Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-07-05 / 27. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA kell tartoznunk az, hogy a magyarországi egyház jelenlegi nehéz helyzetében mi reánk vár az a feladat, hogy rajta segítsünk és az amerikai egyházak rokon- szenvét és támogatását csak úgy tudjuk megnyerni a hazai egyház számára, ha mi is hozzájuk tartozunk. Az egyházi hovatartozandóság kérdését bűn volna levenni a napirendről. Nem elég az, hogy egy két lelkész tanácskozik e tárgy felett; engedni kell, hogy református népünk tisztán lásson, tudjon és halljon mindent. Szakítsunk már egyszer azzal a végzetes gondolattal, ami kedvenc kiváltsága volt egyes lelkészeknek a múltban. hogy mindent csak ők csináltak, ők határoztak s a tájékozatlan nép csak áment mondott a papi dekrétumokra. Vegyük komolyan már egyszer, hogy a mi egyházunk demokratikus egyház s benne a népé a döntő szó. A titkos diplomáciát s az azzal együtt járó ármánykodást és alattomosságot száműzzük egyszer s mindenkorra sorainkból. Ne arra törekedjünk, hogy népünk ne tudjon semmit a jelenlegi nehéz egyházi helyzetről, hanem tárjuk fel előttük őszintén a nehézségeket és készítsük őket elő az átalakuláshoz. Mert a mi magyar ref. népünknek van annyi Ítélő képessége, hogy megérti a helyzetet és hozzá szól a kivezető ut megtanálásához. S hogy nem elég e felett a kérdés felett csak beszélni. s nem elég a panaszkodás és a jobbra s balra való kapkodás, példa reá a perth amboyi presbitérium állás- foglalása. A perth amboyi presbitérium Jun. 21-én tartott gyűlésén a következő határozatot fogadta el s mint javaslatot ajánlja a többi egyházközségek presbitériumainak is: “Az amerikai magyar református egyházak, amik ezideig a magyarországi egyház fenhatósága alá tartoztak, mondják ki, hogy a jövőben valamelyik amerikai ref. egyházzal lesznek szervi kapcsolatban. Mivel a hatalmas presbiteriánus egyházban nincsen magyar egyházmegye s annak esetleges engedélyezése a jövő évben tartandó General Assembly tudta és beleegyezése nélkül nem lehetséges s mivel óhajtandó volna, hogy’ a magyar egyházak magyar egyházmegyébe, illetve egyházmegyékbe tartozzanak: jelenleg csak a Reform-' ed Church in the U.S. egyházi szervezetet tartjuk olyannak, ahova egyházmegyei jellegünk megőrzésével beléphetünk, noha a presbiteriánus egyházzal szemben sem táplálunk semmi hidegséget. Ha egyhangúlag határozza a közgyűlés az átlépést, ez esetben a birtokjogi kérdés felett nem lesz semmi törvényes vita, mert a birtok megy az uj egyházi szervezettel kapcsolatos egyházközséggel együtt s igy csak az várjuk, hogy a hazai egyház az adott nehéz körülmények között utólagosan helybe hagyja indokolt lépésünket. A részletek kidolgozására az egyházmegyék tisztikarát kérjük fel. Mivel pedig egyes egyházak a presbiteriánus egyházzal állanak szervi összeköttetésben, javasoljuk, hogy a két egyház (t. i. Reformed és Presbyterian) fenhatósága olyan közös bizottságot alakítson a magyar munka végzésére, ami egyöntetűvé teszi a lelkészképzést, egyházi kiadványok ügyét s a.telj es missziói munkát. Gyökerében elejét óhajtjuk venni annak, hogy a két amerikai egyházhoz tartozó lelkészek között az a csufoskodó, pogányias torzsalkodás és civódás üthesse fel fejét, a mi sajnos, múltúnkat jellemzi. Az a lelkész, aki hivataláról és keresztyén jelleméről megfeledkezve a gyűlölet és civódás magvait próbálná szórni, fosztassék meg hivatalától, mint arra érdemtelen egyén. Újból kell most építenünk; vigyázzunk hát már kezdetben, hogy jó fundamentumot rakjunk! Ez volna a perth amboyi egyháznak javaslata azzal a hozzáadással, hogy ha a hazai egyház szükségét érezné az Amerikából küldendő anyagi segélyezőnek a jelen nehéz helyzetében, a két amerikai felekezet bevonásával a legmesszebbre menő agitálás indíttassák meg a nehézségekkel küzdő magyarországi egyház érdekében. S hogy ehhez is az összhang és egymás megértése és megbecsülése szükséges első sorban, azt mindenki beláthatja. Vagyis röviden, hiába két felekezthez tartoznának az amerikai magyar egyházak, de a szo- lidáritás, összetartozandóság és együttmunkálkodás szelleme olyan erős tartozik lenni, hogy egynek tudjuk és érezzük magunkat teljesen.” Ez a perth amboyi presbitérium ajánlata; ennek vannak fogyatkozásai, hiányai, de a jóindulatot és ő- szinteséget senki sem vitathatja el tőlünk. Szóljanak hozzá mások is, alkossunk közvéleményt e kérdésben s ha tisztán áll előttünk a kivezető ut, akkor cselekedjünk. mert kisebb egyházaink lelkészei már nyomorognak és éheznek a mostani se kint, se bent állapot miatt s a nagyobb egyházak is szeretnének már tisztán látni. Nánássy Lajos. Csillagos, tiszta éjszakákon nézve az eget, gyakran megtörténik, hogy úgy látszik, mintha egy cillag leesett volna- Azonban ezek a fényes tíizszikrák, mik végigsuhannak az égen, nem az igazi csillagok közül valók, hanem nagyobb égitesteknek, különösen üstökösöknek apró törmelékdarabjai. A hullócsillagok nagyon messziről jönnek hozzánk, találkozván útjukban a földdel. Mert ők is keringenek a Nap körül hatalmas rajokba verődve, elnyúlt ellipszisalaku pályákban, amelyek nagyon hasonlítanak az üstökösök pályáihoz- Amikor egy-egy ilyen raj a föld közelébe érkezik, a föld vonzása erősen kezd hatni rája s ennek következtében az egyes darabok a föld felé hullanak. Amint a levegőt elérik s abban esnek lefelé, a nagy sebességük folytán előálló nagy súrlódás olyan hőmennyiséget fejleszt, a- mely izzóvá teszi a hullócsillagot. A hő rendszerint A hulló csillagok.
