Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1920-01-17 / 3. szám

2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA áldozta a faj segítés oltárán, oda adván ötezor dollárt a magyarországi ínségesek segítésére, hogy az a tett máig is páratlanul áll az amerikai magyar testületek történetében. Magyar református egyházunk helyzete odahaza az édes magyar hazában igen nagy veszélyben van és segítségért felénk nyújtja kezeit. Ha hii gyermekei a- karunk maradni annak az édes anyának, a melyik fel­nevelt és azzá tett, a mik vagyunk, akkor meg kell hal­lanunk a segítségért folyamodó kiálltást és segítenünk kell. Segíthetünk is és pedig nem is olyan igen nehéz áldozattal. Amerika a protestáns eszmék hazája. A protes­táns eszmék megvalósítása tette ezt az országot ez egész világ csodájává és higyje el mindenki hogy azok az eszmék azok, a mely ek meg fogják váltani ezt a vérző és szenvedő világot és a legtöbbet szenvedő ked­ves magyar hazánkat is. Csodákat csinál itt ez a protestáns szellem. A Presbyterian Egyház különleges célokra a múlt évben öt ven miliő dollárt gyűjtött össze. A Methodista Egyház ugyanilyen célra százhusz- millio dollárt szedett össze és talán sziik is volna ez a hely arra, hogy a többi Egyházak ilyen irányban tett munkálkodását mind leírjam. Ezek a milliók mind arra valók, hogy azokkal a protestáns szellemet terjesszék, hogy azokkal ott, a hol arra szükség van segítsenek. Volna e, a ki elhinné, hogy ezek a hatlmas Egyhá­zak ne sietnének a segítségére a végveszedelembe ju­tott magyar kálvinista egyháznak, ha annak sorsát tel­jesen és igazán megismernék? Volna e olyan, a ki be ne látná, hogy csak meg kell ismertetni ezekkel a test­vér Egyházakkal a legnagyobb számú kálvinista Egy­ház szükségeit és már akkor csaknem kész diadalt re­mélhetünk ? Ha tudnak ezek az Egyházak egy pár hottentotta néger megtérítése végett annyi sokat áldozni, ugyan mit tennének, ha megtudnák, hogy a két és fél millió hívőt számitó magyar kálvinista Egyháznak van a se­gítségükre szüksége? Ne feledjük el azt sem, hogy a mikor magyar re­formátus Egyházunkat segítjük, akkor Magyar Ha­zánknak teszünk szolgálatot. Ebben az irányban az amerikai magyar reformá- tusság olyan szép köteleséget telj esiszóthet most, a mit elmulsztani bűn volna. Nem arról van szó, hogy az a- merikai magyar reformátusság hozzon valami óriási áldozatot, hanem arról, hogy tegye meg a kötelességet abban, hogy vi lágositsa fel amerikai hittestvéreit ar­ról, hogy baj van, roppant nagy baj van Magyarorszá­gon. Arról van szó, hogy Európa közepén és keleti ré­szén az egyedüli protestáns egyházat akarják semmi­vé tenni. Arról van szó, hogy ha Európában meg akar­ják tartani a legnagyobb kálvinista egyházat, akkoi tenni kell és tenni kell azonnal. E célból a legjobbat tehetjük, ha felállítunk egy központi irodát. Ennek az irodának nem lenne semmi más kötelessége, mint az, hogy az amerikai Egyházak­kal tartsa fel a közlekedést. Világosítsa fel őket ma­gyar egyházunk helyzetéről. Tartsa mindig előttük azt a helyzetet, a mely azonnali segítésükre vár. Egy ilyen irodának a feltartása nem kerülne többe évi tízezer dollárnál és olyan nagyszerű munkát végez­hetne, hogy az a kis áldozat igazán semmibe sem szá­mítana az elvégzett eredménynyel szemben. Csupán arról van szó, hogy honnan vegyük a tí­zezer dollárt és hol találjunk az iroda vezetésére alkal­mas egyént. Egyik sem olyan nehéz. Részemről fela­jánlom szolgálataimat a tízezer dollár felének az elő­teremtésére oly formán, hogy az Amerikai Magyar Református Egyesület tagjait fogom felkérni arra, hogy erre a célra azonnal szavazzanak meg ötezer dol­lárt az Egyesület pénztárából. A másik ötezer dollárt előteremthetjük olyan for­mán, hogy alakítunk erre a célra egy Kálvin Szövet­séget, a melynek tagjai évi egy dollárt fognak fizetni tagsági díjul. Ennek a Kálvin Szövetségnek a szerve- zsére felajánlom munkámat teljesen díjtalanul sőt i- gérem, hogy a szervezéssel járó költségeket megfize­tem szerény magánvagyonomból. Ha Isten velünk lesz, egy hónap alatt együtt lesz annyi pénz, hogy a központi irodát felállíthatjuk és megkezdhetjük Isten nevében azt a munkát, a melynél szebb kötelességet még nem teljesített az amerikai magyar reformátusság. Szóljanak hozzá ehez a tervhez amerikai magyar református hittársaim. Feledjük már egyszer a szét­választó falakat és legyünk egyek abban a dologban, a melynek célja magyar református Siónunk megmentése és az által magyar hazánk segítése. Molnár István Az Amerikai Magyar Református Egyesület titkára. Molnár István testvérünknek, a Ref. Egye­sület érdemes titkárjának fennti közleménye megfuvja a cselekvésre hivó kürtöt az amerikai magyar reformátusság előtt a Magyar Haza, és abban a magyar református Sión megsegítése érdekében. Bizonyos szégyenérzettel kell bevallanunk, hogy mi amerikai magyar reformátusok, közöt­tünk sem a csatlakqzottak, sem a nem csatla- kozottak, sem a hazai fennhatóság alá tartozott, sem a Reformed Churchbeli, sem a Presb. egy­házkormányzat alatt álló gyülekezeteink és e- zeknek tagjai nem tettek idáig semmit arra néz­ve, hogy a Magyar Hazát s a magyarországi egyet. ref. egyházat ért hallatlan igazságtalan­ságot a maga sérelmes mivoltában az amerikai közvélemény elé kivigyék és itt sympathiát éb­resszenek a közvéleményben a teljes rokonszen- vre méltó “magyar ügy” iránt. A közvélemény rokonszenvének ezen feléb­resztése pedig mulhatlanul szükséges ahoz hogy Nemzetünk és fajunk ellenségeit a vakmerőség folytatásában meg akadályozzuk, másfelől ahoz, hogy megmentsük és visszaszerezzük a mi meg­menthető még és a mi visszaszerehető egy terv­szerűen lefolyatott akczio utján. Szerencsét­lenül kialakult helvzetünk, melyben másfél év­tized óta vergődünk, a fő oka annak, hogy még ily szörnyű állapotok között sem tudunk közös cselekvésre buzdulni és egyszerűen hagyjuk el­surranni a cselekvés alkalmait. Molnár testvérünk czikkével kapcsolatosan közöljük azt a Felhívást, — a mit az amerikai Reformed Church in the U. S. Külmissioi Taná­

Next

/
Oldalképek
Tartalom