Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1919-11-08 / 45. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LA.-A

ra. így jöttek rá lassanként arra, hogy betegség esetén való segélyadásra, sőt halálozás esetén a támasz, kény él-kereső nélkül maradt családokról némiképen gondoskodás czéljából tömörülniök kell, tudván, hogy Isten segítségére is csak úgy vagyunk méltók, ha az emberbaráti szeretet törvényét betöltjük. így jöttek létre a betegsegélyző egyletek, amelyek tagjaiknak betegsegélyt, és elhalálozás esetén az örökösöknek halálesti segélyt adtak. A betegsegélyző egyleteket követték a művelődési körök, az önképző körök, dalegyletek. Vágy az Istenháza Után.

De mindezek a magyarság szivszükségeit nem elégítették ki. Nem volt hely, ahol énekelni, imádkozni, Istent közös buzgósággal imádni összeösszegyülhesse- nek. óh hányszor és hány Isten után vágyódó kebelből felszakadt a sóhajt: "vájjon mikor mehetek el, hogy bemutassam magamat az Urnák? Az Ur tem lomiba való menetelnek kívánsága miatt elepedt az én lelkem. Az én szivem és az én lelkem kívánkoznak az erős Istenhez! “Ott élt, ott égett az Isten háza javai után vágyódás tüze a lelkekben és ez hozta létre itt Bridge- porton már az 1893-ik évi Április hó 23-ikán a “bridgeporti templomi egyletet, melynek elnöke Zsenyhey József volt; alelnök Nagy Károly, gondnok Papp András, jegyző Bassó Béla, titkár Rimaszécsi Molnár István, ellenőr Kerekes János ; —■ egyházfiak Béres István és Vécsey Géza. Bizottmányi tagok: Bagdy Sándor, Kéki Lajos, Kerekes Lajos. Ezen gyűlés jegyzőkönyve szerint: “Papp András és Bakos Sándor urak So. Norwalk- ban jártak a hitközség érdekében.” és ugyanezen gyűlésen határozatba ment, hogy “az egylet gyűlésiét valamely templomban fogja tartani.”

Tehát a bridgeporti első magyar református egyház alapja már tulajdonképen itt és ekkor ezen templomi egylet gyűlésén lett letéve, úgy hogy az egyházi éle tét már innen lehetne számítani. Igaz, hogy-egy későbbi feljegyzés szerint — “eleinte csak magán házakban tartottak vallásos összejövetleket s egyes férfiak, akik nem restelték azt, hogy ők a Krisztus nyájához tartoznak, készek voltak szembeszállani a gunyo- lódókkal: mert akkor is támadtak már ilyenek készek voltak szembeszállani a kicsiny hitüekkel s a közönyösekkel és fényes bizonyságot tettek arról, hogy nem csupán a testiikre gondolnak, hanem vagyva vágynak a lélek táplálására is. “Igaz, hogy lassan haladtak előre, aminek oka lehetett az akkori nagyon rossz kereseti viszony, meg a tagok között történt meghasonlás, mely szerint némelyek egy másik felekezethez akarták a reformátusokat átédesgetni. De az 1893 évi Szeptember 17-ikén a Madison Hallban tartott gyűlés a pártoskodás megszüntette; uj tisztviselőket választott. Gondnok lett Papp András, algondnok Tóth Fe- rencz. Első presbyter jegyzői teendőkkel Vécsey Géza; 2-ik presbyter titkári teendőkkel Bagdy Sándor, a többi presbyterek Rimaszécsi Molnár István, és Kovács István. Egyházfiak Dezső István és H. Béres István. Elhatározzák e gyűlésen, hogy ezután a Congress ut- czai német református templomba járnak istenitiszteletre ; — az előimádkozás és biblia olvasás végezését Vécsey Géza vállalja el, hogy “nem mint pap, de mint munkás ember által mig az egyház ügyei rendezettebbek nem lesznek a hívek összetartassanak.” Az 1894 évi Január hóban tartott gyűlésen már azt határozzák el, hogy vallásos könyvekből könyvtárt létesítenek. A

3

mustármag el lett vetve! Az időről időre megtartott yoliásos összejövetelek, istenitiszteletek lassan lassan megtörték a közönyösség jegét, ébren tartották a hívek igaz érdeklődését és megérlelték azt a gondolatot, hogy a bridgeporti magyar reformátusok egyházközséggé szervezkedjenek. Tehát mint általában a bridgeporti egyházi élet magvát az 1691-ben szervezett “Fairfield Society” képezte, úgy a bridgeporti magyar a református egyházi élet alapja ez 1893 Ápril 13-ikán szervezett templomi egylet volt. Ez az egylet képezte az evangyéliomi kovászt, mely megkelesztette a tésztát s elő készité az egyháznak tulaj dónképeni megalakulását. “És erre nézve a bridgeporti magyar reformátusokkal “Brunner Gáspár,” sweiz származású bridgeporti német református lelkipásztor tette meg a kezdeményező lépést, akinek alkalma volt ki ismerni a magyar reformátusok templom, vallás szeretetét, és egyházi életben való élés után vágyódását, miután az ő templomába jártak istenitiszteletre, s szive nemes ösztönző érzését követve 1894. November 25-ikére gyűlésre hívta a bridgeporti magyar reformátusokat, ösz- sze is jöttek szép számban mindazok, akik úgy vágyakoztak az Ur házába, minta szomjuhozó szarvas a hideg kútfőhöz és e gyűlésen a megjelentek megalapították a bridgeporti magyar református egyházat, mint a south norwalki egyháznak társegyházát, a lelkész! teendők végezését Tiszt. Dókus Gábor so. norwalki ref. lelkészre bízták. Elöljárókat választottak és pedig gondnok lett Szabó Pál: jegyző Bagdy Sándor. Presbyterek: A. V. Kiss János, Bakos Sándor, Rimaszécsi Molnár István. Egyházfi H. Béres István. Az egyház alakitó gyűlésen jelen voltak: Szabó Pál, H. Béres István, Bakos Sándor, Szabó István, Pap Miklós, Nagy István, Szaniszló András, Vincze György, Veres Mihály, Szakái Mihály, Nagy Pál, Hörcsik József, Rimaszécsi Molnár István, Hörcsik István, A. V. Kiss János, Szabó Lajos, Tóth Ferencz, Bedécs József, Pap István, Darabos János, Bodnár György, Pecső István. Szombathy András, Czakó Lajos, Szűcs István, Bagdy Sándor. Nők Szemán Jánosné, Willi Józsefné, özv. Ja- csy Andrásné, Tatár Erzsébet, Novak Borbála, Mólnál* Erzsébet, Németh Katalin, Gáli Erzsébet, Kacsuri Juliánná, Gáli Mária. Elhatározza az alakuló gyűlés, hogy az Észak amerikai egyesült államokbeli református egy ház belmissiói bizottságának Deczember 7-ikén tartandó gyűlésén kérelmezi felvételét, mely kérelem teljesítetett is és a “bridgeporti magyar református egyház” mint a south norwalki m. ref. egyház társegyháza a new yorki egyházmegyébe osztatott be, a lelkészi teendők ellátásával Dókus Gabor so. norwalki ref. lelkész bízatván meg. Ezzel valóban megindult az egyház építés nagy munkája, és az haladt is mindig előbb és előbb, úgy, hogy Szeptember 7-ikén már telket vásárolnak ezer dollárért templom építési czélra. Volt egy kis hely végre az uj világban, melyet gyülekezetünk végre magáénak mondhatott.

A Reformed Church Segélyt ad az Építéshez.

A Gyülekezet Alapitó Lelkésze Nt. Kalassay Sándor.

A templom építéshez Rev. A. C. Whitmer superintended közvetítésével az észak amerikai egyesült államokbeli református egyház hatszáz dollár ingyen segélyt és kétezer dollár kölcsönt adott, mely összegnek kamatját is elengedte és igy lehetővé tette a magasztos czél megvalósitását. Az ingyen segély és köl-