Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1920-03-27 / 13. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Bizonyosra vettük, hogy a hatalmas külföldi pro­testáns államok megértik és megszívlelik jaj kiáltásun­kat. Hiszen a “Patens” idején, mikor nem a létünk, csak autonómiánk forgott veszedelemben, az angol pro­testáns öntudat azonnal védelmünk re kelt. Most pedig létünkről van szó. A semleges államok protestánsain kiviil azonban —- akiknek örök hálával tartozunk — a többiek most nem tudtak a politika színvonalán fölül emelkedni. Fájó csalódással tapasztaljuk, hogy minden múlandó ezen a világon. Még az Ur ügyének szolgála­tából származó kötelezettség is. Még az a történelmi tartozás is, amely a 30 éves háború együttes küzdel­meiből hárul a hatalmasabb testvérekre. És mi sírva látjuk történelmi nagymultu intéze­teink megsemmisülését, Erdély protestánsainak ösrze- töretését, ősi autonómiánk megtiportatását, életünk lassú sorvadását. És a hatalmas külföldi testvérek mintha ne mis hallanak fájó jaj kiáltásainkat! Honvan felelnek majd ezért az evangéliom Ura előtt, hogy ben­nünket pusztulni engednek? Dr. Raffay Sándor, ev. püspök. Segély kiálltás otthonról. Il] rd í®ai315I3J3ISI3®3IS13IS13I3I313l3ISI301513JSi91313J3MBi3l3®SI3IS13®aJ3J3)313ISJ A “KÁLVINISTA SZEMLE” MEGALAPÍTÁSA ÉRDEKÉBEN. A 3 millió mayar reformátusságnak otthon nincsen egyházi lapja! Rendeljük meg mi amerikai magvarok, mi­nél többen, a hazai REFORMÁTUS SZEMLÉT, melyet nemsokára megindítanak Budapesten! Az Am. Magy. Reformátusok Lapja szíve­sen közvetíti az előfizetés hazaküldését. Nt. Dr. Sebestyén Jenő ref. theol. tanár szerkesztő fel­hívása "a lap pártolása ügyében: Református Testvéreink/ Csak nagy vonásokban akarjuk előterjeszteni ké­résünket és terveinket, mert úgy érezzük, hogy a ro­hanó események közepette minél előbb és minél gyor­sabban a cselekvés terére kell lépnünk. Nem hisszük, hogy az öntudatosan gondolkodni tu­dó reformátusság között akadna valaki, aki ne érezné az óriási felelősség, de egyben a megaláztatás súlyát is, amely azért sújt bennünket, mert mi, reformátusok, sem a szervezkedés, sem a szellemi agitáció terén nem vesszük ki a keresztyén szellemű nemzeti újjáépítés nagyszerű munkájából azt a részt, amelyre múltúnk és szellemünk folytán egyenesen predesztinálva vagyunk. És hogy idáig jutottunk, annak három főoka van. Az első az, hogy elhomályosult és végképpen elszürkült a magyar földön a kálvinizmus örökké aktiv és heroi­kus, hivő szelleme. A második az, hogy teljesen szer­vezetlenül állunk akkor, amikor az egész világ s az egész társadalom minden téren szervezkedik. A har­madik pedig az, hogy a szellemi propagandák legha­talmasabb és legnagyszerűbb fegyverét, a sajtót, egyál­talában nem állítjuk be eszméink és céljaink szolgála­tába. Hogy tehát e felelősségteljes és történelmi időkben ne álljon itt a magyar reformátusság némán és öntu­datlanul, hanem legyen hang, mely kifejezze érzéseit, öntudatát és gondolatait, mely tettre serkentse a ha- bozókat s szervezkedésre a százezreket, hogy legyen hang, mely határozottan és tisztán mondja meg minden égető és sorsdöntő kérdésben a magyar nemzeti és tisz­tán keresztyén kálvinista álláspontot, elhatároztuk, hogy a kálvinista magyarság szellemének kifejezésér?, öntudatának fejlesztésére s szervezkedésének elősegí­tésére, egy minden egyesülettől és egyházi fórumtól független folyóiratot indítunk meg: KÁLVINISTA SZEMLE címmel, mely havonként kétszer jelenik meg. Felkérünk azért mindenkit, akinek a magyar kál­vinizmus ügye a szivén fekszik, aki érzi az eddigi mu­lasztások terhét, aki néma passzivitásunkkal már ré­góta elégedetlen, hogy jöjjön, álljon táborunkba és se­gítsen bennünket. Segítsen előfizetés gyűjtésével, se­gítsen az érdeklődők hozzánk vezetésével; segítsen ben­nünket abban, hogy ez a szemle legyen az a biztos zen­gésű trombita, amelynek erejével új munkára, új épí­tésre gyüjthetjük össze a magyar református egyház szétszórt fiait. Külön szólunk itt azokhoz, akiknek Isten kegyel­méből, földi vagyon, nagy gazdagság jutott örökségül. Gondolják meg, hogy volt idő, nem is olyan régen, a- mikor ezt a vagyont egészen elvesztették! Vájjon nem lenne-e felemelő dolog, ha abból a vagyonból, amelyet Isten kegyelméből újra vissza nyertek, egy kis részt odaadnának Isten dicsőségének munkálására, annak a református keresztyén szellemnek propagálására, a- mely minden hitetlenségnek és anarkíának leghatalma­sabb ellensége és legbiztosabb legyőzője. Ne azt a né­hány ezei; koronát sirassák, ami elveszett, hanem hasz­nálják fel a köz javára bölcsen azt a sokat, ami még megmaradt! Nekünk Maecenasokra vpn szükségünk! S hisszük hogy valamint az elmúlt századokban is akadtak fenkölt gondolkozású, nagy vagyonú emberek, akik érdemes­nek tartották azt, hogy a kálvinizmusért bőkezűen tud­janak áldozatokat hozni, úgy lesznek most is asszonyok vagy férfiak, akik megértik a kiáltó szavát s részt vesz­nek az új magvetés munkájában — egy jobb jövő érde­kében ! Ami, a lap szellemét illeti, arra nézve talán egye­lőre elegendő lesz közölnünk annyit, hogy az szigorúan a kálvinizmusnak, mint önálló világnézetnek propagá­lását akarja szolgálni. Nem theológiai folyóiratot akarunk tehát csinálni, hanem olyan egyetemes jellegű, technikailag is moder­nül szerkesztett világnézeti és társadalmi szemlét, a- melv a református magyarság keresztyén alapon felé- uiilt gondolkodását lesz hivatva minden irányban való öntudatos kifejlődésében elősegíteni. A “Kálvinista Szemle” előfizetési ára a következő lesz: egész évre 80 K, félévre. 40, negyedévre 20, egyes szám ára 5 K. Amerikába két dollár. Keresztyén testvéri üdvözlettel az alapítók nevében Dr. Sebestyén Jenő, budapesti református theologiai tanár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom