Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1917 (18. évfolyam, 14-52. szám)

1917-04-14 / 15. szám

AMERIKAI MAG ÍAR REFORMÁTUSOK LAPJA PUBLICATION OFFICE: 1001 MANUFACTURERS’ BLDG. PITTSBURGH, PA. Editors residence address: REV. ALEX. HAR SANYI, 1008—10th Ave. HOMESTEAD, PA. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. PUBLISHED EVERY SATURDAY. Application for permit as second class mail matter pending. XVIII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM. 1917 APR. 14. VOL. XVIII. NO. 15: ************************************ I A BIBLIÁRÓL. ! 1 I Ez a szó, hogy BIBLIA görög eredetű szó és szép magyar nyelvünkön anyit jelent, hogy: “könyvek, írások”. — Értjük pedig alatta magát a Könyvek Könyvét, a Szentirást. Minden vallásos egyén ismeri valamennyire a Bib­liát és tudja azt, hogy az két főrészre, u. m. ó Testá- mentumra és Uj-testamentumra oszlik. — Az ó Testá- mentum az emberiség ős történelmét s főleg a válasz­tott nép, a zsidó nemzet történetét adja elénk, mig az Uj Testamentum a mi szent hitünk alapítójának, az Ur Jézus Krisztusnak életet történetét, szenvedésének érettünk való kínos halálának leírását és az ő isteni tanításának örök idvezitő igazságait foglalja magában. Azt is jobbára mindnyájan tudjuk, hogy KIK Írták a Bibliát. Katekizmusunkban úgy tanultuk, hogy a Bib­liát Istennek választott szent emberei írták. — A teljes írás Istentől ihletett, — mondja az apostol. — A Biblia iroi emberek voltak, — de Isten Szent leikétől megihletett emberek, kik nem a maguk gondo­latait és bölcsességét örökítették meg, hanem - azokat a szent igazságokat, a melyeket Isten Lelke sugallt nekiek: Csakis igy állhatta ki ez a Könyv ezredévek viharának ostromait. A hitetlenek, kételkedők és vallásgunyolók támadásait. Voltaire, a múlt században élt hitetlen franczia tudós p. u. azt állította volt, hogy az ő halála után száz év múlva senki sem fogja többé olvasni a Bibliát. És ime az ő halála után száz év múlva százszor annyi példányban nyomják és olvassák a Bibliát mint »annakelőtte. Ha a Biblia csak emberektől származott volna, — rég megsemmisült volna az, vagy a többi könyvek sorsára jutott volna. De elterjedtsége a legjobb bizonysága annak, hogy e könyv isteni eredetű. A legrégibb Bibliák nagy értéket képviselnek és drága kincs gyanánt őriztetnek a múzeumokban. A mint a nyomtatást feltalálták, — a nyomta tógépeket azonnal a Biblia terjesztésének szolgálatába állították. A legelső nyomtatott Biblia 1488-ban jelent meg latin nyelven. Magyar nyelvre a Biblia már jóval a könyvnyom­tatás feltalálása előtt le volt fordítva. De nemzeti áldássá csak akkor vált e szent könyv reánk nézve, mikor a hires gönczi ref. pap, a tudós Károli Gáspár 1590-ben Vizsolyban három nagy kötetben kinyomatta az első magyar teljes Bibliát. — Ezt a kenetes nyelve­zetű és igazán szép magyarsággal készített Bibliát használjuk még ma is templomainkban és otthonaink­ban. De bizonyára érdekli lapunk olvasóit és érdekel az minden jó keresztyén embert, hogy hát a más országokban lakó keresztyéneknek milyen a Bibiiá jók? És hány nyelven van kinyomatva ez a Szent könyv? És ki gondoskodik a Bibliának a különböző népek között való terjesztéséről, különösebben pedig arról, hogy a Biblia a sötétségben ülő pogány népek között is öl terjesztessék és Isten Igéjének szent igazságait a legtávolabbi világrészekben élő emherek is olvashas sák? Ez a munka a Bibliaterjesztő Társaságoknak a feladata. Ilyen társulatok minden nemzet körében vannak, de legnagyobbszabásu tevékenységet fejtett ki több mint száz év óta a Biblia terjesztése ügyében a Britt és Külföldi Biblia terjesztő Társaság, melynek székhelye Londonban van, továbbá az American Bible and Tract Society, mely New-yorkból intézi áldásos ^munkálkodását. Ennek az utóbbi társulatnak, mely fennállása óta több mint száz millió Bibliát nyomatott 250 nyelvben és árusított el nyomdai árban, — a szívességéből kö­zöljük mi is e lapszámban a különböző nyelvű Bibliai mondatoknak metszeit. — Kezdjük a mi szép magyar nyelvünkkel. Ján. Evangélimából a 8 rész 16-ik verse igy hangzik: — “Mert úgy szerété Isten ezt a világot, hogy az Ő egyetlenegy szülött Fiát adta, hogy minden, valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök életet vegyen.” Ugyebár mi ezt minden nehézség nélkül el tudjuk olvasni és meg is tudjuk érteni. De ha ezt a magyar nyelvű Bibliát oda adnák Ázsiában, vagy Afrikában az ott született emberek kezébe, bizony azok egy betűt sem tudnának abból elolvasni, annál kevésbé megérteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom