Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-07-05 / 27. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 olyan nagy, hogy rövid idő alatt nemcsak izzásba hozza, de egészen meg is olvasztja, elégeti a meteort, a- mely ezért legtöbb estben nem is érkezik le a föld felszínére- Azok, amelyek mindennek dacára a földre hullanak, a nagyobbak közül valók, miknek csak egy része olvad el.a levegőben. Az ilyen földre leesett meteorok anyaga túlnyomó részben vas s csak elenyészően kis részben találhatunk bennük más anyagokat is. Már ed- * dig is rendkívül sokat gyűjtöttek össze, igy például a párisi természetrajzi múzeumban magában több ezer kilogrammot kitevő meteor van együtt kisebbnagyofob darabokból- Egyik-másik alig nyom egy-két dekát, de sok van, amelynek súlya kilogrammokat, sőt métermázsát is kitesz. Természetesen, ezek a hatalmasabb darabok már nagyon ritkák. Nem jön-e ajkunkra önkéntelenül is Zsoltáros könyvünknek ama szép éneke: A csillagos égnek seregei ott fent Tündöklő fényükkel dicsérik az Istent, Az egek boltjai alatt forgó világok. Mély bölcsességéről beszélő bizonyságok, Az ő szavára lett tenger, hegy, füvek és fák, Jóvoltát s erejét szünetlenül kiáltják(67. Dics.) Valóban látva és elgondolvaz égi testek nagy sokaságát, bölcs elrendezését, igazat adunk a Zsoltári- rónak, hogy csak a balgatag ember mondhatja szivében, hogy nincs Isten! A hit, a bámulat és a szent elragadtatás hangján kiáltsunk azért a meggyőzött apostollal, Tamással, mondván: “Én Uram és én Istenem!’’ és énekeljük az énekszerzővel: Oh felséges Ur mi kegyes Istenünk, Mely csudálatos a Te neved nékiink, Nagy dicsőséged az egész földre, Kiterjed és fölhat az egekre! (8. Zsolt.) Hiszen ha a nagy természetben minden, de minden, még azok az érzéketlen csillagok is dicsőítik az ő szent nevét, hát mi, kikbe lelket a jó Teremtő tett. Némán vesztegelnénk s ne dicsérnénk őtet? (67 Dics. 2. v.) Nem, sőt összeszedve minden lelki erőnket és elménknek szárnyain székihez emelkedve, vegyük ajkainkra az ő szent nevének dicséretét: Imádandó Isten, e széles föld néked, Zsámolyod és a menny fényes ülőszéked, A Te mindenható kezeid csinálmánya, És erőd tüköré e világ alkotmánya, Csak homályt találunk előttünk és mélységet, Elménkkel megfogni akarván ily Felséget. (66 Dics ) S ha találkozunk ez életben sivárlelkü, istentagadó emberekkel, kik vakmerőén kétségbevonják egy bölcs, mindenható Istennek, szerető mennyei atyának létezését, mutassunk előttünk az égnek boltozatjára, mely megszégyeníti az ő hitetlenségüket, és megerősít bennünket a mi hitünkben, reménységünkben. Énekeljük szent meggyőződéssel .azt a szép dicséretet : listen kezét mutatja, Az égnek boltozatja, Mely felet- ten kiterjed, Szivem örömre gerjed. E remeknek látására, S alkotója lelkemet, És minden érzésemet, Ragadja csudálására ((77-ik Dics.) KONKOLYHINTÉS AZ AMERIKAI MAGYAR SEGÉLYZŐ SZÖVETSÉGNÉL. A tisztes multi a visszetekintő Am. Magyar Segélyzó' Szövetségnél, — az általánosan Bridgeporti Magy. B. S: Egyletek Szövetkezete néven ismert egyesületnél ismét bajok vannak. Ezeket a bajokat nem külső körülmények idézék -elő, hanem az az érthetlen és eléggé el nem Ítélhető kritizáló, gyanúsító és egyenesen sértő magatartás, melyet egyes osztályok, indokolatlan bizalmatlanságból s az ősi magyar egyenetlenkedő természetből kifolyólag a Szövetség hü és lelkiismeretes vezetői ellen tanúsítanak. A bridgeporti szövetkezet, vagy hivatalosan Amerikai Magyar Segélyző Szövetség nehány évvel ezelőtt éledt újra poraiból. Maguk a tisztviselők rém tagadják, hogy e legrégibb és hajdan azt mondhatni megdönthetien alapkon állóknak hitt magyar haláleseti szövetkezeti intézmény már már a megsemmisülés szélén állott volt, mikor azt a jelen tisztikar átvette. A központi tisztviselők mindenike szívós kitartással és igazi feláldozó hűséggel tett meg minden lehetőt a maga hatáskörében, csak hogy megmentse a magyarságot egy újabb csalódástól, mely elkeriilbetlenül bekövetkezett volna, ha a régi módszer szerint kezelik vala továbbra is a szövetség ügyeit. A tisztikar vállvetett munkásságát siker is koronázta annyiban, hogy ma már a Szövetkezet mondhatni átúszta a bajok nagy tengerét és uj erőt nyerve tesz eleget elvállalt kötelezettségeinek. De hiába munkálkodott a Szövetkezet vezetősége a legszembetűnőbb siker elérésével, hiába állították talpra az esendő intézményt, hiába erősítették meg iránta a bizalmat, — velük szemben is be kellett bizonyosodni a magyar példabeszéd igazságának —“Jó tettedért jót ne várj soha!— A newvorki fióktól indult ki egy énenolyan éles mint a milyen igazságtalan hangú támadás a Szövetkezet központi tisztikara ellen, a melynek eredménye a békének és további csendes munkálkodásnak a megzavarása lett. A helyzet ma az, hogy a Szövetkezet összes tisztviselői beadták lemondásukat és a jobb sorsra hivatott intézmény hivatott vezetők nélkül áll. Egyedül Walko János titkár áll még helvén, de ő is csak azért, mert nélküle csakugyan teljesen me- gállana a Szövetkezet működésének gépezete. — Mélyen sajnálatos dolog az, a mi a Magyar Seg. Szövetkezetnél most végbe megy, írért az ilyen zavarkeltésnek nem egyes egyének, sen nem egves osztályok iszszák meg a levét, hanem az össztagság vallia kárát. A M. S. Szöv: kebelében dulo áldatlan viszályról a Bridgeport ez. kitünően szerkesztett heti lapban a következőket olvassuk: — * Hí * * Az Amerikai Magyar Segélyző Szövetség vezetőségében tudvalevőleg évről-évre megüresedik néhány állás. így volt az idén is, s a vezetőség elrendelte a megüresedett állások népszavazás utján való betöltését. E- gyuttal a felügyelő bizottság, — méltányolva a központi tisztikarnak két év óta kifejtett lankadatlan szorgalmát, a melylyel a Szövetséget újból szilárd alapokra helyez te, — ajánlotta a tagoknak, hogy adják meg az összes tisztviselők nek a régi fizetéseket. Ez ellen nem is volt senkinek kifogása, mert a Szövetség minden tagja tudja, hogy jó munkát csak jól megfizetett munkásoktól lehet jogosan elvárni, és jaj annak a testületnek, a melynek ügyeit a fizetett tisztviselők csak kedvtelenül, immel-ámmal végzik. A new yorki 7-ik fióknál vannak azonban néhány an, a kik a központi tisztviselőknek személyes ellenségei, s ezek egy minősíthetetlenül durva hangú körlevélben felzavarták a Szövetség belbékéjét, elnevezve a tisztviselőket a tagok zsírján meghízott embereknek, sőt burkoltan tolvajlással is meggyanúsították őket. A kenkolyhintés sikerült. Néhány százan felültek a new yonkiaknak, a tagok többsége azonban itt is úgy tett, mint rendesen tenni szokott: közömbösen nézte a két fél küzdelmét és tartózkodott a szavazástól.A Szövetség 6800 tagja közül mindöszsze 888 adta le szava
