref. Egyesület, tagjainak, hanem általában a református testvéreknek, akik bizonyára egy szívvel és lélekkel ott fognak állani a mozgalom mellett, ha látják, hogy az tényleg megvalósul. Kalassay Sándor. Az Erdélyi Ref. Magyarság Megmentéséért! A szabadság hazájában élő honfitársainkhoz for­dulunk mélyen lesújtott magyar véreink közül a leg­súlyosabb rabságban sínylődő az erdélyi magyarok ér­dekében. Az köztudomású, hogy a magyarságnak a béke- szerződés rendelkezései szerint is Magyarországon ma­radó része mily szomorú gazdasági viszonyok között él, de azt talán nem tudja mindenki, hogy még ez a min­dennapi kenyérért nehéz küzdelmet folytató itthoni magyarság is mennyire súlyosabbnak tartja a maga helyzeténél is a román járom alatt szenvedő testvéreink sorsát, és hogy még ez a szintén nehéz helyzethen lévő nép is mennyire igyekszik erdélyi véreink sorsát eny­híteni. Különösen szomorú az Erdélyben élő magyarság közül az ottani reformátusok sorsa, mert ezeknek leg­kedvesebb intézményeik sorsa forog kockán, egyházaik fennmaradását látják a magyar állam múltban nyúj­tott támogatásának elmaradása, a vagyonosabb magyar reformátusok Erdélyből való kiüldözése vagy vagyonuk nak a román nép részére föld juttatása, vagy más ür­ügyek alatt történt lefoglalása következtében a leg­nagyobb mértékben veszélyeztetve. Amerikai református véreinkhez és hittestvéreink­hez emeljük fel tehát kérő szavunkat, csengjen fülük­ben az elnémulásra Ítélt református harangok utolsó ércz-szava, mentsétek meg templomainkat, egyházi é- pületeinket, adjatok ínségbe jutott, de hazájukért, hi­tükért bátran küzdő református lelkészeinknek, taná­raiknak, és tanítóiknak, — felsegélyezésére. A feldúlt és elpusztított Északfranciaországról fényképek és rajzok egész sorozata ad hü képet, de hogy erdélyi református egyházi épületeink a kétszeri román betörés után milyen állapotban vannak, hány lerombolt templom, leégett papiak és kifosztott iskola épület vár felépítésre? azt a országot elfoglaló ellenség szigorú intézkedési következtében nehéz volna rajzok­ban a maga teljes valóságában bemutatni. Szóljunk e papjaink, tanáraink s tanítóink üldözé­séről? Tudják-e amerikai véreink, lelkészeink közül hányat internáltak minden ok nélkül, és, hogy nincs köztük egy sem, kit ne zaklatnának a legképtelenebb ü- rügyek alatt? Eljutott-e annak hire az óczeánon túl, hogy sok lelkipásztorunkat véresre botozták, sok lelkészünket bebörtönözték csupán azért, mivel a Miatyánkot imád­kozták a templomban, amely imádság szava szerint azt YY1 An rl O 0 7 TTv tinffv iniiün el a Te orszátrod/

Next

/
Oldalképek
Tartalom