Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1917 (18. évfolyam, 14-52. szám)

1917-12-08 / 49. szám

PUBLICATION OFFICE: 1001 MANUFACTURERS’ BLDG. PITTSBURGH, PA. Editors residence address: REV. ALEX. HARSANYI, 1008—10th Ave. HOMESTEAD, PA.

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. PUBLISHED EVERY SATURDAY.

ENTERED AS SECOND CLASS MAIL MATTER: APRIL 16, 1917. AT THE POST OFFICE AT PITTSBURGH. PA.

XVIII. ÉVFOLYAM, 49 SZÁM.

1917, DEC. 8. VOLUME XVIII, As 49.

A reformáció hatása a nemzetek életére.

A reformáció, amely az újkor legnagyobb és legjobb mozgalma, vallási mozgalom volt, de csakhamar kiterjedt majdnem minden térre és rendkívül nagy hatást gyakorolt a nemzetek életének a kialakítására is. —

A reformáció egy uj kor és uj élet küszöbére állította a nemzeteket. Mikor a nagy reformátor, Luther Márton, megszólaltatta a gondolat és lelkiismeret szabadságának népeket felrázó harsonáját, a ráblelkek, akiket a középkori sötétség, egyoldalú, vigasztalan világnézet, babona és tudatlanság tartott fogva, abbén a harsonában már megsejtették a szabadulás óráját, az uj idők szellemét, s nem volt többé földi hatalom, mely a bennük fellobogó mennyei lángot elfojthatta és a széttört bilincseket újra rájuk kovácsolhatta volna

Hegel, az ismert német filozófus, körülbelül igy határozza meg a történelmet: “A világtörténelem a szabadság tudatában való haladás”. S a szabadság, melyet a reformáció hirdetett, az áléit emberiségbe uj erőt öntött. A népek feltámadtak csaknem ezeréves tetszhalálukból és gondolkozni, birálgatni kezdtek. A nemzetekben csakúgy, mint egyesekben, csakhamar felébredt a politikai szabadság és függetlenség vágya s többé császároknak, pápáknak és más zsarnokoknak vazallusai, testi-lelki rabszolgái nem akartak lenni. Már eddig is akadltak férfiak, akik felemelték szavukat az egyházi vagyon, pápai adók és a római kamara zsarolásai ellen. De a nagy tömeget csakis Luther és társainak reformációja tudta felrázni és mozgás ba hozni, úgy hogy e mozgalmat többi semmi sem akadályozhatta meg.

Nagy vallási harcok támadtak mindenfelé, amelyekben csakhamar nagyobb szerepet játszott a felébredt nemzeti érzés, a nemzeti szabadság és függetlenség eszméje. így küzdöttek a szabadságért a Thököliek, Bocskaiak. Bethlenek és Rákócziak. Magyarországon a “vastagnyaku” kálvinisták voltak a legkurucabb érzelmüek és akiknek vallását “magyar vallásnak” is nevezték, mintegy jelezve, hogy az mennyire össze,van,

forrva nemzeti létünkért való küzdelmeinkkel.

És amint ez igy volt nálunk, úgy volt ez Európa többi országában is. A mi fogadott hazánk, az Egyesült Államok, pedig úgyszólván egyesen ennek a mozgalomnak köszönheti léteiét. Vallásuk és szabadság- szeretetük miatt menekülni, kivándorolni kényszerült hollandok, angolok és németek telepítették be az uj világrészt a XVII. században, akik magukkal hozták a puritán kálvin vallást, demokratikus érzelmet és sza- badságszeretetet s később megvetették alapját az újkor legszabadabb és legdemokratikusabb országának.---------------o--------------A nemzetek életének a kialakulására nagy hatással voltak a reformáció folytán keletkezett eleven és gazdag nemzeti irodalmak is. Mert a reformációig nemzeti irodalmakról alig lehet beszélni. A középkori irodalomnyelve latin volt s kevesen olvasták a latin müveket, így magyarázható meg az is, hogy az annyira híressé vált renaissance irodalom nálunk, pl. Mátyás korában (Mátyás hires könyvtára) a nemzet szellemi életére vajmi csekély hatást gyakorolt.

A reformáció magával hozta a nemzeti nyelvnek nagy lendületét. Luther megvetette alapját a német irodalmi nyelvnek, amidőn a bibliát németre lefordította. Nagy volt a hatása a magyar fordításnak is, amelyet Károlyi Gáspár végzett 1590_ben. Beöthy Zsolt, a kiváló magyar tudós és iró ezen könyvről, a következőket mondja Irodalomtörténetében: . . . . E hatásnak mélysége, terjedelme és tartalma tekintetében., melyet az irodalomra és a nép nyelvére tett, Károlyi bibliájához egy magyar könyv sem fogható”.

A reformátorok mind nemzeti nyelven Írják prédikációikat, szentirásmagyarázó és téritő irataikat. A reformáció ellenreformációt szül és nemzeti nyelven vitatkoznak egymás között a különböző felekezetek, akik az előadásaikban mind népies erőre törekszenek. Nagy irodalmi harcok keletkeznek, az ellenfelek könyveket